1.035.095

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

"Itt a halk és komoly beszéd ideje..."

Interjúk, nyilatkozatok, vallomások

Szerző
Szerkesztő
Lektor

Kiadó: Pátria Nyomda Rt.
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 307 oldal
Sorozatcím: Pátria Könyvek
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 20 cm x 14 cm
ISBN: 963-753-921-2
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

Szekszárd, 1883. Ez a születésem dátuma. Pécs: a gimnázium. Budapest: az egyetem. Nagyapáim a Megye szolgálatában álltak, apám az Államéban; én egész korai éveimben tudtam már, hogy író leszek. Hűtlenül az ős jogászmesterséghez, tanárnak mentem, ami közelebb az irodalomhoz. (A mi famíliánk nem képzelhette az életet hivatal nélkül.)
Tanárkodtam végig az országban: azahogy ami akkor az ország volt - szinte megdöbbennek a gondolatra, hogy Fogaras már nincs is az országban. A háború alatt véleménykülönbség merült fel köztem és az Állam közt: az Állam háborút viselt, én pacifista voltam. Úgy látszik, nekem volt igazam.
Ma már nem vagyok tanár, semmi se vagyok: díszes polc, melyet a magyar költők rendesen elérnek. Tizenöt-húsz könyvem van, s bennük talán egy különb önéletrajz, mint ez.
Az Est Hármaskönyve, 1923
Képtelen vagyok az íróasztal mellett ülve dolgozni. Verseim rendesen séta közben születtek meg, néha a legzajosabb pesti utcákon. Csak akkor írtam le, mikor már egészen készen... Tovább

