kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
| Kiadó: | Mezőgazdasági Szaktudás Kiadó Kft. |
|---|---|
| Kiadás helye: | Budapest |
| Kiadás éve: | |
| Kötés típusa: | Fűzött keménykötés |
| Oldalszám: | 496 oldal |
| Sorozatcím: | |
| Kötetszám: | |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 24 cm x 17 cm |
| ISBN: | 963-356-209-0 |
| Megjegyzés: | Fekete-fehér fotókkal, ábrákkal illusztrálva. |
| Előszó | 19 |
| Bojler- és tojóhibrid-tenyésztési alapismeretek | 21 |
| Legfontosabb tyúkfajták és -hibridek | 21 |
| Az árutermelésben fontos szerepet játszó fajták és hibridek | 21 |
| Tojástermelő (tojó típusú) tyúkfajták | 21 |
| Kettős hasznosítású fajták | 22 |
| Hús típusú tyúkfajták | 22 |
| Tojó- és húshibridek | 23 |
| A tyúk testének felépítése és élettani sajátosságai | 26 |
| A baromfi testtájai | 26 |
| A testrészek küllemi elbírálása | 30 |
| A baromfi szervezetének legfontosabb sajátosságai | 32 |
| A tojás képződését befolyásoló élettani és környezeti tényezők | 35 |
| A tyúk genetikai sajátosságai | 40 |
| A tyúk kromoszómái | 40 |
| A fontosabb kvalitatív tulajdonságok és öröklődésük | 40 |
| A toll színének öröklődése | 42 |
| Az ivari kromoszómákhoz kötötten öröklődő tulajdonságok és gyakorlati jelentőségük | 42 |
| A mennyiségi (kvantitatív) tulajdonságok és öröklődésük | 45 |
| A baromfi értékmérő tulajdonságai és örökölhetőségük | 45 |
| A baromfi értékmérő tulajdonságai közötti összefüggések | 47 |
| A beltenyésztés és hatásai | 48 |
| A keresztezés és a heterózis | 50 |
| Tenyésztés- és szaporítástechnikai módszerek a tyúktenyésztésben | 51 |
| A külső testalakulás megítélése a tenyésztői munkában | 51 |
| A családszelekció | 52 |
| Az ivadékvizsgálat | 53 |
| Egyirányú és többirányú szelekció | 53 |
| A hibridtenyésztés | 55 |
| A beltenyésztéses heterózistenyésztés | 56 |
| Heterózistenyésztés nem beltenyésztett vonalakkal, fajtákkal | 57 |
| A reciprok rekurrens szelekció | 58 |
| A szelekció szüneteltetése és a hibridek továbbszaporításának hatása a tyúkállományok értékmérő tulajdonságaira | 59 |
| Tenyésztés és szaporítás | 60 |
| A baromfiistálló | 65 |
| Istállótípusok | 65 |
| Nyitott oldalú istállók | 65 |
| Zárt, szabályozott környezetű istállók | 66 |
| Istállótípusok az alkalmazott tartástechnológia szerint | 67 |
| A baromfiistálló berendezései | 76 |
| A brojlerhizlaló istálló berendezései | 76 |
| Ketreces brojertartási technológiák | 84 |
| A brojlerszülőpár-istálló berendezései | 85 |
| A nevelőistálló berendezései | 86 |
| A tojóistálló berendezései | 87 |
| A takarmánytárolás, -behordás és -mérés | 87 |
| Fűtőberendezések | 87 |
| Etetőberendezések | 89 |
| Itatóberendezések | 90 |
| A tojófészkek | 92 |
| A tojóhibrid-istálló berendezései | 92 |
| Mélyalmos istálló | 92 |
| Ketreces (batteriás) istálló berendezései | 92 |
| A fény szerepe és a világítás eszközei | 96 |
| Tudnivalók a fényről | 97 |
| A világítás eszközei | 97 |
| A világítás beszerelése | 98 |
| Világítási programok | 100 |
| Világítási programok a növendéknevelésben | 103 |
