1.150.218
kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
Bácsalmási örökségünk
Helytörténeti tanulmányok
| Kiadó: | Navigátor Press Kiadó |
|---|---|
| Kiadás helye: | |
| Kiadás éve: | |
| Kötés típusa: | Ragasztott papírkötés |
| Oldalszám: | 273 oldal |
| Sorozatcím: | Bácsalmás Könyvek |
| Kötetszám: | 7. |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 20 cm x 14 cm |
| ISBN: | 978-963-85410-9-3 |
| Megjegyzés: | Fekete-fehér képekkel. |
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
Előszó
Tovább
Fülszöveg
„Almás falu viszonylag új keletkezésű település. Bár az 1715-ös országos összeíráskor 7 család, 1720-ban pedig 6 család lakta, hivatalosan csak 1720. szeptember 14-én vette fel Bács megye települései sorába.
A falu a királyi kamara tulajdona volt egészen 1803-ig, amikor is eladományozták 6 nemesi családnak, akinek ez osztatlan közös tulajdona lett. A legnagyobb része a Rudics családé lett, ők a falu egyharmadát birtokolták.
A falu határáról már a 18. század közepén készült térkép, a belterületet azonban nem ismertük. Az első belterületet magába foglaló térkép 1842-ben, vagyis az újratelepülés után 122, az eladományozás után 39 évvel készült. A térkép az utolsó feudális kori úrbéri tábla melléklete volt, amelyen fekete színnel és számozással jelölték a jobbágyházakat, fehér színnel és sorszám nélkül pedig az uradalmi épületeket. A térképen jól látható az akkor már mezőváros főtere az egymagában álló római katolikus templommal és kétoldalt, valamint vele szemben épült, többnyire... Tovább
Fülszöveg
„Almás falu viszonylag új keletkezésű település. Bár az 1715-ös országos összeíráskor 7 család, 1720-ban pedig 6 család lakta, hivatalosan csak 1720. szeptember 14-én vette fel Bács megye települései sorába.
A falu a királyi kamara tulajdona volt egészen 1803-ig, amikor is eladományozták 6 nemesi családnak, akinek ez osztatlan közös tulajdona lett. A legnagyobb része a Rudics családé lett, ők a falu egyharmadát birtokolták.
A falu határáról már a 18. század közepén készült térkép, a belterületet azonban nem ismertük. Az első belterületet magába foglaló térkép 1842-ben, vagyis az újratelepülés után 122, az eladományozás után 39 évvel készült. A térkép az utolsó feudális kori úrbéri tábla melléklete volt, amelyen fekete színnel és számozással jelölték a jobbágyházakat, fehér színnel és sorszám nélkül pedig az uradalmi épületeket. A térképen jól látható az akkor már mezőváros főtere az egymagában álló római katolikus templommal és kétoldalt, valamint vele szemben épült, többnyire urasági kúriák. A templom mögötti részen épült a városháza, a jegyzői lakás és a plébánia épülete, vagyis a tér a mezőváros társadalmi életének központja volt." Vissza
Sövény Mihály
Sövény Mihály műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Sövény Mihály könyvek, művekMegvásárolható példányok
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.
Folytatás Microsoft-tal