Fülszöveg

Szekszárd, 1883. Ez a születésem dátuma. Pécs: a gimnázium. Budapest: az egyetem. Nagyapáim a Megye szolgálatában álltak, apám az Államéban; én egész korai éveimben tudtam már, hogy író leszek. Hűtlenül az ős jogászmesterséghez, tanárnak mentem, ami közelebb az irodalomhoz. (A mi famíliánk nem képzelhette az életet hivatal nélkül.)
Tanárkodtam végig az országban: azahogy ami akkor az ország volt - szinte megdöbbennek a gondolatra, hogy Fogaras már nincs is az országban. A háború alatt véleménykülönbség merült fel köztem és az Állam közt: az Állam háborút viselt, én pacifista voltam. Úgy látszik, nekem volt igazam.
Ma már nem vagyok tanár, semmi se vagyok: díszes polc, melyet a magyar költők rendesen elérnek. Tizenöt-húsz könyvem van, s bennük talán egy különb önéletrajz, mint ez.
Az Est Hármaskönyve, 1923
Képtelen vagyok az íróasztal mellett ülve dolgozni. Verseim rendesen séta közben születtek meg, néha a legzajosabb pesti utcákon. Csak akkor írtam le, mikor már egészen készen voltak. Prózát is mindig így dolgoztam, fel és alá járva a szobámban, fejemben megkomponálva egész hosszú kikezdéseket, miket aztán egyszerre jegyeztem fel.
Az Est, 1933. november 26.
...elvégre az írónak is joga van ahhoz, hogy olykor beteg legyen és lusta, hogy önmagával vívódó... S mit tervezek, ha a kényszerű szünet véget ért? Hazavágyom a szépirodalomba: regény, novella, vers, még színdarab is, minden, amit elmulasztottam, ha a sors még egyszer erőt ad... Az aktualitással nem gondolok. Ez a kor olyan változó és bizonytalan, folyóvízre nem lehet építeni.
Film Színház Irodalom, 1941. március 7-13.
Minden szavamért meg kellett szenvednem. A Nyugtalanság Völgyén mentem keresztül, s az álmodozóból küzdő lettem. Én nem születtem küzdelemre. Minden ütés fájt nekem, s magam nem tudtam ütéseket osztogatni. De bátorságban megálltam a poszton, egyedül, tábor nélkül, s néha úgy tetszett, egy egész világ ellen. Védtem kincseimet, melyek nem csupán az én kincseim voltak: s ezek a kincsek ma is fényesek, töretlenek. Ezek a kincsek a magyarság és emberség kincsei, amiket úgy kell őriznem magamban, mint egy drága lángot őrizünk, sötétség és ellenséges viharok közt.
Pásztortűz, 1930. október 5.
...az irodalomnak nem lehet nagyobb és szükségesebb feladata, mint megőrizni a szellem értékeit, amelyek veszedelemben vannak. A mai író olyan, mint az özönvíz őre, aki vigyáz, hogy el ne merüljenek dolgok és gondolatok, és meglehetős részvétlenség mellett vigyáz.
Index, 1931. június
Lehet-e vajon napjainkban nagyobb szolgálat, mint a megértés útjait egyengetni két nép között? S ki hivatottabb erre a szolgálatra, mint az író? Amit tehetünk, az talán egyelőre kevés. De ezt a keveset is meg kell tennünk.
Familia [Nagyvárad], 1935. szeptember-október
Az író ne politizáljon... De harsányan emelje föl szavát ott, ahol politikai érdekekből embereket gyilkolnak rakásra, fajokat uszítanak egymásra, nemzeteket csonkítanak és kultúrákat bénítanak; ahol a hazudott jövőért az eleven jelent áldozzák fel, vagy a barbárságot öröknek hazudva, gyermekgyilkosságot követnek el a születő reményen!
Az Est, 1926. április 11.
- magamnak akartam nyögdicsélni ebben a könyvben. Ma olyan időket élünk, mikor mindannyiunk sorsa egyetlen hajszálon függhet s Magyarország és Európa nem puszta nevek többé, hanem életünk alakító közegei, mint a víz és a levegő. Mindannyiunknak van mondanivalónk egymáshoz, mint ahogy nagy-nagy betegségek idején mindenki orvos lesz és valóban gyógyít is, ha nem orvosságával, legalább sóvárgásával és szeretetével.
- Mi a programja tehát az új kötetnek!
- A fentemlített mondanivalón van a hangsúly új könyvemben, mely formában egészen egyszerű és nem akar kitünni sem virtuózitásával, sem szabadsággal. Kiáltás volt elég: most úgy érzem, itt a halk és komoly beszéd ideje. Barbár áramlatokat látok köröskörül, a szellemi kultúra hitele sokakban megingott: sport és tánc sodra kapta el a világot. Ha a költészet versenyezni akar az idegen államokkal és beáll sportnak és táncnak, ha nem tud adni egyebet és fontosabbat: alul marad a versenyben. Más sportról és táncról álmodik a költő: mely csupa lélek, mint a régi görögöké, s jaj a versnek, mely maga is csupa test akar lenni, csupa ököl és láb. Ez a legnagyobb anyagszerűtlenség lenne, ahogy a művészek kifejezik. A költő márványa is, vésője is lélek. Vissza

