Az újkor története

Szerző

Dr. Márki Sándor

Budapest

'Dr. Márki Sándor: Az újkor története ' összes példány

Kiadó:	Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa:	Aranyozott kiadói egész vászonkötés
Oldalszám:	360 oldal
Sorozatcím:	A népek története
Kötetszám:	3
Nyelv:	Magyar
Méret:	29 cm x 19 cm
ISBN:
Megjegyzés:	172 szövegképpel, 17 fekete, 2 színes műmelléklettel és 3 színes térképpel illusztrálva. Nyomtatta az Athenaeum irodalmi és nyomdai részvénytársulat, Budapest. Írta: Dr. Márki Sándor egyetemi tanár.

Értesítőt kérek a kiadóról

Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Részlet a könyvből:

ÚJ VILÁG S ÚJ VILÁGBIRODALMAK.

Az óceánok megnyitása.
A RENESZÁNSZ új szellemet, új kort jelentett. Kutató iránya új föld fölfedezésére vezette Columbust 1492-ben, új vallásos felfogásra Luthert 1517-ben, új világbirodalom alapításának eszméjére V. Károlyt 1519-ben, a világrendszer új elméletére Copernicust 1543-ban. A reneszánsz akkor kerítette hatalmába a világot, amikor számolni kezdett a gyakorlattal, a közélettel, a tömeggel; s elsősorban akkor, amikor Amerika fölfedezésével Columbus »Castiliának és Leonnak új világot adott«. A középkor utazói nyugatról kelet felé, a szárazföldön igyekeztek előrehatolni. Az óceán megnyílt a hajósok előtt, de az utazások jóformán csak ötletesen történtek. A normánok épen a XV. században hanyagolták el amerikai összeköttetéseiket, amelyeknek teljes négy század alatt oly kevés hasznát vették. Nagyobb élénkség még mindig csak a Földközi-tenger partjain uralkodott; csakhogy a XV. század derekán ezeknek a partoknak nagyrésze már nem tartozott a keresztények birtokaihoz. Az övék csak Spanyolország északkeleti s Franciaország délnyugati partvonala, az olasz félsziget egész területe s az Adriai-tenger északkeleti része volt. Spanyolország többi és Afrikának egész északi része az arabok, Sziria, Kis-Ázsia és a Balkánfélsziget a törökök uralma alatt állott ; sőt a Fekete-tenger partján is török és tatár népek tanyáztak. Egyik tenger sem kelthetett tehát nagy elhatározásokat és zárkózott maradt mind a kettő. A normánok példája már a középkor derekán bebizonyította, hogy a hajózás, a földrajzi ősméretek terjesztése s a kereskedelem új útjainak kijelölése körül elsősorban az óceán mellékén lakó népektől lehet valamit remélni. Az óceáni partvidékek lakói azonban túlságosan messze estek Rómától, azért a rómaiaknak a Földközi-tenger határai közé szorult kutató és fölfedező szelleme nem lehetett rájuk hatással. A XV. század elején a portugálok még olyan bátortalanok voltak, hogy az Atlanti-óceán partjaitól 45 kilométernyinél messzebbre nem mertek kievezni. Vissza

