"Szent Istvánnal álljuk mindig a vártát"

Előszó

E kötet egykori ezredemnek, a trianoni békediktátum után újraszerveződött magyar királyi honvédség egyik kiváló csapattestének, a székesfehérvári magyar királyi „Szent István" 3. honvéd gyalogezrednek 25 éves fennállását és harcait mutatja be, mely annak megszűnése után 64 esztendővel két lelkes hadtörténész, dr. Szabó Péter és Babucs Zoltán kitartó szorgalmának eredményeképpen született meg. A könyv szerkesztésének és stílusának köszönhetően az érdeklődők számára is olvasható, az általam egykoron átélt események szinte tapinthatók. A szerzők elengedhetetlen érdeme, hogy politikai irányítástól mentesen és a tényeken alapulva tárják az olvasók elé ezen történések minden egyes dokumentált részletét. Mint ezredem rangban legidősebb élő tisztje, tisztelettel és nagy szeretettel köszönöm meg valamennyi bajtársam nevében ezt az ezredünk emlékét megőrző kötetet. Teszem mindezt azért is, mert én ezt az ezredet családom ezredének tartom. Szűk famíliám férfi tagjai ennek az ezrednek hivatásos tisztjei voltak. Édesapám mint ezredes 1930 és 1935 között öt esztendeig volt az ezred parancsnoka, Béla öcsém 1942. június 18-i hadnaggyá avatásától 1943. február 1-jei hősi haláláig, én pedig 1938. augusztus 20-i avatásomtól 1944. október 27-i fogságba esésemig teljesítettem szolgálatot kötelékében. Mint katonacsalád tagja és 1927-től kezdve mint katonaiskolás szemtanúja voltam az első világháború után, az őszirózsás forradalom és a 133 napos kommunista uralom alatt szétvert honvédség újjászervezésének és fejlődésének. Amikor az országgyarapítások időszakában hazánk magához tért, hittük, Magyarország feltámadása megkezdődött. Kitört azonban a háború, melynek következményeképpen folytatódtak a XX. század magyar tragédiái. Sokan támadtak és támadnak bennünket, miért harcoltunk a németek oldalán? Határozottan állítom, hogy mi nem a németek mellett, a nemzetiszocializmus elvéért fogtunk fegyvert. A saját nemzeti érdekeinkért, a visszakerült területek birtokban tartásáért és a bolsevizmus ellen küzdöttünk. Abból a rendszerből és ideológiából, amely 1919-ben egyszer már bemutatkozott, nem kértünk. Úgy érzem, bármit is tettünk volna, a végeredmény ugyanez marad. Az ország az igaztalan trianoni döntéssel egyfajta kényszerpályára került, melyről csak még nagyobb tragédiák árán lehetett volna letérnie. Magyarország már számtalan „vérzivataros" időszakot élt át. Népének és nemzetének erőn felüli, szép és tiszteletre méltó helytállását valamennyi tragédiájában fel lehet mutatni. Utódaink a székesfehérvári és tatatóvárosi honvédek második világháborús küzdelmes harcait, férfias helytállását és áldozatvállalását ismerhetik meg ebből a könyvből. Mint a XX. század több magyar sorstragédiáját átélt polgára, úgy gondolom, a mai magyar valóságban hasonló helytállásra és áldozatvállalásra van szükség. Vissza

Fülszöveg

Ezredtörténeti sorozatunk újabb kötetét tartja kezében az olvasó. A kötet emléket kíván állítani azoknak a székesfehérvári, tataóvárosi, komáromi, illetve valamennyi Fejér és Komárom-Esztergom vármegyei illetőségű honvédnek, akik a koronázó város háziezredében, a magyar királyi "Szent István" 3. honvéd gyalogezredben szolgáltak és harcoltak a második világháborúban. A könyv többek között ismerteti az ezred helytállását a Don menti hadműveleti területen és 1943. január végi kitörését a szovjet csapatok által körülzárt Olim patak völgyéből. A 33. gyalogezred 1941 és 1945 közötti hadiszolgálatának bemutatásával új kép rajzolódhat ki a magyar csapatok keleti megszálló tevékenységéről. Mindezek mellett betekintést nyújt a békehelyőrségben eltöltött időszakra, az ezred és Székesfehérvár, valamint Tataóváros kapcsolatára. Nyomon követhetők a 3. gyalogezred 1944- évi őszi harcai a Kárpátokban, valamint pótezredének székelyföldi és észak-magyarországi területen folytatott küzdelmei. A honvéd gyalogság fegyverzetét és felszerelését, a 3. gyalogezred bizonyítottan hősi halált halt katonáinak névsorát, a harcok színhelyeit bemutató térképszelvényeket a függelék tartalmazza. A szerzők külön fejezetet szenteltek az ezredben hadiszolgálatot teljesített 89 hivatásos és 243 tartalékos (továbbszolgáló és próbaszolgálatos) tiszt második világháborús katonai pályafutásának. A könyvet mintegy 400 fotó illusztrálja. Vissza