Az üzleti jog alapjai I.

Főiskolai jegyzet

Szerző

Szerkesztő

Lektor

'Dr. Halmai Gábor: Az üzleti jog alapjai I. ' összes példány

Kiadó:	Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Főiskola
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1999
Kötés típusa:	Ragasztott papírkötés
Oldalszám:	192 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	29 cm x 20 cm
ISBN:

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

1.1. Ez a tananyag alapvetően a főiskolai szintű gazdasági képzés részére készült. Ezért hangsúlyozni kell, hogy éppen emiatt nem a hivatásszerűen jogi foglalkozásúak, jogászok gazdasági élettel kapcsolatos komplex jogi ismereteit kívánja megalapozni és ismertetni.
Ez a tananyag tehát az üzleti tevékenységgel, a gazdasági élettel, s így a gazdasággal kapcsolatos jogi szabályokkal elkerülhetetlenül kapcsolatba kerülő, az üzleti jog szabályait alkalmazó más gazdasági szakembereknek, különösen mérnököknek, orvosoknak, agrár-szakembereknek kíván a vállalkozások létrehozása és működése körében a gyakorlatban közvetlenül is hasznosítható jogi ismereteket nyújtani.
1.2. A tananyag címéül a gazdasági élet, a gazdaság jogának elnevezése helyett az üzleti jog alapjai elnevezést választottuk. Ez a címválasztás két alapvető összefüggést takar. Egyrészt azt, hogy a széles értelemben felfogott üzlet, üzleti tevékenység, a vállalkozás és a vállalkozó - lett légyen szó egyéni, vagy társas vállalkozásról - áll az üzleti jogi ismeretek középpontjában. Másrészt csak a gazdasági élet, az üzleti jog alapintézményeit, legfontosabb szabályait elemezzük, számolva azzal, hogy konkrét, s főleg jelentősebb vállalkozásokba, üzleti tranzakciókba elkerülhetetlen hozzáértő jogi szakember, sőt sok esetben szakjogász, szakjogi specialista bevonása, igénybe vétele is. A mai modern, s egyre bonyolultabb gazdasági kapcsolatok, követelmények miatt a gazdasági életben, az üzlet „a business" világában általában csak a különböző képzettségű szakemberek (szervezők, mérnökök, pénzügyesek, agrárszakemberek, marketinggel foglalkozó specialisták, jogászok, stb.) koordinált és célirányos szakmai együttműködése, „team munkája", interdiszciplináris megközelítése lehet eredményes és sikeres. Megkíséreljük, hogy ezeknek az elveknek, követelményeknek a tananyag tartalmának kialakításánál a lehetőségek határain belül érvényt szerezzünk.
Meg kell említeni - a fentieken kívül - még egy sajátos szempontot is. A tananyag tartalmának kialakításánál kétségtelenül az elméletileg megalapozott, de a gyakorlatban is hasznosítható üzleti jogi alapismeretek elsajátítása a cél. Ugyanakkor tudomásul kell venni azt is, hogy mindenfajta diploma, oklevél megszerzése a szakmai ismereteken túlmenően a művelt értelmiségi korszerű státusát is magában hordozza. Ez - sokszor - olyan ismereteket, azok közvetítését is megköveteli, amelyek látszatra feleslegesnek tűnnek, de szerintünk „egy diplomás polgárnál" elengedhetetlenek. Ilyen jellegű ismeretanyagot különösen a jogállami berendezkedés, az alkotmányosság körében érintünk. E megfontolásra támaszkodva az intézmény-, illetőleg szabályozástörténeti megközelítésnek, a történeti szemléletnek is megfelelő szerepet biztosítunk.
1.3. Az üzleti jog alapjai elnevezés bizonyos mértékig önkényes, a magyar jogrendszer tudományos igényű tagozódása szempontjából bizonyára vitatható is. Ilyen, pontosan körülhatárolható jogterületet, jogágazatot a jogi szakma nem ismer. Nem is kívánunk öncélú jogági vitába bonyolódni. Meggyőződéssel valljuk azonban, hogy oktatási diszciplínaként az üzleti jogi stúdium tartalmilag és módszertanilag kialakítható, védhető, s egy ilyen, a különböző jogágak szabályozásán keresztülfekvő, a komplex megközelítést és elemzést középpontba helyező tananyag kialakításának és oktatásának indokoltsága és gyakorlati hasznossága a főiskolai szintű gazdasági felsőoktatásban megalapozott és hasznos. Vissza

