A gyümölcsösök trágyázása

Szerző

Lektor

'Szpivakovszkij : A gyümölcsösök trágyázása ' összes példány

Kiadó:	Mezőgazdasági Kiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1963
Kötés típusa:	Félvászon
Oldalszám:	267 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 18 cm
ISBN:
Megjegyzés:	24 fekete-fehér ábrával illusztrálva.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Micsurin álma az volt, hogy hazája területét virágzó kertek borítsák. A szovjet föld nagy fiának álma drága minden hazáját szerető embernek, mindazoknak, akik megértik, hogy milyen nagy jelentősége van a gyümölcstermelésnek a népgazdaságban és a dolgozók egészségvédelmében. A gyümölcs óriási étrendi szerepe a lakosság táplálkozásában és a gyümölcsösök egészségvédelmi szerepe, védő és díszítő jellege a gyümölcstermelést a szocialista mezőgazdaság legfontosabb ágai sorába emelik. A Szovjetunióban a Nagy Októberi Szocialista Forradalom előtt a gyümölcstermelés nagyon fejletlen volt. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom után, különösen a sztálini ötéves tervek alatt, a gyümölcsösökkel beültetett terület igen jelentősen megnőtt és 194l-re elérte az 1 400 000 ha-t. De nem ez, nem a gyümölcstermelés mennyiségi növekedése a legfontosabb. Döntő jelentőségű az, hogy a Szovjetunió gyümölcstermelése ez alatt az idő alatt minőségében változott meg. Az elaprózott, keveset termelő kertecskék nagyrészt fogyasztói jellegűek voltak és főként a drága, kézi munkára alapozott, elavult technikájú ápolásban részesültek. Helyettük árutermelő nagyüzemi gyümölcsösöket létesítettek a kolhozokban és szovhozokban. Gondozásuk tudományos alapon nyugszik és javarészt gépi erővel történik.
Emellett ne feledkezzünk meg arról sem, hogy a Szovjetunió gyümölcstermelésének „természetes" földrajzi határai is megváltoztak. A gyümölcsfák rövid idő alatt messze északra nyomultak: á Szovjetunió európai' részének északi vidékeire, az Uraiba és Szibériába, ahol azelőtt gyümölcsösök nem voltak. Néhány fejlett gyümölcstermelő vidék ideiglenes megszállása a német fasiszta hadsereg által, valamint a rendkívül erős fagyok -1939/40 és 1941/42 telén óriási kárt okoztak a szovjet gyümölcstermelésnek. A háború után azonban a gyümölcstermelés. gyorsan kiheverte a sebeket és hatalmas fejlődésnek indult. Ez annak köszönhető, hogy a szovjet kormány a népgazdaság fejlesztésének ügyét állandóan szívén viselte, továbbá annak a rendkívül nagy segítségnek, amelyet a kolhozoknak és a szovhozoknak nyújtott és nyújt. A gyümölcstermelésnek a párt és a .kormány határozataiban előirányzott további fejlesztése azzal kapcsolatos, hogy a kolhozok és a szovhozok elsajátították az élenjáró szovjet agrobiológiai tudomány vívmányait - Micsurin tanát a növények természetének irányításáról, összekapcsolva Viljamsznak a talaj termőképessége irányításáról szóló tanításával. Vissza

