827.046

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
4000 Ft
a kedvezményes
házhoz szállításig

Művelődéstörténet 1-2.

Tanulmányok és kronológia a magyar nép művelődésének, életmódjának és mentalitásának történetéből

Szerkesztő
Lektor

Kiadó: Mikszáth Kiadó
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 806 oldal
Sorozatcím: Felnőttoktatás, továbbképzés és élethosszig tartó tanulás
Kötetszám:
Nyelv: Magyar 
Méret: 20 cm x 14 cm
ISBN: 963-9126-18-7

Tartalom

I. kötet
Ancsel Éva: A történelem hetedíziglene13
Kosáry Domokos: A történelmi kultúra20
Glatz Ferenc: A történetírás23
Kosáry Domokos: A történettudomány36
Németh G. Béla: Művelődéstörténet39
Peter Burke:
Népi kultúra és társadalmi változás43
Az írott kultúra útjai48
A felső osztályok kivonulása a népi kultúrából56
A nép felfedezése65
Ancsel Éva: Gondolatok az ünnepről74
Andor Csaba: Ünnep és kommunikáció79
Mihail Bahtyin: A karneváli világszemléletl89
Mircea Eliade: A szent idő és a mítoszok100
Roger Vaillois: Az ünnep elmélete112
Németh János István: A magyar kultúráról123
Bertényi Iván: Őshazaelméletek143
Fodor István: Nomád magyarság - földművelő magyarság149
Makk Ferenc:
I. Géza, a nagyfejedelem186
István, a király198
Engel Pál: Az egyház és a társadalom új rendje215
Kristó Gyula: Az Árpád-ház tündöklése és hanyatlása220
Dercsényi Dezső - Zádor Anna: A gótika kezdete (a XIII. sz. második fele)249
Rajeczki Benjamin: Középkori zenei életünk és európa259
Draskóczy István:
Az ország külső környezete276
Az ország földje282
Az ország talapzata: a jobbágyság289
Az ország városai298
Az ország teste: nemesek és bárók303
Az ország művelődése310
Dercsényi Dezső - Zádor Anna: A klasszikus és közép-európai gótika315
Bertényi Iván: A zsigmond-kori művelődés322
Kovács Péter: A 15. századi magyar társadalom328
Bertényi Iván: A 16. századi magyar társadalom356
Ágoston Gábor:
Hódoltsági táj és nép365
A hódítók világa384
II. kötet
Tóth Isktván György:
A családtól az iskoláig407
Család és família407
Érdek és érzelem408
Válás vagy bigámia411
Pápisták és kálvinisták413
Analfabéta iskolamesterek416
Pál úrfi oskolabeteg417
Az életmód rétegei419
A sokszínű lakóhely419
Urak lakomája, parasztok vacsorája422
Korsók, kupák, kulacsok424
A ruha teszi az embert425
Amikor a gróf és a jobbágy egyenlő429
Fürdőkád és tetű432
Tyúkmonysültnyi idő434
Szakály Ferenc:
Európa és Magyarország művelődése a 17. században437
Az új gondolkodás alapvetése437
A természettudományok rohamos fejlődése439
Az iskolaügy fejlődése441
Tudomány, nyelvművelés, irodalom443
A barokk térnyerése444
Pór János:
A magyar társadalom 18. században447
Demográfiai forradalom447
A magyarság visszaszorulása449
A tér451
Az átalakuló arisztokrácia454
A nemesség és Mária Terézia456
A testőrség458
A művelt nemesi körök460
Jobbágyok, zsellérek463
A paraszti élet keretei465
Az úrbérrendezés466
A paraszti életmód468
A polgár és a szabad királyi város471
A mezőváros473
A századforduló475
Az abszolutizmus és a rendiség kiegyezése475
A kulisszák mögött478
Az érem másik oldala480
Bécs és a nemesi reformerek483
Nemesi reformerek, nemesi többség483
A radikalizmus zsákutcája485
A reformkor előtt486
Kosáry Domokos:
Kulturális elit és értelmiség487
Iskolaügy a 18. századi Magyarországon491
Ismeretek és kifejezési formák494
Bertényi Iván:
A felvilágosult abszolutizmus és jozefinizmus498
