kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
| Kiadó: | Szak Kiadó Kft. |
|---|---|
| Kiadás helye: | Bicske |
| Kiadás éve: | |
| Kötés típusa: | Ragasztott papírkötés |
| Oldalszám: | 564 oldal |
| Sorozatcím: | |
| Kötetszám: | |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 24 cm x 17 cm |
| ISBN: | 963-913-121-0 |
| Megjegyzés: | Fekete-fehér illusztrációkkal. |
| Előszó | |
| A könyv használata | 1 |
| A könyv felépítése | 1 |
| Jelölések | 1 |
| Az XML leírása | |
| Bevezetés | 3 |
| Mi az XML? | 3 |
| Adatcsere-alkalmazások | 6 |
| Dokumentumkészítő alkalmazások | 8 |
| Az XML történelme | 10 |
| Jövőkép | 12 |
| Az XML-szintaxis áttekintése | 12 |
| Dokumentumjelölések | 15 |
| Fogalmak | 15 |
| Hagyományos jelölés | 21 |
| Elemek | 23 |
| Jellemzők | 25 |
| Fenntartott jellemzők | 26 |
| Deklarációk | 28 |
| Feldolgozásra vonatkozó utasítások | 30 |
| Fizikai felépítés (egyedek) | 33 |
| Fogalmak | 33 |
| Egyedmeghatározás | 36 |
| Karakter egyedek meghatározása | 41 |
| Alkalmazási korlátok | 41 |
| Logikai felépítés (a DTD) | 45 |
| Fogalmak | 45 |
| A DTD felépítése | 48 |
| Elemek megadása | 50 |
| Jellemzők megadása | 55 |
| Paraméter egyedek | 60 |
| Feltételes részek | 61 |
| Jelzések megadása | 62 |
| A DTD feldolgozása | 64 |
| Az XML használata | |
| Dokumentummodellezés (DTD-tervezés) | 67 |
| Elemzés | 67 |
| DTD tervezése | 70 |
| Táblázatok | 73 |
| Szerkezeti elrendezések | 75 |
| DTD készítése | 78 |
| Hibajavítás | 80 |
| Esettanulmány (a jelen könyv) | 80 |
| Esettanulmány (DTD a DTD-khez) | 85 |
| Térközök | 93 |
| Térközök | 93 |
| Sorvég normalizálása | 93 |
| Térközök a jelölő elemekben | 94 |
| Szóköz az elemekben | 94 |
| Megtartott tagolás | 95 |
| Félreérthető tagolás | 97 |
| Névterek | 103 |
| Összetett dokumentumok | 103 |
| A szabvány | 104 |
| Névtér-azonosítás | 104 |
| Névterek használata | 105 |
| Egyszerűsítő megoldások | 106 |
| DTD-kérdések | 107 |
| XML-adatfeldolgozás | 109 |
| Fogalmak | 109 |
| Az XML készítése | 110 |
| XML olvasása | 111 |
| Események feldolgozása | 112 |
| Fastruktúra kezelése | 113 |
| Eseményvezérlés vagy fastruktúra? | 117 |
| Átalakító eszközök | 118 |
| XML-dokumentumok kezelése | 121 |
| Fogalmak | 121 |
| Külső egyedek kezelése | 124 |
| XML-katalógus fájlformátum | 126 |
| Adatbázis tárolása | 130 |
| Kiegészítő szabványok | |
| Navigálás (RL és XPath) | 135 |
| Dokumentumok helyének meghatározása (URL-ek) | 135 |
| Hivatkozás XML-dokumentumon belül (XPath) | 139 |
| Kifejezések | 141 |
| Elérési útvonalak | 142 |
| Minták | 149 |
| Állításszűrők | 150 |
| Hiperhivatkozások (XLink és XPointer) | 159 |
| Fogalmak | 159 |
| XML-szintaxis alapkapcsolódásokhoz | 167 |
| Az XML kapcsolódási jellemzők leírása | 169 |
