A kosaram
0
80%-ig
még
5 db

Az urbanizáció és a térbeli társadalomszerkezet változása Magyarországon 1990 és 2001 között

Az urbanizáció és a térbeli társadalomszerkezet változása Magyarországon 1990 és 2001 között
Az urbanizáció és a térbeli társadalomszerkezet változása Magyarországon 1990 és 2001 között Az urbanizáció és a térbeli társadalomszerkezet változása Magyarországon 1990 és 2001 között
Szerző

'Németh Zsolt: Az urbanizáció és a térbeli társadalomszerkezet változása Magyarországon 1990 és 2001 között ' összes példány
Kiadó: KSH Népességtudományi Kutató Intézet
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 222 oldal
Sorozatcím: Kutatási jelentések
Kötetszám: 93
Nyelv: Magyar  
Méret: 29 cm x 20 cm
ISBN: 978-963-9597-22-8
Megjegyzés: Néhány fekete-fehér ábrával.
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Részlet a könyvből:

"Az urbanizáció és az urbanizációs ciklusok változása mindig a migráció hatására zajlik, a két jelenség elválaszthatatlanul együtt jár. Történetileg a migrációnak nem... Tovább

Előszó

Részlet a könyvből:

"Az urbanizáció és az urbanizációs ciklusok változása mindig a migráció hatására zajlik, a két jelenség elválaszthatatlanul együtt jár. Történetileg a migrációnak nem feltétlenül vannak urbanizációs hatásai, de elméletileg sem képzelhető el migráció nélküli, csupán a természetes népmozgalom, a születések és a halálozások következtében előálló urbanizáció, és erre példát sem tudunk mondani. A vándorlás, a költözködés szabadsága az egyik legalapvetőbb emberi szabadságjog (Bauman 2002), ami egyként egyaránt magában foglalja a lakóhely-változtatás és a helyben maradás szabadságát. Ezt veszi semmibe a röghöz kötés, illetve a lakóhelyről való elűzés. Még kortársaink azok a generációk, amelyek tagjait saját sorsukban érintették ilyen korlátozások: hol csak párt- és hatósági engedéllyel költözködhettek, hol kitelepítéssel és kényszerlakhely kijelölésével kellett szembesülniük. Arról, hogy ezek a történelmi tapasztalatok milyen összefüggésben állnak a nemzetközi összehasonlításban alacsonynak mondható hazai migrációs mutatókkal, nem rendelkezünk kutatási eredményeken alapuló ismeretekkel. A kortárs viszonyok sokkal áttételesebben, de széles társadalmi csoportok számára nem kisebb determináló erővel nyitják és zárják a térbeli mobilitás lehetőségeit. A társadalom tagjainak a vándorlási hajlandósága nem egyforma: a fiatalok és a fiatal felnőttek gyakrabban és könnyebben változtatnak lakóhelyet mint az idősek, de a tapasztalatok szerint a társadalmi rétegek között is mutatkoznak különbségek, és eltérő okokból ugyan, de a magas és az alacsony presztízsű rétegek a legmobilabbak. A migráció egyik legfontosabb társadalmi következménye, hogy hatására megváltozik a kibocsátó és a befogadó közösség társadalmi összetétele is (Tóth 2001-2002). A vándorlások fő irányainak függvényében a kibocsátó települések népességet veszítenek, a célterületek pedig népességnyereséget könyvelhetnek el, ezáltal változik az adott társadalom térbeli társadalomszerkezete is. Arról sem szabad elfeledkeznünk, hogy a népességnyereség illetve -veszteség számai mögött jellemzően egy sokkal intenzívebb népességcsere húzódik meg. Az elemzésünk tárgyát képező két társadalmi jelenséget, az urbanizációt és a térbeli társadalomszerkezet változását tehát a migráció kapcsolja össze. Vizsgálódásunk megközelítési módja annyiban szélesebb az urbanizációval, a városhálózat változásaival foglalkozó irodalom zöménél, hogy szándékai szerint kiterjed az ország településhálózatának azon részére is, amit az urbanizáció közvetlenül nem érintett, nem érint, mivel a migráció hatásairól kifejtettek értelmében a településeknek ez a köre is - vándorlókat kibocsátó és vándorlókat befogadóként - legalább olyan, de gyakorta inkább mélyebb szerkezeti változásokon megy át, mint az urbanizáció folyamata által közvetlenül érintett települések, a városok. Az urbanizáció következményeinek vizsgálatát ilyen módon kiterjesztjük Magyarország egészére, ezért tekintjük az urbanizációval azonos súlyú kulcsfogalomnak a térbeli társadalomszerkezet változását, aminek keretében és aminek használatával az urbanizációnak a társadalom egészére gyakorolt hatásait igyekszünk bemutatni." Vissza