Tartalom

1904
A szakvizsgai folyamodáshoz kívánt önéletrajz impuruma. Jövendőbeli biographusaim rendelkezésére5
1911
Önéletrajz helyett9
(Nyilatkozat)10
1912
BABITS Mihály: Önkommentár10
Mai írók és művészek tegnapja (Szenes Béla - Medgyes László)11
1914
Autobiográfia12
1915
Babits Mihály nyilatkozata13
1916
BABITS Mihály: Néhány szó a Kártyavárról13
1917
BABITS Mihály: Kritika16
1918
Vallomás olvasmányairól A Könyvtári Szemle ankétja19
Beszélgetések Babits Mihálynál (Boros Ferenc)21
1919
Beszélgetés Babits Mihállyal (Földes Jolán)23
Babits Mihály a "Magyar Diák"-hoz25
Babits Mihály az egyetemen. "Az író a nagy Magányos..." (Márai Sándor)26
Babits Mihály (dr. Szabó Tivadar)27
Magyar írók karácsonyesti gondolatai a magyar irodalom újjászületéséről (Mihelics Vid)31
1920
Négy író nyilatkozata Kosztolányi és Szabó Dezső vitájáról32
Mégis előadják "A vihar"-t - a régi fordításban32
(Önéletrajz a gyermek- és ifjúkor éveiből) (Szabó Lőrinc)33
1921
Babits Mihály (Kárpáti Aurél)50
Írók a magyar irodalom föladatairól. Babits Mihály a l'art pour l'art mellett53
Béke-ankét a magyar parnasszuson55
Életem legvidámabb esete...56
1922
BABITS Mihály nyilatkozata irodalmi terveiről57
BABITS Mihály: Németek. Német úton, 1922 nyarán58
Miért nem írják az írók a mai életet?62
Megszakadt a magyar irodalom fejlődése. A legyőzött államokban hiányzik az irodalmi utánpótlás. Irodalmunk jelesei irodalmunk válságáról (Földi Mihály)63
Ilyennek látják ők a jövőjüket64
1923
Babits Mihálynál (Ilyés János Jenő)64
"Juhász Gyula bűne az én fellépésem" - mondja Babits Mihály (Vér György)68
Írók vallomásai: Babits Mihály (F. I.) (Fazekas Imre)71
Hogyan kaptam az első honoráriumot? Kellek én itt?76
Ady Endre: Nincsen, nincsen!? A nagy költő ismeretlen verse, amely fordulatot jelent fejlődése megítélésében. Babits Mihály, Földessy Gyula és Móricz Zsigmond a vers jelentőségéről (Lestyán Sándor)76
Önéltrajz81
1924
Egy új és méltó törvényhatóság vitája A Reggel hasábjain Budapest reneszánszáról (dr. Sebestyén Ernő)82
Bojkott vagy béke?83
(Könyvet, könyvet, könyvet...)84
Egy nap a "magyar Rómában". Babits Mihály mint "földbirtokos" - Részlet (Kárpáti Aurél)85
Látogatás Babits Mihálynál (Szini Gyula)86
Babits. Látogatás a nagybeteg költőnél (gl.) (Gerő László)88
A javulás útján! Babits Mihály betegágyánál (G. L.)90
Látogatás a beteg Babits Mihálynál91
1925
Beszélgetés a súlyos betegségéből fölgyógyult Babits Mihállyal92
Babits: Itt a halk és komoly beszéd ideje. A költő nyilatkozik új verseskönyvéről93
Magyar írók nyilatkoznak: meg lehet-e alakítani a magyar PEN Clubot. Meg kell teremteni a magyar irodalom egységes frontját95
"Szellemi életem ébredése, egész diákkorom története Pécshez fűz"95
1926
Beszélgetés Babits Mihállyal az új Holló-fordításról (Ráskay László)97
Asszony, divat, lélek. Megváltoztatták-e az új divatformák az asszonyideált? Eton, foxtrott, fiús alak és rövid szoknya a mérlegen. Írók, festők, szobrászok nyilatkozatai a modern asszony és modern divat problémáiról (Ráskay László)100
Politizáljon-e az író vagy ne politizáljon?101
"... kacagjon öreg fejem őrültségén..." - Írók és költők a nagy költő (Vajda János) centenáriumáról102
Babits Mihály regényt ír a középosztály pusztulásáról, amelynek regenerálódása - szerinte - csak liberális szellemben történhetik (Diószeghy Miklós)103
Babits Mihály a Kósa György által megzenésített Laodameiáról106