| URL-ek | 175 |
| XPointer kifejezések | 176 |
| A kapcsolódások viselkedése | 179 |
| Jellemző nevével kapcsolatos problémák | 181 |
| Kapcsolódási értékek kialakítása | 182 |
| Dokumentum formázása (XSL és XSLT) | 185 |
| Fogalmak | 185 |
| A stíluslap kiválasztása | 192 |
| XSLT | 193 |
| A stíluslapok és a DTD | 218 |
| XSL | 219 |
| SAX 1.0 | 245 |
| Háttér | 245 |
| Visszahívások és kapcsolódási felületek | 245 |
| Java-megvalósítás | 246 |
| Az értelmező | 247 |
| Dokumentumkezelők | 248 |
| Attribútumlisták | 251 |
| Hibakezlők | 252 |
| Helymeghatározók | 253 |
| DTD-kezelők | 254 |
| Bementi források | 255 |
| Egyedazonosítók | 256 |
| Kezelőbázisok | 257 |
| DOM 1.0 | 259 |
| Java megvalósítás | 259 |
| Csomópontok | 260 |
| A SUN fabejárás | 266 |
| Dokumentumok | 268 |
| Dokumentumtípusok | 269 |
| Elemek | 270 |
| Jellemzők | 272 |
| Karakteres adatok | 273 |
| Szövegek (Text csomópontok) | 275 |
| Karakteres adatrészek | 276 |
| Megjegyzések | 276 |
| Feldolgozási utasítások | 276 |
| Egyedek és jelölések | 277 |
| Csomópontok listája | 279 |
| Csomópontnév-térképek | 280 |
| Dokumentumrészletek | 282 |
| DOM-megvalósítás | 283 |
| Kapcsolódó szabványok | |
| Karakterkészletek | 285 |
| Karakterek | 285 |
| ASCII | 286 |
| Bővített SCII | 287 |
| Unicode és az ISO/IEC 10646 szabvány | 288 |
| Karakterkészlet megadása | 292 |
| Karakteregyedek | 292 |
| Stíluslapok (CSS) | 295 |
| Háttér | 295 |
| Formátumáttekintés | 295 |
| Stilizáló lehetőségek | 297 |
| Egyszerű elemleképezés | 304 |
| Környezettel kapcsolatos szabályok | 305 |
| CSS-stíluslapok elérése és felülbírálása | 307 |
| XML-jellemzők | 309 |
| HTML-készítés kötegelt feldolgozással | 313 |
| A HTML jellemzői | 314 |
| CSS 2 | 316 |
| Az internet és a HTML | 339 |
| Az internet | 339 |
| HTTP és a HTML | 341 |
| HTML 2.0 | 343 |
| HTML 3.2 | 357 |
| HTML 4.0 | 366 |
| XHTML 1.0 (tervezet) | 377 |
| A HTML és az XML vegyes használata | 379 |
| SGML | 381 |
| Fogalmak | 381 |
| Az SGML-deklaráció | 382 |
| Különleges DTD-jellemzők | 384 |
| Jelölésminimálási eljárások | 386 |
| Konvertálás XML-re | 390 |
| Hivatkozások | |
| Táblázatok | 397 |
| Rövidítések | 398 |
| Hasznos weboldalak | 399 |
| XML fejlesztési célok | 401 |
| XML részletek | 403 |
| SAX-metódusok | 405 |
| DOM-metódusok | 407 |
| XSL-formázó objektumok és tulajdonságaik | 409 |
| CSS tulajdonságok | 422 |
| A könyvhöz tartozó DTD | 430 |
| ISO 8859/1 karakterkészlet | 434 |
| ISO 639 nyelvkódok | 443 |
| ISO 3166 országkódok | 445 |
| HTML 2/3/4 elemek és jellemzőik | 448 |
| XML-szintaxistérkép | 461 |
| A térképek formai jellemzői | 461 |
| Tartalomjegyzékek | 464 |
| Térképek | 466 |
| Szójegyzék | 491 |
| Tárgymutató | 557 |