Tartalom

I. FEJEZET. ÚJ VILÁG ÉS ÚJ VILÁGBIRODALMAK 3-39
I. Az óceánok megnyitása. II. Észak- és Közép-Amerika a középkorban
III. Dél-Amerika államai a középkorban. IV. A negyedik földrész (Amerika) meghódítása. V. Augustissiina Casa de Austria. VI. A török kalifaság.
II. FEJEZET. ÚJ HITVALLÁSOK 45-78
I. Az egyházi reform kérdése. II. Luther Márton reformációja. III. Refomáció, társadalom, állam. IV. A svájci hitújítás. V. Az angol reformáció. VI. A relormáció terjedése.
III. FEJEZET. AZ ELSŐ VALLÁSHÁBORÚK 83-110
I. Németországban. II. Loyola és a jezsuiták. III. Németalföld szabadságharca. IV. Anglia asszonykirályai. V. A hugenották. VI. Az első vallásháborúk eredménye.
IV. FEJEZET. A HARMINCÉVES HÁBORÚ 112-124
I. A csehek felkelése. II. Európa a Habsburgok ellen. III. A középeurópai válság megoldása.
V. FEJEZET. AZ ÚJKORI MŰVELTSÉG KEZDETE 129-153
I. Eppur si muove. II. Nemzeti irodalmak. III. A művészetek. IV. Gazdasági állapotok.
VI. FEJEZET. AZ ANGOL FORRADALOM 160-176
I. A népfölség elve. II. Az angol köztársaság. III. Az alkotmányos királyság biztosítása.
VII. FEJEZET. XIV. LAJOS KORA 181 - 197
I. A nagy miniszterek és a Fronde. II. XIV. Lajos korlátlan uralma. III. A nyugati kérdés.
VIII. FEJEZET. A KELETI KÉRDÉS 205-214
I. A török világbirodalom hanyatlása. II. A legszélsőbb Kelet.
IX. FEJEZET. AZ ÉSZAKI KÉRDÉS 221-230
I. A három vetekedő állam. II. Az északi háború.
X. FEJEZET. A HABSBURGOK ÖRÖKSÉGE 246-256
1. A spanyol örökösödési háború. II. Az osztrák örökösödési háború.
XI. FEJEZET. POROSZORSZÁG EMELKEDÉSE 264-271
I. A királyság alapítása. 11. Nagy Frigyes.
XII. FEJEZET. ORSZÁGOK FELDARABOLÁSA 279-287
I. Lengyelország első felosztása. II. Törökország felosztásának terve.
III. Finis Poloniae.
XIII. FEJEZET. A MINTA-ÁLLAMOK 290-298
I. Az önkényes uralom Franciaországban. II. Az alkotmányos uralom Angolországban.
XIV. FEJEZET. A FELVILÁGOSULTSÁG KORA. 305-329
1. A támadás (akció)
I. Montesquieu, Rousseau és Voltaire triumvirátusa. II. A tudósok. III. Az eszmék egyeztetői és terjesztői.
2. A védelem (reakció)
I. Nagy Frigyes felvilágosult abszolutizmusa. II. Az osztrák abszolutizmus.
III. Abszolutizmus a latin és román népeknél. IV. II. Katalin felvilágosult abszolutizmusa.
XV. FEJEZET. A GYARMATOK 333-342
Az első nagy gyarmatosító birodalom.
XVI. FEJEZET. XIV. LAJOS RENDSZERÉNEK BUKÁSA 348-357
I. XIV Lajos francia király. II. A francia rendek utolsó országgyűlése.
KÜLÖN MELLÉKLETEK JEGYZÉKE.
1. Amerika természetes népeinek életmódja az újkor elején 4
2. Vespucci Amerigo a „Déli keresztcsillag" megfigyelése közben 8
3. I. Miksa császár (1193-1519) 30
4. V. Károly császár. (Színes műmelléklet) 32
5. II. Gyula pápa 34
6. VIII. Henrik angol király 74
7. Európa a XVI. században. (Színes térkép) 82
8. II. Fülöp spanyol király 90
9. Erzsébet királyné diadalmenete 1588. november 24-én, az Armada legyőzésekor 102
10. IV. Henrik francia király 108
11. Európa a XVII. századiban. (Színes térkép) 112
12. Tengeri hajó a XVI. században 154
13. I. Károly angol király 160
14. Richelieu herceg és bíbornok 182
15. A fontainebleaui kastély XIV. Lajos korában. (Színes műmelléklet) 192
16. Frigyes Vilmos, a brandenburgi nagy választófejedelem 200
17. Sobieskij János lengyel király 208
18. Nagy Péter cár 240
19. Nagy Frigyes 272
20. Egy szabadkőműves-páholy belseje 316
21. Az États Généraux megnyitása Versaillesban 1789 május 5-én 358
22. Európa 1789 óta. (Színes térkép) 360