1.034.226

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

A baranyai-pécsi munkásmozgalom története I.

1867-1921

Szerző

Kiadó: Baranya Megyei Levéltár
Kiadás helye: Pécs
Kiadás éve:
Kötés típusa: Vászon
Oldalszám: 574 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 24 cm x 17 cm
ISBN: 963-01-5925-2
Megjegyzés: Fekete-fehér fotókat tartalmaz.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Részlet a könyvből:
"A Délkelet-Dunántúlon Pécs jelentős központja volt a tőkés ipar fejlődésének már a 19. század negyvenes éveiben is, azonban elmaradt közlekedési úthálózata miatt egyoldalúan,... Tovább

Előszó

Részlet a könyvből:
"A Délkelet-Dunántúlon Pécs jelentős központja volt a tőkés ipar fejlődésének már a 19. század negyvenes éveiben is, azonban elmaradt közlekedési úthálózata miatt egyoldalúan, csak a Mohácsnál adódó víziút elérésével számíthatott arra, hogy a manufaktúra ipara által megtermelt áruit értékesítheti. A közel negyven kilométernyi rossz minőségű út azonban rendkívül megnehezítette a szállítást, továbbá meg is drágította. Az ötvenes évekre egy sor vállalkozás a tőkés versenyben elbukott, főleg a protekcionizmussal felnevelt osztrák ipari termékek beáramlásával nem bírta a versenyt.
Pécs elzártsága következtében az egész kapitalista ipar fejlődésének, mindenekelőtt a bányászat nagyipari nívóra történő kifejlesztésének kulcskérdése a vasúti összeköttetés megteremtése volt. 1857-ben épült meg a Pécs-Üszög-Mohács közötti vonal, amelyet azonban hosszú ideig csak az osztrák tőkés vállalat, a DGT használt a szén szállítására. Ez a bányászat ugrásszerű fejlődéséhez vezetett, de nem érintette egyelőre az egész pécsi ipart.
A Nyugat felé irányuló közlekedési utak télen és kora tavasszal szinte járhatatlanok voltak a Délkelet-Dunántúl vármegyéiben. Karbantartásuk, újjáépítésük alapját képező technikai bázis gyenge volt és ennek következtében az év jelentékeny részén nem lehetett használni.
Az 1853-ban alakult és rohamosan fejlődő DGT vállalatai számára létkérdéssé vált a nyugati irányú vasúti összeköttetés is. A DGT szorgalmazására a Darmstadti Kereskedelmi és Iparbank a nürnbergi Clamerklett érdekeltség finanszírozásával 1868-ban át is adták az új összekötő vasutat, amely az osztrák államvasutak ún. „déli vasútjához" csatlakozott Barcsnál Ezzel Nyugat felé is megnyílt Pécs számára a kereskedelem, de szintén elsősorban a szénszállítás szempontjából lett hatalmas jelentősége.
Közel három évtizeden át 1850-1880 között Pécsett elsősorban azok az üzemek tudtak megerősödni, amelyek a helyi piacra dolgoztak. Ezek olcsó áruikkal a pécsi baranyai tájpiacon monopolisztikus helyzethez jutottak és egyelőre nem fenyegette őket sem az osztrák sem a fővárosi nagy gyárak versenye. A vasutak megépülését követően, különösen 1882 után, a Budapest-Dombóvár-Pécs vonalon azonban nemcsak a helyi piac termékei juthattak el újabb területekre, hanem a nagy ipari régiók árui is betörhettek a táj piacra." Vissza

