Mozaikok a hazai telematika eredményeiből

Előszó

E kötet gondolata 2005 áprilisában született, amikor egy szokásos Tahi köri találkozón Géza késve érkezett. Késett - s ez máskor is előfordult -, hiszen akinek annyi köteleztettsége van, az nem tudhat minden programidőpontot összehangolni, összehangoltatni. Jött, leült közénk, s mint máskor is, aktívan részt vett a beszélgetésben, a szakmai kérdéseket taglalta, majd hozzászólt a bel- és külpolitikát érintő eszmefuttatásokhoz. Hosszan elidőztünk az oktatás kérdésénél. Ez érthető. A jelenlévők szinte mind tanítanak vagy tanítottak valamilyen felsőfokú intézményben. Volt köztünk akkor ott, magas beosztású egyetemi vezető, professzorok s egyszerű óraadó tanár. Senkit nem zavart, hogy egyesek a felsőoktatási reform elkötelezett hívei, amíg mások kétkedésüknek adtak hangot. Felszabadultan beszélgettünk, s ahogy hisszük máskor is, éreztük, gazdagodtunk egymástól.
Aztán lassa ki-ki elindult haza. Még álldogálva a barátságos egyetemi szobában, köszönés közben fel-felidéztünk egy érvet és ellenérvet, aztán egyszer csak hármasban maradtunk: Géza, Mojzes Imre és én. Imre, mint házigazda - akinek külön köszönöm e kötet szerkesztésében nyújtott segítségét -, felajánlotta üljünk le, ha nem sietünk. Ekkor Géza váratlanul - nem szokásunk egymás között -, szabadkozni kezdett a késése miatt.
Siettem volna - kezdte, s kicsit zavarban volt. Ez sem jellemző ránk. Aztán kibökte: a születésnapomat ünnepelték, ma vagyok 68 éves, mindenképpen el akartam jönni ide, közétek, de nehéz volt elszakadni.
Tudod Géza én akkor ott elhatároztam, nem felejtjük el, hogy 2007-ben leszel 70 éves.
Örömet szereztél nekünk akkor ott, hogy velünk, a Tahi körrel is el akartad tölteni azt az estét. Most mi megpróbálunk e könyvvel örömet szerezni Neked. Vissza