Bakony-Balatoni Kalendárium 1993

Előszó

Az olvasóhoz

Zalában születtem és nevelődtem - testem szülőföldje a megye székhelye, Zalaegerszeg - amit némely gónyolódók Göcsej fővárosának is neveztek. Lelkem szülőföldje a Balaton-földvidék, annak is legszebb darabja az ún. Szigligeti-medence. Nekem a világ legváltozatosabb tája. A Badacsony roppant koporsótömbje meg az edericsi hegyvonulat határolja, de benne van a magyar Fudzsijama, a Gulács emesos- hegye, a kisebb fia a Tóti-hegy. Várromok koronázta egykori vulkánok népesítik be: a Szigliget, a Csobánc, távolabb Sümeg, a közepén a hatalmas, málladozó balatoszlopaival ékes Szent György-hegy.
Történelmi vidék tehát. Az ősidőkben a Pannon-tenger öntötte el: a félben maradt, vagy leomlott vulkánok környékén őscsigák, kagylók héját lehet megtalálni. Szigliget népiesen ma is sziget, mert valaha valóban mocsár vette körül: a regés várrom alatt futó országutat ma is, "töltés"-nek nevezi a nép. A várromok az egykori védvárrendszer maradványai: Kisfaludy Károly azokkal a romantikus regékkel híresítette őket, amelyeket egy biedermeier "kandalló mellé ülve" mesélt el. Egy ideig, amikor még ott volt a megye, ahol az alispán lakott - például Kővágóörsön, az erről a körülményről elnevezett Vicispány utcában - még csak alakulóban volt ennek a területneka jó híre: szép tájai, változatos embertenyészete máig legízesebb-színesebb útirajra ihlette a "nagy fiskálist", Eötvös Károlyt. A tiszaeszlári vérvádper nagy hírű védőügyvédjének máig eleven beszámolója egy, mára már elsüllyet patriarchális világról adott hírt. Ebben a világban még elevenen élt a betyárság. Vissza