A XIX. század uralkodó eszméinek befolyása az államra I-II.

Tartalom

I. kötet

Bevezetés.
Jegyzet a bevezetéshez 37
I. Fejezet.
Korunk vezéreszméi 49
Jegyzet az első fejezethez 55
II. Fejezet.
Hogy a szabadság és egyenlőség eszméi egymással ellenkeznek 60
Jegyzetek a II. fejezethez 78
III. Fejezet,
Hogy a nemzetiség eszméje a szabadság és egyenlőség fogalmaival ellenkezésben áll 89
Jegyzetek a III. fejezethez 104
IV. Fejezet.
A szabadság és egyenlőség fogalmai azon formában melyben felállittattak, nem valósithatók a nélkül, hogy valamennyi létező állam fel ne bomlanék 112
Jegyzetek a IV. fejezethez 130
V. Fejezet.
A nemzetiségi törekvések czélja csak valamennyi létező állam feloszlása által érethetik el 137
Jegyzetek az V. fejezethez 158
VI. Fejezet.
Az egyenlőség és szabadság elve, ha divatos értelmében valósulhatna is, kielégitő eredmények nélkül maradna 171
Külügyek 203
Törvényhozás 204
Közigazgatás 206
Egyéni szabadság 210
Közterhek 212
Jegyzetek a VI. fejezethez 227
VII. Fejezet.
Ha a nemzetiségre törekvések a czélt, melyet kitűztek, elérnék is, az európai emberiséget nem elégítenék ki 251
Jegyzetek a VII. fejezethez 270
VIII. Fejezet.
Az eszközökről, melyektől az államok bajainak orvoslását várják 276
Jegyzet a VIII. fejezethez 309
IX. Fejezet 310
Az általános választás jog közvetlenül gyakorolva 315
A fejenkinti választás jog közvetett módon alkalmazva 323
A bizonyos censushoz kötött választás jog 340
A porosz választási törvény 355
Jegyzetek a IX. fejezethez 367
X. Fejezet.
A köztársasági államszerkezet mint eszköz a társadalmat fenyegető veszélyek meggátlására 370
Jegyzetek a X. fejezethez 387


XI. Fejezet.
Mily jövendőnek megyünk eléje 3
A mult 6
A jelen 15
Korunk alapelvei 15
A jövő 36
A communismus 38
A fönálló rend védői 48
Jegyzetek a XI. fejezethez 84
Befejezés 109
Jegyzetek a befejezéshez 135
MÁSODIK RÉSZ
Bevezetés 143
ELSŐ KÖNYV.
Mely értelemben veszik általában a szabadság, egyenlőség és nemzetiség eszméjét.
I. FEJEZET.
Hogy tudhatni meg: minő értelmet tulajdonit a nép bizonyos eszméknek 157
II. FEJEZET.
A szabadság, egyenlőség és nemzetiség eszméinek eredetéről, s azon értelemről, melyet ezen eszméknek polgárisodásunk folyama alatt jelen korunkig mindenkor tulajdonítottak 159
Jegyzetek a II. fejezethez 174
III. FEJEZET.
Mily értelmet tulajdonit a nép korunkban a szabadság és egyenlőség eszméinek 176
Jegyzetek a III. fejezethez 194
IV. FEJEZET.
Bővebb bizonyítása, hogy nem az általános egyenlőség, hanem az egyéni szabadság élvezete korunkban a törekvés tárgya 197
Jegyzetek a IV. fejezethez 206
V. FEJEZET.
Azon értelem, melyben a szabadság, egyenlőség és nemzetiség fogalmait az emberek legtöbbnyire veszik, ellentétben áll azzal, amely értelemben a fogalmakat az államban valósítani törekszenek 207
MÁSODIK KÖNYV.
Az állam czélja.
I. FEJEZET.
A kérdés fölállítása 213
II. FEJEZET.
Az állam jogalapja s az e tárgy körül fölállított elméletek nagy hibája 215
Jegyzetek a II. fejezethez 226
III. FEJEZET.
Az állam czéljáról 227
Jegyzetek a III. fejezethez 233
IV. FEJEZET.
Az államot az egyesek mindig csak személyes czéljaik eszközének tekintik 234
Jegyzetek a IV. fejezethez 251
V. FEJEZET.
Senki sem nyúl czélja elérése végett távolabbi eszközökhez, míg kielégítőknek találja a közelebb fekvőket: minélfogva az emberek az államot csak azon czélok elérhetése végett veszik igénybe, melyeket saját erejökkel, vagy kisebb társulatok alkotása által nem érhetnek el 255
Jegyzetek a V. fejezethez 260
VI. FEJEZET.
Az állam czélja az egyéni biztonság 261
VII. FEJEZET.
A biztosságról, melyet az államban keresünk 264
Jegyzetek a VII. fejezethez 267
VIII. FEJEZET.
Azon javakról, melyeknek biztosítását keresi az egyén az államban 268
Jegyzetek a VIII. fejezethez 273
IX. FEJEZET.
Nem czélja az államnak anyagi és erkölcsi javak élvezetét szerezni meg az egyesnek, hanem csak a javaknak biztosítása 274
Jegyzetek a IX. fejezethez 283
X. FEJEZET.
Az államtudomány feladata 285
HARMADIK KÖNYV.
Az egyéni szabadság biztosítékai.
I. FEJEZET
Minden czélszerü alkotmány általános kellékei 291
II. FEJEZET.
Mely eszközökkel tarthatják fön az államok önállóságukat 293
III. FEJEZET.
Az alkotmány befolyása az állam hatalmára 296
IV. FEJEZET.
A központosítás szüksége 300
V. FEJEZET.
A központosítás határai 301
Jegyzetek a V. fejezethez 304
VI. FEJEZET.
Mely tárgyakra nézve szükséges a központosítás minden államban 305
VII. FEJEZET.
A hatalmak megosztásáról 310
Jegyzetek a VII. fejezethez 321
VIII. FEJEZET.
A végrehajtó hatalmat a törvényhozóknak alá kell vetni; az állam kormánya pedig nem a végrehajtó hatalom egy részének tekintendő 323
Jegyzetek a VIII. fejezethez 328
IX. FEJEZET.
Az egyénnek is bizonyos biztosítékokra van szüksége az állam ellenében 329
Jegyzetek a IX. fejezethez 334
X. FEJEZET.
A szabadság biztosítékai az államhatalom ellenében 335
XI. FEJEZET.
A szabadság biztosítékai az államhatalom belszervezete által 336
XII. FEJEZET.
A királyság alkotmányos jelentősége 339
Jegyzetek a XII. fejezethez 348
XIII. FEJEZET.
A felsőház feladata 350
Jegyzetek a XIII. fejezethez 362
XIV. FEJEZET.
A szabadság biztosítékairól az államhatalomnak a néptől függése által 363
XV. FEJEZET.
Választási jog és felelősség 365
XVI. FEJEZET.
A választási jog és felelősség nem nyújt elég biztosítékot a szabadságnak 369
XVII. FEJEZET.
A szabadság biztosítékairól az államhatalomnak bizonyos körre szorítása által 374
Jegyzetek a XVII. fejezethez 380

Témakörök