A felvilágosult abszolutizmus magyarországi hívei499
Magyarország a francia forradalom és a napóleoni háborúk korában500
Nemesi ellenállás: nyelvrendelet, népszámlálás500
Nyelvápolás Reformerek502
A nemzetiségek ébredése503
Rendi "rugalmasság"504
Európai hatások504
A Szent Korona-eszme fejlődése505
A magyar államnyelv. A nemzetiségi kérdés506
A horvát álláspont506
Veliky János:
Átalakuló társadalom a 19. században509
Fejlődéstendenciák509
Mértékadó rétegek511
Nemesség511
Parasztság513
Polgárság515
Az értelmiség szerveződése - funkciók, szerepkörök518
Nemzetiségi és vallási tagolódás519
Falu523
Város527
Nemeskürty István:
Nemzeti romantika és népiesség a reformkortól a szabadságharcon át a kiegyezésig536
"Régi dicsőségünk, hol késel az éji homályban?"536
Pest-Buda a reformkorban539
1848 és következményei545
Gerő András:
A társadalom dualizmusa551
A polgár fogalmáról551
Az elitek553
Középosztály és helyi elit558
A kispolgárosodás562
A parasztpolgárosodás563
A polgárosodás peremén566
Magyarok és nem magyarok570
A társadalom arcai577
Modernitás és tradicionalizmus578
A történelmi poggyász578
A civilizáció intézményesülése580
Az életkeretek pluralizmusa584
A társadalmi érintkezés uralkodó jellege, a megítélés változatai591
Hofer Tamás:
Változó paraszti műveltség és a róla alkotott elképzelések601
Három szakasz a magyar népi kultúra 19-20. századi történelemben601
Magyar parasztgazdaságok az iparosodó Európában603
Új paraszti öntudat, és a népművészet virágzása604
A népművészet stíluskorszakai606
Nemzeti kultúra - paraszti kultúra608
A polgári átmenet ellentmondásai609
Európai összevetés610
A népi kultúra értelmezései a századfordulón612
A korai néprajztudomány "népi kultúrá"-ról alkotott képe613
Malonyay Dezső és a gödöllőik felfogása a "népi kultúrá"-ról615
Néhány következtetés618
Nemeskürty István:
Ausztria-Magyarország620
A kiegyezéstől a millenniumig620
A millenniumtól Ausztria-Magyarország megszűnéséig626
Forradalmi Tanácsköztársaság631
Magyar kultúra Trianon után634
Nagy Zsuzsa:
Hétköznapok - mindennapok646
Állampolgári jogok és pártélet646
Önszerveződés - civil társadalom652
Lélekszám és külső megjelenés655
Munkakörülmények, jövedelem657
A lakás660
Egészségügy - biztosítás662
Az iskolázottság és a társadalmi emelkedés lehetősége664
A szabadidő eltöltése668
Gelencsér Katalin:
A művelődés, az öntevékeny közösségi művelődés formái és funkciói Magyarországon674
A 18. századi öntevékeny, közösségi művelődés formái, céljai674
Művelődési szokások 1800-1830 között676
1830-1849 közötti időszak közművelődési aktivitásai680
A művelődés lehetőségei 1848-1867 között687
A művelődés keretei és intézményei 1867-1890 között688
A szabadoktatás új közművelődési formái 1890-1918 között692
A Tanácsköztársaság művelődéspolitikájának főbb jellemzői696
Az iskolánkívüli népművelés főbb formái 1920-1945 között697
Kiss Tamás:
A felnőttoktatás törvénybefoglalásának kísérleteitől a közművelődési törvény megalkotásáig703
A közművelődés az állam és/vagy a társadalom ügye703
"...A népművelésnek, ahol mihelyt egy számottevő reform kezdődik... igen nagy összegekre van szükség..."710
A centralisztikus közművelődési törvény megszületése715
A társadalomvezérelt közművelődési törvény!?719
A magyar művelődés főbb kronológiai adatai725
Megvásárolható példányok
Állapotfotók
Művelődéstörténet 1-2. Művelődéstörténet 1-2.
Állapot:
2.980 ,-Ft
15 pont kapható
Kosárba