Előszó
A tihanyi Babamúzeumot 1994-ben alapítottuk feleségemmel, Sibyllével. A múzeum anyaga teljes egészében magángyűjtemény, az elmúlt 40 év gyűjtőmunkájának eredménye.
A gyűjteményben megtalálható...
Tovább
Előszó
A tihanyi Babamúzeumot 1994-ben alapítottuk feleségemmel, Sibyllével. A múzeum anyaga teljes egészében magángyűjtemény, az elmúlt 40 év gyűjtőmunkájának eredménye.
A gyűjteményben megtalálható szinte valamennyi német babakészítő műhely jellegzetesebb munkája kb. 1840-től (a porcelánbaba-gyártás kezdetétől) 1920-ig.
Az I. világháború utáni gazdasági válság következtében a gyártók tönkrementek, a drága, porcelánfejű, igényesen előállított babákat a vevők nem tudták megfizetni. Ezeket a babákat a 19. század közepétől egyébként is főleg arisztokrata, illetve tehetősebb nagypolgári családok vásárolták, csak ők voltak abban a helyzetben, hogy kifizessék a viszonylag magas vételárat. Vitrinekben tartották őket, csak különleges alkalmakkor (születés-, név-, és ünnepnap) vették elő, ilyenkor játszhattak velük a gyerekek, természetesen felügyelet mellett.
A babák öltözékükkel, a hozzájuk tartozó kellékekkel, játékokkal, bútorokkal, egyéb lakberendezési tárgyakkal, hűen tükrözik a Biedermeier-kor arisztokrata, nagypolgári életstílusát, ízlésvilágát.
Az 1930-as évektől mindinkább érvényesültek, az új technológiák, ugyanis a kaucsuk, a celluloid és egyéb szintetikus anyagok alkalmazásával jóval olcsóbban lehetett előállítani a babákat, ezért aztán a társadalom széles rétegei számára is elérhetővé és egyben divattá is váltak különböző játékbabák.
Vissza 