| A baromfitartás egyéb berendezései | 107 |
| A vízpanel | 107 |
| A trágyaeltávolítás eszközei | 107 |
| Az állatok gépi rakodása | 108 |
| Szállítójárművek | 108 |
| Az aggregátor | 108 |
| Riasztóberendezések | 108 |
| Keltetés | 109 |
| A tojás képződése | 109 |
| A petefészek | 109 |
| A petevezető | 111 |
| A tojástartó vagy madárméh | 114 |
| A hüvely | 115 |
| A tyúktojás jellemzői | 115 |
| A tyúktojás alakja és mérete | 115 |
| A tyúktojás összetétele | 116 |
| A tyúkembrió fejlődése | 118 |
| A termékenyítés és a megtermékenyülés | 118 |
| A korai embriófejlődés | 120 |
| Embriófejlődés a keltetés alatt | 121 |
| Az extraembrionális hártyák | 124 |
| Az embrionális anyagcsere-folyamatok | 125 |
| A kelés alatt lejátszódó folyamatok | 128 |
| Az embriófejlődés kritikus szakaszai | 129 |
| Embriófejlődési rendellenességek | 130 |
| A keltetőtojások minőségének megóvása | 131 |
| Tojáskezelés a törzsólban | 131 |
| A keltetőtojások szállítása | 133 |
| A tojásválogatás és a keltethetőség | 133 |
| A tojástömeg hatása, a tojások osztályozása és tálcázása | 142 |
| A tenyésztojások keltetés előtti melegítése | 143 |
| A tojások bakteriális fertőződésének csökkentése | 144 |
| A tyúktojások keltetése | 146 |
| A keltethetőség megóvása a keltetés alatt | 146 |
| A keltetési folyamat biológiai és technológiai elemzése | 154 |
| A keltetés előtt és alatt elkövetett hibák elemzése | 159 |
| A mesterséges keltetés és a keltető | 160 |
| A mesterséges keltetés feltételei | 160 |
| A keltető üzemeltetése | 171 |
| Higiénia, fertőtlenítés a keltetőben | 178 |
| A naposkori ivarmeghatározás | 184 |
| A keltetőüzem irányítása | 185 |
| Brojler tenyészállományok tartástechnológiája | 189 |
| A brojler tenyészállományok nevelése | 189 |
| A nevelés általános elvei | 189 |
| Járványvédelem | 190 |
| Egy- és többfázisú tartástechnológiák | 190 |
| Tenyészállományok nevelése | 190 |
| Feladatok a brojler szülőpárállományok telepítését megelőzően | 192 |
| Az előnevelés | 195 |
| Az utónevelés | 209 |
| Növendékállományok költséggazdálkodása | 214 |
| Nyilvántartások | 215 |
| Brojler szülőpár tojóállományok tartástechnológiája | 215 |
| A tojóállomány elhelyezése | 218 |
| A padozat típusa és az üzemelési technológia összefüggése | 218 |
| A kakastartás technológiája | 219 |
| A kakasok reprodukciós tevékenysége | 219 |
| A kakasokkal előforduló problémák | 221 |
| Kakaspótlás | 221 |
| Keltetőtojás-termelés | 221 |
| Téli tojástermelés | 224 |
| Nyári tojástermelés | 224 |
| Mesterséges termékenyítés | 224 |
| Tojástermelési paraméterek | 225 |
| A tenyészállomány-tartás költségeinek összefüggése | 226 |
| Az ivarérés és a keltetőtojás-költség összefüggése | 226 |
| Mikor vágjuk ki brojer szülőpár állományunkat? | 227 |
| Brojler szülőpár állományok takarmányozása | 228 |
| A növendék jércék heti testtömeg-gyarapodása | 228 |
| A növendéknevelés takarmányozási követelményei | 228 |
| A takarmánykorlátozás lehetőségei | 230 |
| A növendék kakasok takarmányozása | 234 |
| Brojler szülőpár tyúkok takarmányozása | 237 |
| A tojógyúkok és a kakasok eltérő takarmányozása | 242 |
| Brojerhizlalás | 245 |
| A brojlertelep helyének megválasztása | 245 |
| Állományváltás, rotáció | 246 |
| Tartástechnológia | 247 |
| Felkészülés a naposcsibék fogadására | 247 |
| Eltérő testtömegű brojercsirkék hizlalása | 259 |
| Brojlercsirkék ivarilag elkülönített hizlalása | 259 |
| Roasterhizlalás | 260 |
| Roasterhízlalási technológia | 262 |
| A mellhólyag és a roasterhizlalás | 263 |
| Ivar okozta eltérések a brojlerhizlalásban | 264 |
| A testtömeg-gyarapodás és a takarmányfelvétel | 264 |
| Brojlercsirkék növekedési görbéje | 265 |
| Az ivaron alapuló testtömegszóródás | 265 |
| A takarmányértékesítés heti változása | 266 |
| A takamányfogyasztás és az ivar összefüggése | 266 |
| A kakasok és a jércék takarmányfelvétele és takarmányértékesítése a testtömeg függvényében | 267 |
| Azonos testtömeg eléréséhez szükséges hizlalási napok száma | 268 |
| Egyedek közötti testtömegszóródás | 269 |
| Normál és biológiai állományszóródás | 270 |
| Brojlercsirkék takarmányozása | 271 |
| A hasvízkór takarmányozási vonatkozásai | 274 |
| A hőstressz takarmányozási vonatkozásai | 276 |
| A brojlerhizlalás önköltsége | 276 |
| A brojlercsirkék vágóértékét befolyásoló tényezők | 276 |
| Takarmány- és vízkorlátozás a vágás előtt | 277 |
| Sérülést előidéző okok, javaslatok a sérülések megelőzésére | 277 |
| Minőségbiztosítás a baromfifeldolgozó iparban, a brojlercsirkék minősítése | 279 |
| A vágási kihozatal jelentősége feldolgozáskor | 280 |
| Árutojás-termelő állományok tartástechnológiája | 281 |
| Nevelési technológiák | 281 |
| Mélyalmos nevelési technológia | 281 |
| Ketreces nevelési technológia | 293 |
| A tojástermelés technológiája | 298 |
| Ketreces tojóházi technológia | 303 |
| A baromfiállományok vedletése és a két- vagy többciklusos tojástermelés | 316 |
| Árutojás-termelő állományok takarmányozása | 322 |
| Tojóhibrid növendékállományok takarmányozása | 322 |
| Árutojás-termelő tojóállományok takarmányozása | 330 |
| Tojó típusú tenyészállományok tartástechnológiája | 339 |
| Tojó típusú szülőpárok nevelése | 339 |
| A tenyésznövendékek elhelyezése | 340 |
| Előnevelés | 341 |
| Utónevelés | 343 |
| Világítási programok tojóhibrid szülőpárok számára | 349 |
| Tenyésztojás-termelés | 351 |
| A tenyésztojás-termelés állományok elhelyezése | 351 |
| Takarmányozás | 359 |
| Az energia és a táplálóanyagok | 359 |
| Az energia | 360 |
| A fehérjék | 362 |
| A zsírok (lipidek) | 363 |
| A szénhidrátok | 364 |
| Az ásványi anyagok | 365 |
| A vitaminok | 369 |
| Az emésztés és a felszívódás | 369 |
| A mechanikai emésztés | 370 |
| Az enzimes emésztés | 370 |
| A felszívódás | 371 |
| A takarmányfelvételt befolyásoló tényezők | 372 |
| A takarmány-alapanyagok | 372 |
| A gabonamagvak | 373 |
| Hüvelyes magvak | 375 |
| Ipari melléktermékek | 376 |
| Az olajos magvak és feldolgozási melléktermékeik | 378 |
| A zöldtakarmánylisztek | 381 |
| Állati eredetű takarmány-alapanyagok | 382 |