Tartalom

A) A PÉCSI MUNKÁSOSZTÁLY
I. Az ipari munkásság kialakulása és helyzete a kiegyezéstől az I. világháborúig Pécsett
és Baranyában 11
1. A tőkés ipar 11
a) A technika hatása az ipari proletariátus fejlődésére 12
b) Az ipari munkásság számbeli fejlődése és szakágazatonként megoszlása 15
c) Az üzemi munkásság eredete és összetétele 21
d) A pécsi munkásság területi elhelyezkedése 32
e) Az üzemi munkásság általános helyzete; munkarendek 37
Az A) rész jegyzetei 49
B) A SZOCIALISTA MOZGALOM KEZDETEI 1867-1890
II. A szocialista munkásmozgalom kialakulása és fejlődése Pécsett és Baranyában az
MSZDP pécsi szervezetének megalakulása előtti időszakban 55
1. Az Általános Munkás Egylet és az Általános Munkásképző Egylet helyi szervezetének
megalakulása és tevékenysége 55
2. A pécsi munkásság szakegyleti szervezkedésének első sikerei Pécsett az 1870-es években 69
a) Az „Első Pécsi Munkás Beteg és Rokkantak Egylete" tevékenysége 1870-1880
között 69
b) A szakmai egyletek a 70-es években 73
3. A Magyarországi Általános Munkáspárt pécsi szervezetének küzdelme 1880-1890 75
a) A MÁMP pécsi szervezetének megalakulása és tevékenysége 1880-1882 között 75
b) A Magyarországi Általános Munkáspárt pécsi szervezete és a Pécs vidéki általános
bányamunkássztrájk 80
A B) rész jegyzetei
C) A SZOCIÁLDEMOKRATA MUNKÁSMOZGALOM MEGERŐSÖDÉSE 1890-1900
III. A pécsi-baranyai munkásmozgalom a XIX. század utolsó évtizedében 95
1. Az MSZDP pécsi szervezetének megalakulása és küzdelme a párt szervezeti megerősödéséért 95
2. Az MSZDP pécsi vezetősége és a Pécsi Betegsegélyző-Rokkant Pénztár 103
3. Az MSZDP pécsi szervezetének küzdelme a demokratikus szabadságjogokért, a helyi
munkássajtó létrehozásáért 108
a) Politikai felvilágosító munka a 90-es években 108
b) A szociáldemokrata osztályharcos irányzat és a pécsi munkásmozgalom kapcsolatai,
a helyi munkássajtó 126
4. Az MSZDP pécsi szervezetének törekvései a szakegyletek és a munkásosztály sztrájk
harcának irányításáért 141
a) A szociáldemokrata szakegyletek megalakítása a 90-es években 141
b) A 90-es évek kiemelkedő sztrájkjai 157
A C) rész jegyzetei 168
D) A MUNKÁSMOZGALOM A MONOPOLKAPITALIZMUS IDŐSZAKÁBAN 1900-1914
IV. A pécsi-baranyai ipari munkásság mozgalma a századelőn és az 1905-1906. évi
politikai válság időszakában 175
1. Az MSZDP pécsi szervezetének politikai tevékenysége 1900-1904-ben 176
2. A szakszervezetek (szakegyletek) és a munkásosztály
sztrájkharcai (1900-1904) 188
3. Az MSZDP pécsi szervezetének küzdelme az 1905-1906. évi politikai válság időszakában 196
4. A munkásosztály sztrájkharcainak fellendülése a politikai és a kormányzati válság
időszakában (1905-1906) 209
V. A munkásmozgalom az I. világháborút megelőző években 228
1.Az MSZDP pécsi szervezetének küzdelme a demokratikus
szabadságjogokért 1907-1914 228
2. A pécsi szociáldemokrata szervezet frakciója a városi törvényhatósági
bizottságban 253
3. A szakszervezetek és a munkásság sztrájkharca az 1907-1914.
közötti időszakban 261
A D) rész jegyzetei 282
E) SZOCIALISTA MŰVELŐDÉSPOLITIKA
VI. Az MSZDP és a szakszervezetek tevékenysége a munkásosztály művelődéséért 293
Az E) rész jegyzetei 309
F) AGRÁRSZOCIALIZMUS BARANYÁBAN 1890-1914
VII. A baranyai szegényparaszt és földmunkás mozgalom fejlődése
1890-1914 között 313
1. A szegényparasztság, cselédség és földmunkásság helyzete a dualizmus utolsó évtizedében és az első világháború előtti időszakban 323
2. A szegényparaszt és földmunkás mozgalom szervezése és a szociáldemokrata párt
pécsi szervezetének „agrárpolitikája" 321
3. Az arató, cseléd és földmunkás mozgalom Észak-, Közép- és
Nyugat-Baranyában 354
4. A délkelet-baranyai (Drávaszög) földmunkás és szegényparaszt mozgalom
1890-1899 között 367
a) A gazdasági és szociális helyzet Délkelet-Baranyában 357
b) Szocialista szervezkedés, falusi pártszervezetek létrehozása 1897. október-december között 368
c) A drávaszögi agrárszocialista mozgalom csúcspontja 1898.
január-március között 370
d) Délkelet-Baranya (Drávaszög) nemzetiségi struktúrája és a drávaszögi agrárszocialista mozgalom jelentősége 383
5. Délkelet-Baranya (Drávaszög) szocialista szervezkedésének alakulása, a földmunkás
és szegényparaszt mozgalmak 1899-1907 között 387
a) Szocialista szervezkedés, falusi földmunkás szervezetek újjászervezése a századforduló időszakában Délkelet-Baranya nagy uradalmaiban, községeiben 387
b) Földmunkás és szegényparaszt mozgalmak Délkelet-Baranva (Drávaszög) nagybirtokain 1905-1907 között 395
Az F) rész jegyzetei 399
G) MUNKÁSMOZGALOM AZ I. VILÁGHÁBORÚ ALATT
VIII. A baranyai-pécsi munkásmozgalom az első világháború időszakában 411
1. A pécsi munkásmozgalom a háború kitörése idején és első éveiben 411
2. A februári, októberi orosz forradalmak hatása 426
3. A pécsi katona-bányász felkelés 439
4. Az őszirózsás forradalom és a pécsi munkásság 451
A G) rész jegyzetei 456
H) MUNKÁSMOZGALOM AZ ANTANT-SZERB MEGSZÁLLÁS
ÉS A TANÁCSKÖZTÁRSASÁG IDEJÉN
IX. Az antant-szerb megszállás Baranya megyében 461
1. A Károlyi-kormány politikai törekvései Magyarország függetlensége
elismertetéséért 461
2. Az osztályharcos erők gyülekezése és harca az annexiós politika ellen 463
3. Kísérletek KMP-szervezetek létrehozására 472
X. Baranyai munkásmozgalom a Tanácsköztársaság idején 475
1. A szocialista forradalom győzelme 475
2. A Magyarországi Szocialista Párt szervezeti, ideológiai,
politikai tevékenysége 476
3. A szocialista államhatalmi szervezetek megalakulása és kiépítése 480
4. A szocializmus építésének megkezdése, gazdasági és kulturális
intézkedések 484
5. A forradalmi honvédelem megszervezése 487
6. Az ellenforradalom megtorló intézkedései 491
XI. A szociáldemokrata szervezetek politikai küzdelmei 495
1. A szociáldemokraták harca a munkások gazdasági és politikai jogainak megvédéséért 495
2. A szociáldemokrata szervezetek propagandistái a tudományos
szocializmus hirdetői 498
3. A Baranya megyei szociáldemokrata szervezetek konferenciája 500
XII. A Pécsi Szocialista Párt megalakulása, szervezeti fejlődése és harca a polgári demokratikus jogokért 503
1. A PSZP megalakulása és szervezeteinek kiépítése 503
2. A Szocialista Ifjúmunkások Baranyai Szövetségének megalakulása és politikai tevékenysége 513
3. A PSZP politikai harcai a polgári demokratikus jogokért 516
4. A PSZP propaganda- és agitációs munkája 526
5. A Pécsi Szocialista Párt I. kongresszusa 532
6. A Baranyai-Bajai Szerb-Magyar Köztársaság kikiáltása 539
A H) rész jegyzetei 548
MUTATÓK
Névmutató 557
Helységnévmutató 570
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem
konyv