Azértis - Azértse

Fülszöveg

Sikeres írói pályakezdés: PULIMESE, PÖPÖPAPA ÉS A KUTYÁKOK, AZÉRTSE, PITYKE ŐRMESTER - után 1974-ben maga Kardos György, Aczél elvtárs teljhatalmú irodalmi helytartója a híres három T.-ből a „TILTÁS" aranyfokozatában részesített- vélem ma, jól jártam. Azóta a kádári kultúrpolitika - 1989-ben balra és jobbra osztódott - kiválasztottjai még a nevemet is törölték a szépírók névsorából.
Ennek most vége: az írói szilencium negyvenedik évfordulójára adja ki a K. u. K. Könyvkiadó az Azértse folytatását, az AZÉRTIS című regényemet.

Egyszerre regény, kordokumentum és színes, egyéni stílusú olvasmány.
Egy író műve. Egy íróé, aki 40 évig hallgatott. (Pontosabban: elhallgattatták).
Előtte remek és sikeres mesekönyveket írt. A Pulimese, a Pöpöpapa és a kutyákok egy generáció gyermekeinek kedvence volt.
Aztán megírta Azértse című könyvét, ezt a Magvető adta ki hatalmas példányszámban. Elkapkodták, a kamaszok bibliája lett. Új stílus, újfajta hang - mondta a kritikusok egy része. A többi... Tovább

Fülszöveg

Sikeres írói pályakezdés: PULIMESE, PÖPÖPAPA ÉS A KUTYÁKOK, AZÉRTSE, PITYKE ŐRMESTER - után 1974-ben maga Kardos György, Aczél elvtárs teljhatalmú irodalmi helytartója a híres három T.-ből a „TILTÁS" aranyfokozatában részesített- vélem ma, jól jártam. Azóta a kádári kultúrpolitika - 1989-ben balra és jobbra osztódott - kiválasztottjai még a nevemet is törölték a szépírók névsorából.
Ennek most vége: az írói szilencium negyvenedik évfordulójára adja ki a K. u. K. Könyvkiadó az Azértse folytatását, az AZÉRTIS című regényemet.

Egyszerre regény, kordokumentum és színes, egyéni stílusú olvasmány.
Egy író műve. Egy íróé, aki 40 évig hallgatott. (Pontosabban: elhallgattatták).
Előtte remek és sikeres mesekönyveket írt. A Pulimese, a Pöpöpapa és a kutyákok egy generáció gyermekeinek kedvence volt.
Aztán megírta Azértse című könyvét, ezt a Magvető adta ki hatalmas példányszámban. Elkapkodták, a kamaszok bibliája lett. Új stílus, újfajta hang - mondta a kritikusok egy része. A többi meg kiátkozta. Kifúrta.
Akkor váltott. Tévé, rádió, könyvkiadás Kitalálta a később legendás Pityke őrmestert, nagy háborgások ellenére kiadta Lőwy Árpád disznó verseit, volt sorozata a tévében Szerelmese címmel.
Horváth Gita sokáig Kertész Ákos felesége is volt, az író neki ajánlotta a Makra első kiadását, merthogy ő volt Vali, a hősnő. 1967-ben életre szóló barátságot kötött Göncz Árpád író-műfordítóval, későbbi köztársasági elnökkel, mindenki kedves nagypapájával, aki közben szerelmes lett bele, és a bulvársajtó sokáig csámcsogott kettejük „titkolt" kapcsolatán. Csakhogy
Aztán egy nagy szerelem a talán legjelentősebb színházi rendezővel Meg az Operett Színházzal.
Mindez - vagyis maga a valóság adja a muníciót az írói mondandóhoz: a tiltások természetrajzához, a kelet-európai kontraszelekcióhoz, mely egyszerű és örök: a jót bünteti -a rosszat jutalmazza!
- Én tehetséges vagyok - mondja a tehetséges. - Én tehetséges vagyok - mondja a tehetségtelen.
A mondat ugyanaz, csak az egyik mondat nem igaz.
Az egyik pironkodik - hátha téved. Hiszi, hogy tehetséges, de inkább nem mondja ki. A másik büszke, mert biztosan nem téved.
Vajon melyik kételkedik?
#
Magyarországon miért nem mondhatja ki senki, hogy miért nyeri el a jó „méltó" büntetését, a rossz „méltó" jutalmát? Miért nem?
*
Nem tudja. Mert a tehetséges ember Magyarországon
l: idejében kimegy külföldre vagy idejekorán kizavarják - és lába előtt hever a nagyvilág, 2: belehal a sorsába,
3: már az első tiltásba beleroppan, szívére veszi, gyomrára megy, sajog minden porcikája, 4: ha a teste bíija is, a lelke törik meg a teher alatt, jön a „pia, drog, dili", keserű, kiábrándult, üldözési mániában szenved, mert üldözik, 5: azonnal feladja - az álmait, hitét, hátat fordít önmagának, csak azt mondja,
amiért jutalom jár, hazai hozsanna. *
- Engem azért üldöznek, mert tehetséges vagyok - mondja a dilettáns.
- Engem azért üldöznek, mert tehetséges vagyok - mondja a géniusz.
Az egyiknek igaza van, mert igazolja őt a mű. A jó mű.
*
Most elmondom, mit tesz Magyarország a tehetséges embereivel időtlen idők óta csak én mondhatom el, mert még élek, ép testben, ép lélekkel.
De egyes szám első személyben mondom el. Ezt tehetséges ember nem meri megtenni. Akkor én tehetségtelen vagyok. Akkor ez a mű rossz.
Vissza