Az új ortológia korának általános nyelvészeti nézetei

Előszó

Az utóbbi évtizedekben a nyelvtudomány történetének kutatása az érdeklődés középpontjába került. Mind a magyar, mind a külföldi nyelvtudományra érvényes e megállapítás. Ez nem tekinthető véletlennek, ugyanis minden tudomány igyekszik megismerni önmaga történetét. A magyar nyelvtudomány történetének is még mindig vannak olyan részei, melyek nincsenek kellőképpen kikutatva. A múlt század nyelvészete több területen hozott jelentős eredményeket, melyek ismerete nélkül nem alkothatunk teljes képet a magyar nyelvtudományról. A jelen nyelvészete sem érthető meg a múlt feltárása nélkül, tudniillik az új gondolatok csíráit sokszor a korábbi idők nyelvészetében fedezhetjük fel.
De nemcsak egy tudományon belül fontosak a múlt feltárt eredményei. E.F.K. Koernek Saussure-ről írt monográfiájában megemlíti Arthur O. Lovejoy Az eszmék históriája című írását, melyben Lovejoy felsorolja azokat a tudományokat, melyek az eszmék történeti vizsgálatát végzik. Ezek a tudományok a filozófia, a politikai gazdaságtan története, a szociológia, az összehasonlító irodalom és a művészettörténet. Koerner sajnálatosnak tartja, hogy a szerző a felsorolt tudományok között nem említi meg a nyelvészetet, ugyanis az a meggyőződése, hogy a nyelvtudomány története az eszmék históriájában kimagasló helyet foglalhatna el. A nyelvről való gondolkodás ugyanis sok mindent elárul a kor gondolkodásmódjáról. Úgy véli, hogy egy kor intellektuális tevékenységének fő vonásai nem ismerhetők meg a nyelvről való gondolkodás megismerése nélkül. Vissza