Az utódállamok fennhatósága alá került városok és községek helységnévtára

Előszó

Csonkamagyarország s az utódállamok kereskedelmi és ipari életében mindinkább szükségét érzik egy olyan kézikönyvnek, mely számol az új államalakulatoknak a postai küldemények kézbesítésére nézve korábban már a portorosei konferencián is ismertetett rendelkezéseivel. Nem egy esetben kellett tapasztalnunk ugyanis, hogy fontos közgazdasági érdekeket szolgáló levelek a helytelen czimzés következtében vagy egyáltalán nem, vagy csak későn kézbesíttettek s ebből nemcsak az egyes vállalatokra, hanem az érdekelt országok egész közgazdasági életére is kiható károk származtak. Küzdelmes és anyagi áldozatoktól meg nem riadó vállalkozásra szántuk tehát magunkat akkor, mikor az utódállamok mai helységneveinek összegyűjtésével e kézikönyvet sajtó alá rendeztük s a könyvpiaczra sietünk vele, hogy ezeken az anomáliákon segítve, a magyar kereskedővilág régi üzletfeleivel való érintkezéshez segédkezet nyújtsunk.
Bár minden igyekezetünk oda irányult, hogy az olvasó az elszakított teszek adatait könyvünkben kivétel nélkül megtalálhassa, a Nyugat-magyarország (Burgenland) és Ruszka-Krajnára (Ruszinszkó) vonatkozó adatokat egy később kiadandó pótfüzet anyagául kellett fenntartanunk. Ezen elhatározásunkra az említett országrészeknek még mindig függőben levő politikai, illetőleg rendezetlen határviszonyai szolgáltattak okot, eltekintve attól, hogy a fordított helységnévmutatóval (Cseh-Magyar, Román-Magyar, Szerb-Magyar) jelen könyvünk a tervezettnél amúgy is kétszer terjedelmesebbé vált. Nélkülözi ezenkívül könyvünk a Horvát- és Szlavonországok helységnévtárát, nemkülönben a Muraköz s ettől északnyugatra fekvő néhány magyar nevű helységnek adatait is, mert ezek miben sem változtak s amennyiben később mégis más elnevezést nyernének, az elnevezés jogát - mint ezt illetékes helyen szerkesztőségünkkel közölték - a jugoszláv törvényhozás tartotta fenn magának. Az eredeti tervtől eltérően, kétszeres terjedelművé bővült helységnévtár az időközi munka- és anyagdrágulás következtében tetemesebb előállítási költségeket is igényelt, ami indokolttá tette, hogy az árát is mérsékelten felemeljük.
Budapest, 1921 november hó, a kiadók. Vissza