Babylonia és Assyria

Fülszöveg

A feladat, amelyre vállalkozom, nem könnyű. A forrásanyag, amelyből a Babylonia és Assyria történetének megírásához szükséges adatokat merítjük, napról-napra nagyobbodik és még alig használták ki eléggé a meglevő anyagot, máris újabb járul hozzá. Sőt még ama lehetőség is fenyegeti a szerzőt, hogy könyve, még mielőtt a sajtóból kikerülne, újabb korszakalkotó felfedezésektől megelőzve megjelenése pillanatában már elavultnak tekinthető.
Az összes kultúrállamok részt vesznek az emberiség legrégibb történetének kiderítésére irányuló törekvésen és tudományos expedíciókat küldenek ki, hogy a Nílus partján és a két folyam országában elterülő romhalmazokat fölássák, a talált kincseket a megfelelő múzeumokban elhelyezzék és a tudományos kutatás számára hozzáférhetővé tegyék.
Csak mi nem veszünk részt e nemes versenyben, csak mi, akiket pedig legelső sorban érdekelhet, hogy az emberiség szellemi életének és kulturális tevékenykedésének e legrégibb központjai tudományos szemlélődéseinek tárgyaivá tétessenek. Mert ha a sumír nyelvnek a nagy ural-altaji nyelvcsalád egyes ágaival való rokonságának vitás kérdését illetőleg végeredményünk még fölötte kétes, talán tagadó is, mindazonáltal kötelességünk e kérdéseket közelebbről tárgyalni, vagy legalábbis nem szabad e kérdések elől kitérnünk.
Mindenesetre a kelet ókori lakóinak kultúrelemei és a mieink között sok érintkezési pontra akadunk, és már ez a körülmény is kívánja, hogy Babylonia és Assyria történetének a mi irodalmunkban is hely adassék. Vissza