| Zsírok és olajok | 383 |
| Az aminosav-készítmények | 384 |
| Ásványi anyagok | 385 |
| Adalékanyagok és előkeverékek | 385 |
| A keveréktakarmányok összeállítása | 389 |
| Takarmányvizsgálatok | 389 |
| Szempontok a baromfitápok összeállításához | 394 |
| A keveréktakarmányok számítógépes optimalizálása | 400 |
| A keveréktakarmányok gyártása | 402 |
| A korszerű keveréktakarmány-gyártás | 402 |
| Állategészségügy | 405 |
| Általános járványvédelem | 405 |
| Nagyszülő- és szülőpár állományok általános járványvédelme | 405 |
| Mikroorganizmusok | 408 |
| A baktériumok | 408 |
| A vírusok | 410 |
| A gombák | 410 |
| A protozoák | 411 |
| A betegségek elleni védettség | 411 |
| Immunológia | 411 |
| Gyógyszeres kezelések | 417 |
| A gyógyszerek bevitele | 417 |
| Baktériumok okozta baromfibetegségek | 420 |
| Szalmonellózisok | 420 |
| Kólibacillózisok | 423 |
| Baromfikolera | 426 |
| Mikroplazmózisok | 426 |
| Vírusok okozta baromfibetegségek | 429 |
| Baromfipestis vagy newcastle betegség | 431 |
| Gumboró-betegség | 431 |
| Marek-féle betegség | 432 |
| Fertőző bronchitis | 435 |
| Baromfihimlő | 435 |
| Fertőző gége- és légcsőgyulladás | 435 |
| Csibék fertőző agy- és gerincvelő-gyulladása | 436 |
| Csirke-anaemia | 437 |
| Csirkék sejtzárványos hepatitise | 438 |
| Tyúkok tojáshéj-képződési zavara | 438 |
| Vírusos izületgyulladás | 440 |
| Baromfileukózis | 440 |
| Madárinfluenza | 440 |
| Egyéb kórokozók okozta bántalmak | 441 |
| Kokcidiózis | 441 |
| Tüdőpenész | 442 |
| Mikotoxikózis | 442 |
| Bizonytalan kóroktanú bántalmak | 443 |
| Hiányos köldökzáródás, köldökgyulladás, sziktömlő-visszamaradás | 443 |
| Hasvízkór | 444 |
| Csirkék zsírosmáj-betegsége | 445 |
| Madárhisztéria | 445 |
| Ketrecfáradtság vagy ketrecbénulás | 446 |
| Duzzadtfej-betegség | 447 |
| A betegségek megelőzésére, állatvédelem | 449 |
| A stressz | 449 |
| Üzemelés | 451 |
| A baromfi-melléktermékek feldolgozása | 451 |
| Komposztálás | 451 |
| Főzés | 455 |
| Biofermentációs eljárás | 455 |
| Paraziták, rovarok és rágcsálók | 456 |
| Ektoparaziták | 456 |
| Rovarkártevők | 460 |
| Rágcsálók | 462 |
| Baromfiállományok termelési adatainak nyilvántartása és feldolgozása | 467 |
| Számbavétel a tevékenység megkezdése előtt. A tervezés | 467 |
| Rotációfuttatás | 468 |
| A naturális adatok számbavétele | 469 |
| Az eredményterv összeállítása | 469 |
| Cash-flow (Pénzügyiterv) készítés | 471 |
| Nyilvántartás a tevékenység alatt | 472 |
| Szülőpár növendékállomány nyilvántartó | 472 |
| Szülőpár tojóállomány nyilvántartó | 476 |
| Brojlerállomány-nyilvántartó | 476 |
| Végtermék tojóálloány nyilvántartó | 476 |
| Tojásnyilvántartó | 476 |
| Kelési napló | 476 |
| Utókalkuláció, elemzés | 476 |
| Integráció a baromfiiparban | 485 |
| Nemzetközi tapasztalatok | 487 |
| A hazai baromfiipar helyzete az 1990-es években | 487 |
| A vertikális termelési integráció felépítésének lehetőségei | 489 |
| A brojleripar szerkezeti felépítése | 493 |
| Utószó | 496 |
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.