Előszó
Részlet:
Hold virraszt az égen
Hold virraszt az égen. Sok kis csillaglámpát
angyalkezek bodros felhőkre kiraknak.
Csillog csillogása arany sugaraknak...
Holt vitézek lelke mennyországba...
Tovább
Előszó
Részlet:
Hold virraszt az égen
Hold virraszt az égen. Sok kis csillaglámpát
angyalkezek bodros felhőkre kiraknak.
Csillog csillogása arany sugaraknak...
Holt vitézek lelke mennyországba száll át
Virág illatába, rétek sóhajába,
Nagy Muszkaországba'...
Te ragyogó csillag, fényed fenn világít,
Messze látni onnan. nézz hát messze-messzel
Ne nézzél örökké a síró Dnyeszterre.
Nézd meg: lecsukta már selymes szempilláit
Csókos szép asszonyom, a kívánt, a drága
Szép Magyarországba'?
Két kis szőke legényt renget-e a párna?
S álmodnak-e rólam ezen a bús éjen?
Szőke két fiacskám, én csöpp két legényem...
- De vágyom, de vágyom asszonyom karjába!
Katonákat itt a halál karja várja
Nagy Muszkaországba.'
Csillagok kihunynak. (Kialvó lámpák.)
Kormos a sötétség. Szél jajgat a fákon,
Fehér arcu hősök kelnek halaványan
S míg a lelkük boldog mennyországba száll át
Nagy Muszkaországba, sír az özvegy, árva
Szép Magyarországba'.
Hungay Sándor
Vissza 
Folytatás Microsoft-tal