Csuszka Panka I-II.

Előszó

Kidi kádi falova.
Volt egyszer egy kövér kádi. Úgy hívták, hogy Kidi kádi. A világ teremtése óta minden kádi török ember volt, hát Kidi kádi is török ember volt. Százesztendős volt már, de szeretett volna még élni vagy száz esztendeig. Kibölcselkedte hát, hogy csináltat négyszegletesfejű falovat és elvágtat rajta Irgumbirgiába. Tudta az örég, hogy Irgumbirgiában olyan alma terem valami aranyalmafán, aminek a gyümölcséből ha eszik valaki, hiába lót-fut utána a halál. De Irgumbirgiába csak falovon lehetett elutazni. A nagyhatalmú kádi hát megparancsolta az ácsmesternek, hogy ácsoljon neki irtózatosformájú, négy szegletesfejű falovat. De estére elkészítse, mert különben jaj a fejének.
Az ács szuszogva gyalult, faragott estig. Estére el is készítette a falovat. Kidi kádi zsugori volt, csak hegyes fricskát pattintott az ács orrára fizetésképen. Akkor előcibálta valami szikla alól szakállánál fogva Libilupit, a kacskaringós szemöldökű hegyimanót. Kényszerítette, hogy elevenítse meg a falovat, azután neki is fricskát adott fizetésképen.
Na, de meg is haragudott érte Libilupi. Elment titokban az ácsnak a fiacskájához, Hasszikához és elpanaszolta neki Kidi kádi fösvénységét. Hasszika azt tanácsolta a kacskaringós szemöldökű hegyimanónak, hogy lopják el Kidi káditól az igazságtalanul szerzett falovat. Be is szöktek a kapálózó faló istállójába és csókos örök barátságba keveredtek vele. El is keresztelték Nyihihinek. Akkor azután felültek a hátára és nyerítve galoppozott velük Nyihihi Irgumbirgiába.
Irgumbirgiában sárgacsőrű fekete holló őrizte az aranyalmafát. Káringónak hívták. Borzasztóan megtetszett neki Nyihihi tuskó dereka, négyszegletes feje, hüvelyknyi farka. De éppen annyira tetszett Libilupi kacskaringós szemöldöke is, meg aztán Hasszika bugyogója. Össze is csókolódzott velük hirtelen és beállt hármuk közé negyediknek sírigtartó barátságra. Jól is lakatta őket aranyalmával. Vissza