Tartalom

Bevezetés 3
ELSŐ FEJEZET
A növények részére szükséges tápelemek és élettani szerepük 6
MÁSODIK FEJEZET
A gyümölcstermő növények táplálkozásának jellegzetességei 14
A gyümölcstermő növényeik növekedésének és terméshozásának biológiai sajátosságai 14
A gyümölcstermő növények stádiumos állapota 15
A gyümölcstermő növények életkorbeli időszakai és az agrotechnika feladatai 16
A gyümölcstermő növények fenofázisonkénti évi ciklusa 16
A vegetációst fázisok és biológiai szerepük 19
A termésképződés fázisai 19
A gyümölcstermő növények táplálékfelvétele 26
A gyümölcstermő növények táplálékfelvételének dinamikája a tenyészidő folyamán 31
A gyümölcstermő növények viselkedése a talaj kémhatásával szemben 47
Az alany jelentősége <a gyümölcsfák táplálkozásában 51
A táplálkozási viszonyok szerepe az almafák növekedésének és termésének szabályozásában 57
A nitrogénadagok és a nitrogén-foszfor arány hatása 57
A tápelemek (nitrogén, foszfor, kálium) különböző kombinációinak hatása az almafa növekedésére-, termésképzésére és fagyállóságára 63
Az almafa növekedésének fajtabeli "jellegzetességei és a különböző fajták viselkedése a trágyázással szemben 68
A gyümölcstermő növények fenofázisonkénti tápelemszükségletének általános jellemzése 71
HARMADIK FEJEZET
A növények táplálkozásával, gyökérrendszerük fejlődésével és a trágyázással kapcsolatos talajtulajdonságok 75
A talajszerkezet szerepe a növények táplálkozásában 76
A talaj adszorbeálóképessége és ennek szerepe a növények táplálékellátásában 77
Az adszorbeált bázisok minősége és a talaj kémhatása 79
A tápelemek biológiai adszorpciója és a talajmikroorganizmusok szerepe a növények táplálkozásában 81
A gyümölcstermő növények gyökérrendszere és a talajviszonyokkal szembeni viselkedése 86
A gyümölcstermő növények talajigénye 93
A gyümölcstermő növények trágyázási rendszerének alapelemei és hatásosságuk 97
A különböző trágyaféleségek és kombinációik hatása a gyümölcsfaiskolákban, a fiatal és a termő gyümölcsösökben 97
A trágyázás hatása a magiskolában és a gyümölcsfaiskolában 98
A trágyázás hatása fiatal gyümölcsösökben 101
A trágyázás hatása termő gyümölcsösökben 106
Kísérletek bogyósokkal 113
A talaj víz- és tápanyaggazdálkodásának együttes szabályozása 126
Trágyázási eljárások a gyümölcsösökben 131
Szemcsézett trágyák alkalmazása 138
A gyümölcsfák ültetése alkalmával végzett trágyázás hatása 141
Összefoglaló-következtetések a termelés részére 148
Trágyaadagok 149
Összefoglaló következtetések a termelés részére 156
A trágyázás időpontjai 157
Összefoglaló következtetések a termelés részére 171
A műtrágyák különböző formáinak hatása 172
A nitrogéntrágyák formái 173
A foszfor és a kálium hatásai az almafa növekedésére és termőrügyeinek kialakulására a nitrogéntáplálás formájától függően 178
Összefoglaló következtetések a termelés részére 186
A gyümölcsösök talajának meszezése 187
A mész hatása a gyümölcstermő növényekre 187
Összefoglaló következtetések a termelés részére 196
A baktériumtrágyák jelentősége á gyümölcstermelésben 198
ÖTÖDIK FEJEZET
A trágyázás hatása a termés minőségére 204
Minőségi osztályok (márkák) és méretek (nagyság) szerinti gyümölcshozam 204
A gyümölcs érése és eltarthatósága a trágyázástól függően 207
A gyümölcs vegyi összetételének változása a trágyázás hatására 209
HATODIK FEJEZET
Különféle trágyázási rendszerek hatásossága a gyümölcsösökben 217
A talajművelési rendszer a trágyázás 217
A trágyázási rendszerek termelési eredményei gyümölcsösökben 232
Összefoglaló következtetések a termelés részére 235
HETEDIK FEJEZET
A gyümölcstermő növények trágyaszükségletének meghatározási módjai 244
A gyümölcstermő növények külső megjelenése, mint trágyaigényük mutatója 244
A talaj tulajdonságainak számbavétele a gyümölcsös trágyaszükségletének megállapításánál 246
Rövid útmutatások trágyázási kísérletek beállítására és elvégzésére gyümölcsösökben és faiskolákban 247
A kísérletek nyilvántartása a gyümölcsösökben 249
A kísérletek nyilvántartása a szamócásban 254
A kísérletek nyilvántartása egyéb bogyósgyümölcsűkben 254
A kísérletek nyilvántartása a magiskolában 254
A kísérletek nyilvántartása a faiskolában 254
A gyümölcsösök trágyázásának tanulmányozásra szoruló kérdései és a trágyázás hatásának megállapítása gazdasági alkalmazása esetén 258
Irodalom 260

Témakörök

Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem