| Bevezető | 1 |
| Parlament és parlamentarizmus Magyarországon | |
| Mi a parlamentarizmus? A parlamentáris politikai berendezkedés érvényesülése Magyarországon | 17 |
| A demokratikus legitimáció elve | 21 |
| A kormányzati felelősség kérdése | 23 |
| A többségi elv értelmezése | 28 |
| A parlamenti váltógazdálkodás | 31 |
| A föderatív, dualisztikus államberendezkedés mint kizáró ok | 33 |
| A parlament a politikai rendszerben | 35 |
| A parlament-kormány viszonyrendszer | 35 |
| Elméleti keretek | 35 |
| Parlament-kormány viszony az egyes korszakokban | 41 |
| Az államfő viszonya a parlamenthez | 47 |
| A miniszterelnök, miniszterek személyének kiválasztása | 51 |
| A parlament felosztása, elnapolása | 51 |
| A törvénykezdeményezés joga | 53 |
| Vétójog, előszentesítési jog | 54 |
| Kül- és hadügyek | 55 |
| A parlamenti funkciók érvényesülése | |
| Törvényalkotó funkció | 59 |
| A végrehajtó hatalmat ellenőrző funkció | 62 |
| Igazságszolgáltató funkció | 69 |
| A parlamentarizmus megítélése | 71 |
| A parlament belső alkotmánya | |
| A parlamenti jog | 81 |
| A házszabályok fogalma, jelentősége, célja és tárgya | 82 |
| Az írott ügyrend kialakulása, a házszabályok története | 84 |
| A házszabályok megalkotása, módosítása, felfüggesztése | 86 |
| Az alkotmány és a házszabályok | 92 |
| A parlamenti eljárást befolyásoló egyéb tényezők | 94 |
| A házszabályok jogforrási jellege | 96 |
| A házszabályok megsértése | 98 |
| Az újkori magyar parlament működési és szervezeti rendje | |
| A parlamenti házszabályok fejlődése | 103 |
| A kezdetek | 105 |
| A parlamenti működés üzemszerűvé válása | 107 |
| Az obstukció időszaka | 112 |
| A magyar parlament újjáéledése, a Horthy-korszak házszabályainak változásai | 148 |
| A "demokratikus intermezzo" korszakának parlamenti működése | 161 |
| A parlamentarizmus tetszhalála - a kommunista diktatúra időszaka | 163 |
| A demokratikus parlamentarizmus időszaka (1990-2002) | 176 |
| A szakbizottsági rendszer kialakulása, a bizottsági-plénum viszonyrendszer | 195 |
| A törvény-előkészítés folyamatának alakulása a dualizmusban, a szakbizottsági rendszer létrejötte | 195 |
| A bizottságok súlyának növekedése, az "angol-magyar" rendszer | 211 |
| A bizottságok szerepe a kommunizmus időszakában | 217 |
| Bizottság-plénum viszony a demokratikus parlamentarizmus körülményei között | 220 |
| A legfontosabb képviselői jogintézmények | 231 |
| A beszédidő szabályozása | 231 |
| A képviselői önálló indítványok | 249 |
| A módosító indítványok | 256 |
| Az interpellációs jog | 265 |
| A frankciójogok megjelenése és térhódítása a magyar parlamentben, képviselői jogok a rendszerváltás után | 278 |
| A frakciójogok hiánya - a pártfegyelem kérdése | 278 |
| A frakciójogok megjelenése | 284 |
| A frakciójogok szabályai és az ezzel kapcsolatos problémák | 288 |
| A frakciójogok térhódítását kísérő viták | 293 |
| Frakciójogok az egyes intézmények területén | 297 |
| Összegzés | 313 |
| A fegyelmi jog | 315 |
| A parlamenti rend megzavarása | 316 |
| Az igazolatlan hiányzások szankcionálása | 328 |
| Fegyelmi ügyek a XX. századi magyar parlamentben | 333 |
| Tárgymutató | 343 |