Tartalom

BEVEZETÉS: AZ ÜZLETI JOGRÓL ÁLTALÁBAN 5
I. ALKOTMÁNYTANI ALAPFOGALMAK ÉS ÖSSZEFÜGGÉSEK 9
1. A fontosabb alkotmánytani Összefüggések 9
2. A kormányzati rendszer, a kormányforma és főbb típusai 13
3. Állam és egyén alkotmányos kapcsolatának főbb szabályai 15
4. A gazdasági alkotmányosság néhány összefüggése; a gazdasági jogok, az egyenjogúságot megalapozó jogok 19
II. AZ ÁLLAMSZERVEZET ALAPJAI 23
1. Az állami szervek és a jogszabályok rendszeréről általában 23
3. Az Országgyűlés szerepe és feladatköre 26
4. Az Állami Számvevőszék és az országgyűlési biztosok jogállása 31
5. A köztársasági elnök jogállásának főbb vonásai 32
6. A kormány feladatköre és működése 34
7. Az Alkotmánybíróság jogállása, hatásköre és működése 36
8. A bíróságok szervezete és működésének szabályai 38
9. Az ügyészségek feladatai és szervezete 40
10. A helyi önkormányzatok 41
11. A társadalmi szervezetek államszervezetet kiegészítő szerepe.
A gazdasági kamarák 45
III. AZ ÜZLETI JOG FŐBB JOGTANI ALAPJAI 53
1. A jog fogalmának lényege, a jog funkciói 53
2. A jog keletkezése, a jogforrások, a jogforrások rendszere és hierarchiája 54
3. A jogrendszer tagozódása; a jogágak 59
4. A jogviszony lényege és alanyai 63
5. A jogviszony tárgya és tartalma 66
6. A jogi norma fogalma és szerkezete 68
7. A jogi norma érvényessége és hatályossága 72
8. A jogi tények fogalma és fajai 74
9. A jogi norma érvényesülése, a jogkövetés és jogalkalmazás 77
10. A jogi felelősség főbb összefüggései 81
IV. AZ ÜZLETI JOG KÖZIGAZGATÁSI ÖSSZEFÜGGÉSEI 83
1. A közigazgatási tevékenységről általában 83
2. Az irányítás főbb sajátosságai 83
3. A felügyelet főbb jellemzői 85
4. A hatósági tevékenység 86
5. Az államigazgatási eljárás főbb szabályai 87
6. A jogorvoslati eljárás jellemzői 90
V. AZ ÜZLETI JOG TULAJDONJOGI ALAPJAI 93
1. A tulajdonjog alapvető alkotmányos összefüggései 93
2. A tulajdonjog fajtái; magántulajdon és köztulajdon 95
3. A tulajdonjog alanyai és tárgya 97
4. A tulajdonjog tartalma, a tulajdonos jogai és kötelezettségei 98
5. A tulajdonjog megszerzésének esetei 100
6. A használati jogok 106
7. A tulajdon magánjogi korlátai 108
8. A tulajdonjog védelmének főbb szabályai 109
9. A közös tulajdon alapvető szabályai 110
VI. PIACI SZEREPLŐKRŐL ÁLTALÁBAN - AZ ÜZLETI JOG ALANYAI 113
1. Szabályozástörténeti előzmények 113
2. A piaci szervezeti formák áttekintése 115
3. A szervezeti formák főbb csoportosítása 117
4. A vállalkozási szervezeti forma kiválasztásának néhány szempontja 118
VII. EGYÉNI VÁLLALKOZÁS ALAPVETŐ SZABÁLYAI 121
1. Az egyéni vállalkozás fogalma; az egyéni vállalkozásról általában 121
2. Az egyéni vállalkozásokra vonatkozó részletes szabályok 123
VIII. A SZÖVETKEZETEK JOGÁLLÁSÁNAK ALAPVETŐ SZABÁLYAI 129
1. Szabályozási előzmények 129
2. Az 1992-es szövetkezeti törvény főbb szabályozási elvei 130
3. A szövetkezeti önkormányzat és annak szervei 133
4. A szövetkezeti tagsági viszony alapvető szabályai 136
5. A szövetkezet gazdálkodásának fontosabb szabályai 137
6. Státusváltozással kapcsolatos fontosabbak szabályok 139
IX. A GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK ÁLTALÁNOS ÉS KÖZÖS SZABÁLYAI 141
1. Szabályozástörténeti előzmények és tanulságok 141
2. A társasági törvény hatálya és alkalmazási köre 144
3. Társulási szabadság és korlátai, az alapítás alaki kellékei, az alapítás mechanizmusa 145
4. A gazdasági társaság legfőbb szervére vonatkozó alapvető szabályok 149
5. A társaság ügyvezetése; a vezető tisztségviselők 150
6. A felügyelő bizottság jogállása 151
7. A könyvvizsgáló jogállásának főbb szabályai 152
8. A bírói felülvizsgálat és a kizárás 153
9. A gazdasági társaság képviselete 154
10. A gazdasági társaság megszűnése 154
11. Az átalakulás lényege és főbb szabályai 155
X. AZ EGYES GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK FŐBB SZABÁLYAI 157
1. Közkereseti társaság fogalma és alapvető szabályai 157
2. A betéti társaság speciális szabályai 159
3. A közös vállalat leglényegesebb szabályai 160
4. Korlátolt felelősségű társaság (kft) alapvető szabályai 161
5. Részvénytársaság főbb szabályai 167
XI. AZ ÜZLETI ÉLET NONPROFIT SZERVEZETEI 173
1. Általános megjegyzések, a nonprofit szervezetek köre 173
2. A polgári jogi társaság 173
3. Közhasznú társaság főbb szabályai 174
4. Az egyesület alapítása és működése 175
5. Köztestület lényege 176
6. Alapítvány szabályozása 177
7. A költségvetési szervek, mint az üzleti jog alanyai 179
XII. CÉGJOG ALAPINTÉZMÉNYEI 181
1. A cégjogi szabályozás előzményei 181
2. Cégnyilvántartás és cégjegyzék alapvető szabályai 182
3. Egyes fontosabb cégjogi alapfogalmak 184
XIII. A GAZDÁLKODÓ SZERVEZETEK MEGSZŰNÉSE. A CSŐDJOG ALAPINTÉZMÉNYEI 189
1. A gazdálkodó szervezetek megszűnéséről általában 189
2. A csődeljárás lényege és jellemzői 189
3. A felszámolási eljárás főbb szabályai 190
4. A végelszámolás fogalma és szabályai 191