Az utókor címére

Fülszöveg

ABCDEPGHIJKLMNOPRSTUVZ
A második világháború előtti évtizedek hazai sziellemi élete és a szellemtörténeti irányzat jeles képviselője, a pécsi Erzsébet Tudományegyetem egykori professzora, az Irodalomtörténeti alapfogalmak című, IQSB-ben a Pannónia Könyvek sorozatban, reprintben újra megjelent „aktuálisan izgalmas könyv" (Poszler György) szerzője, az 1948-ban az emigrációt választó Thienemann Tivadar (1890-1985) önéletrajzi visszaemlékezéseivel - éppen negyedszázaddal halála után - most visszatért Magyarországra.
Hazáját három és fél évtizedes amerikai emigrációjában soha nem feledte. Emlékiratainak hazai megjelenésében ugyanakkor soha nem reménykedett. Hosszú élete utolsó éveiben - nagyrészt Amerikában, részben az ausztriai Bad-Halléban, részben egy kései hazalátogatásakor a Margitszigeten - különböző időben született önéletrajzi feljegyzéseiből az egykori ismerős, barát, kéziratainak örököse, az írásokat sajtó alá rendező Koncz Lajos jóvoltából igazi emlékirat formálódott.... Tovább

Fülszöveg

ABCDEPGHIJKLMNOPRSTUVZ
A második világháború előtti évtizedek hazai sziellemi élete és a szellemtörténeti irányzat jeles képviselője, a pécsi Erzsébet Tudományegyetem egykori professzora, az Irodalomtörténeti alapfogalmak című, IQSB-ben a Pannónia Könyvek sorozatban, reprintben újra megjelent „aktuálisan izgalmas könyv" (Poszler György) szerzője, az 1948-ban az emigrációt választó Thienemann Tivadar (1890-1985) önéletrajzi visszaemlékezéseivel - éppen negyedszázaddal halála után - most visszatért Magyarországra.
Hazáját három és fél évtizedes amerikai emigrációjában soha nem feledte. Emlékiratainak hazai megjelenésében ugyanakkor soha nem reménykedett. Hosszú élete utolsó éveiben - nagyrészt Amerikában, részben az ausztriai Bad-Halléban, részben egy kései hazalátogatásakor a Margitszigeten - különböző időben született önéletrajzi feljegyzéseiből az egykori ismerős, barát, kéziratainak örököse, az írásokat sajtó alá rendező Koncz Lajos jóvoltából igazi emlékirat formálódott. Benne az éleslátásáról, intellektuális kíváncsiságáról és szemléleti nyitottságáról ismert tudós kíméletlen szókimondással és kendőzetlen őszinteséggel szól magyarországi évtizedeiről, szellemi műhelyekről, intézményekről, tudóstársakról, a korról, a társadalmi és politikai történésekről, 95 esztendős életútjának tapasztalatairól, arról, hogy „milyen tanulságokhoz érkezett a maga hosszú szellemi útja végén, s az emlékiratok egyes vissza-visszatérő alaptémáiról milyen változatokban mondta ki az utolsó szót." (Dávidházi Péter)
Szirtes Gábor
MII lllllll IIIMII Ilin Vissza