Beszélgetések a zsidókérdésről (Komlós Aladád)107
Az én utcám. BABITS Mihály: Reviczky utca110
1927
Babits Mihály nem mer kimozdulni hazulról, mert megrohanják a Baumgarten-igénylők111
Babits Mihály nyilatkozik a Halálfiairól (Kárpáti Aurél?)112
Forradalom és nemzeti hagyomány a magyar irodalomban. Magyar írók nyilatkozatai a nemzeti karakterről és Ady Endréről (Hevesi András)116
Babits Mihály a Halálfiairól (Ignotus Pál)118
Most ötven éve született Ady Endre. Babits Mihály nyilatkozik a jubileumról120
Mi a rohadt almája?121
Babits Mihály Szegedre emlékszik, a körtöltésre, a sétákra és az első színikritikákra (Vér György)122
Látogatásunk Babits Mihálynál (Tieff Géza)123
1928
Egy Heine-vers, amelyet Babits írt125
Babits Mihály jelölését a Kisfaludy Társaságba Voinovich Géza a költővel egyetértésben visszavonta126
Négyszemközt Babits Mihállyal (Bisztray Gyula)128
BABITS Mihály: Szerb író vagyok-e?132
A jubiláns Babits Mihály elmondja, hogyan lett költővé ő, aki valamikor "undorodott a versírástól" (Bende László)135
Babits Mihály huszonöt éves írói jubileumán a civilizáció veszedelméről, az igazság, esztétika, erkölcs válságáról, az amerikanizmusról és az önmagát tönkrekritizáló észről beszél (Csánk Endre)138
Babits Mihály a magyar irodalom egységét tartja üdvösnek, de azért szükségesnek látja az eddigi hagyományokhoz való ragaszkodást (Kondor László)142
Haladunk vagy hanyatlunk? 1918-1928 - Tíz év kulturális mérlege145
"Egy színdarab nem az író műve!..." Beszélgetés Babits Mihállyal új Goethe-fordításáról, az Iphigeniáról és arról, hogy miért nem ír színdarabot (Kristóf Károly)146
1929
Babits Mihály a Baumgarten-alapítvány díjkiosztásáról148
"Sem innenső, sem onnansó: magyar író vagyok" Babits Mihály, Berzeviczy Albert, Szász Károly és Hegedűs Lóránt nyilatkozata a Kisfaludy Társaság tagválasztó gyűléséről148
Babits Mihály (Szilágyi Ödön)150
BABITS Mihály: Berlini napló153
Tíz lapalapítás története (Pán Imre)157
Babits Mihály nyilatkozik az Ady-probléma új és szenvedélyes felvetéséről (D. Kocsis László)158
25 év az irodalomban. Beszélgetés a Nemzeti Színház új Iphigeniájáról a fordítóval, Babits Mihállyal161
A magyar irodalom nagyjai a szlovenszkói írásról. Budapest a Képes Hét útján küld karácsonyi üzenetet íróinknak163
1930
Móricz és Babits válaszol Ignotusnak163
Földi Mihályról164
BABITS Mihály - Önmagamról165
Vörösmarty európaisága, Petőfi bátorsága, Arany János kultúrája. Beszélgetés Babits Mihállyal, székfoglalója után166
A jelen, a fiatalság, a közönség, a politika és az örök harc 53. éve". Babits-interjú aktuális irodalmi és világnézeti kérdésekről (Balla Ignác)168
1931
Babits Mihály és Bartók Béla a francia becsületrend lovagjai170
Babits Mihálynál (Gál István)171
Babits Mihály a "Fekete olvasó"-ról172
Ankét Masaryk magyar kultúralapítványáról173
BABITS Mihály: Az irodalom feladata 1931-ben174
Kis interjú Babits Mihállyal175
Mit akar tizenkét magyar író az új esztendőben?175
BABITS Mihály: (Mi lesz a magyar könyv sorsa?)175
1932
Babits Mihály mondja177
Fegyverszünetet ajánl a PEN Club alelnöke a harcban álló két csoportnak178
Magyar írók és költők a "hazafiatlanság" miatt betiltott Ady-versről180
BABITS Mihály: Esztergomi séta181
1933
Az 50 éves Babits Mihály beszél életéről és műveiről. Naponta kis időre már felkelhet betegágyából és szakadatlanul dolgozik (Bálint György)184