Tartalom

1. Urbanizáció és migráció 7
2. Az urbanizáció elméletéről és az 1990 előtti magyarországi urbanizációról 9
2.1. Bevezetés 9
2.2. Egy urbanizációs elmélet 11
2.3. Nézetek az államszocializmus alatti magyar urbanizációról 12
2.4. Az urbanizáció helyzete és a térbeli társadalomszerkezet az 1980-as évek végén 23
2.4.1. A településtípusok népességének alakulása az 1980-as években 24
2.4.2. A települések közötti állandó lakóhely változtatások az 1980-as években 27
2.5. A magyar társadalom térbeli társadalomszerkezete az 1990. évi népszámlálás adatai
alapján 32
2.6. Következtetések 40
3. Rendszerváltozás, urbanizáció és migráció az 1990-es években 43
3.1. Nézetek a rendszerváltozást követő urbanizációról 43
3.2. Migráció az 1990-es években a vándorlásstatisztikai adatok alapján 48
4. Az elemzésben használt főbb kategóriák és módszerek 57
4.1. A településcsoportok kialakítása 57
4.2. A vizsgálati módszer 65
4.3. A társadalmi rétegek kialakítása 66
4.4. A társadalmi rétegződési index (TRI) 72
5. A településcsoportok társadalomszerkezetének változása az 1990-es években 75
5.1. Budapest 75
5.1.1. A népesség és az életviszonyok főbb jellemzői 75
5.1.2. A migráció hatása Budapest társadalomszerkezetére 78
5.2. A budapesti szuburbia 95
5.2.1. A népesség és az életviszonyok főbb jellemzői 95
5.2.2. A migráció hatása a budapesti szuburbia társadalomszerkezetére 97
5.3. A megyei jogú városok 101
5.3.1. A népesség és az életviszonyok főbb jellemzői 101
5.3.2. A migráció hatása a megyei jogú városok társadalomszerkezetére 103
5.4. A vidéki szuburbia 110
5.4.1. A népesség és az életviszonyok főbb jellemzői 110
5.4.2. A migráció hatása a vidéki szuburbia társadalomszerkezetére 111
5.5. A középvárosok 115
5.5.1. A népesség és az életviszonyok főbb jellemzői 115
5.5.2. A migráció hatása a középvárosok társadalomszerkezetére 116
5.6. A kisvárosok 121
5.6.1. A népesség és az életviszonyok főbb jellemzői 121
5.6.2. A migráció hatása a kisvárosok társadalomszerkezetére 123
5.7. Üdülővárosok 127
5.7.1. A népesség és az életviszonyok főbb jellemzői 127
5.7.2. A migráció hatása az üdülővárosok társadalomszerkezetére 129
5.8. Városiasodó települések 133
5.8.1. A népesség és az életviszonyok főbb jellemzői 133
5.8.2. A migráció hatása a városiasodó települések társadalomszerkezetére 135
5.9. Agglomerációs falvak 139
5.9.1. A népesség és az életviszonyok főbb jellemzői 139
5.9.2. A migráció hatása az agglomerációs falvak társadalomszerkezetére 142
5.10. Üdülőfalvak 147
5.10.1. A népesség és az életviszonyok főbb jellemzői 147
5.10.2. A migráció hatása az üdülőfalvak társadalomszerkezetére 149
5.11. Falvak 153
5.11.1. A népesség és az életviszonyok főbb jellemzői 153
5.11.2. A migráció hatása a falvak társadalomszerkezetére 155
5.12. Aprófalvak 159
5.12.1. A népesség és az életviszonyok főbb jellemzői 159
5.12.2. A migráció hatása az aprófalvak társadalomszerkezetére 161
5.13. Az elvándorlások hatása a településcsoportok társadalomszerkezetére 166
5.14. A térségi determináció 172
6. Urbanizációs és térbeli társadalomszerkezeti mintázatok 175
6.1. Szuburbanizáció 175
6.2. Dezurbanizáció 177
6.3. Reurbanizáció 178
6.4. A láthatatlan népességkoncentráció, avagy „einstand" 179
6.5. Reruralizáció 180
6.6. Az urbanizáció mintázata 181
6.7. A térbeli társadalomszerkezet mintázata 184
Mellékletek 189
1. számú melléklet 189
2. számú melléklet 209
Irodalomjegyzék 211

Témakörök

Németh Zsolt

Németh Zsolt műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Németh Zsolt könyvek, művek
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem
konyv