Írók beszélnek: Babits Mihály (Bálint Jenő)187
1934
Babits Mihály az idei Baumgarten-díjakról190
Babits Mihály az irodalom és az írók helyzetéről. Beszélgetés a költővel190
Kell-e még költő? - Kell! Babits ma esti előadása193
Babits Mihály és Kosztolányi Dezső a mai magyar irodalomról és az irodalom jövőjéről (Nádass József)194
A magyar írók helye a nemzetépítő politikában196
Pécsi emlékeiről és irodalomról beszél a hosszú betegségből felépült Babits Mihály (Sásdi Sándor)197
Beszélgetés Babits Mihállyal készülő könyvéről, "Az európai irodalom történeté"-ről (Benedetz Móric dr.)200
Beszélgetés Babits Mihállyal munkájáról, nyaralásáról és Esztergomról202
Beszélgetés Babits Mihállyal a Babits-est alkalmából (Vécs Ottó)204
Rövid beszélgetés Babits Mihállyal (Pilcz László)205
1935
Több könyvet olvasnak, mint régen, de rosszabbakat - mondja: Babits Mihály206
"Nem az öregek a felelősek, hanem a fiatalok" (Elek Artúr)208
BABITS Mihály: Én és a háború211
"Békefanatizmust a háború fanatizmusa ellen!" Babits Mihály előadása a háború elleni háborúról214
Beszélgetés Babits Mihállyal az átépített Kártyavárról, az elszakíthatalan újpesti kapcsolatokról és a Vörösmarty Irodalmi Társaságról (d)215
Babits Mihály rádióelőadásáról216
A magyar-román kulturális együttműködés. A Familia ankétja217
Nem engedélyezték Babits Mihály felolvasását Erdélyben218
Mire készülnek az írók?218
Mit mondanak rólunk? Tizenkét nagynevű író nyilatkozata az erdélyi irodalomról (Séfeddin Sefket bey)219
1937
Beszélgetés Babits Mihállyal a jubiláló Nyugat három évtizedéről (Bakos Ákos)220
BABITS Mihály: Kis notesz222
Babits Mihály revüje223
Miért nem járok színházba? (Kiss József)226
Vallomások olvasmányokról. Két évtized olvasmányai (Kőhalmi Béla)226
Hat író élete: Babits Mihály (Szitnyai Zoltán)228
1938
A tízéves Baumgarten-alapítvány munkájáról és eredményeiről beszél betegágyán Babits Mihály230
1939
BABITS Mihály: Most fedeztem fel a saját versemet233
Jugoszlávia legjelentősebb folyóirata Babits Mihályról. A belgrádi "XX. Század" világszemléleti interjúja a költővel233
Babits Mihály levelesládája (Sima Ferenc)235
Hét magyar író karácsonya (Blaha Márta)238
1940
Tizennégy magyar író 1939 könyveiről238
Ötvenezer lírás olasz írói díjat nyert Babits Mihály239
Curriculum vitae240
A műfordítás a legnemzetibb munka - mondja Babits Mihály, az ötvenezer lírás San Remo-díj nyertese241
Cs. Szabó László beszélgetése Babits Mihállyal, a San Remo-díj nyertesével243
Beszélgetés Babits Mihállyal - olaszországi utazása előtt (Harasztos Albert)244
Négyhetes olaszországi útjáról és új terveiről beszél Babits Mihály (Magyar Pál)246
"Csak most érzem, milyen keveset mondtam el abból, amit elmondani rám bízatott..." Néma interjú Babits Mihály betegszobájában (Papp Antal)247
1941
BABITS Mihály: Egységes magyarság250
Irodalmi helyzetjelentés (Papp Antal)252
Látogatás Babits Mihálynál és könyveinél (Pálics Miklós)253
"Ezen a földön nem fog az erőszak! Elvehető vagy megcsonkítható, s mégis egységes és oszthatatlan!" Csendes és fájdalmas beszélgetés Babits Mihállyal... (Deák Zoltán)254
Utolsó látogatás (Szabó Zoltán)256
Függelék
Jegyzetek263
Névmutató291

Babits Mihály

Babits Mihály műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Babits Mihály könyvek, művek
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem
konyv