1.034.226
kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
India I-II.
India multja és jelene, vallásai, népélete, városai, tájai és műalkotásai. A pandzsáb, az északnyugati határvidék, a nagymogulok Indiája, rádzsputána és gudzserát/A Gangesz-síkság, a buddhizmus szent földje, Bengál, a Dekkan és Dél-India
| Kiadó: | Singer és Wolfner Irodalmi Intézet Rt. |
|---|---|
| Kiadás helye: | Budapest |
| Kiadás éve: | |
| Kötés típusa: | Félvászon |
| Oldalszám: | 659 oldal |
| Sorozatcím: | |
| Kötetszám: | |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 23 cm x 16 cm |
| ISBN: | |
| Megjegyzés: | Két kötet egybekötve. Az I. kötet 79 fekete-fehér képpel és 1 térképpel, a II. kötet 77 fekete-fehér képpel illusztrált. Az I. kötet második, függelékkel bővített kiadás, a II. kötet 1932-ben jelent meg. Nyomtatta Hornyánszky viktor R.-T. m. kir. udvari könyvnyomda, Budapest. |
Értesítőt kérek a kiadóról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
Fülszöveg
Indiában sokan még ma is a mesék országát látják. Az útleírások a legtöbb művelt emberbe már ifjúságában beoltották a vágyódást India tündérországa után. De csak keveseknek jut osztályrészül, hogy el is érhességk vágyuk beteljesültét. A távol Keletre utazni még ma, a közlekedés bámulatos fejlődésének korában sem egyszerű dolog. A legtöbb esetben hiányzik hozzá, ha egyéb nem, hát a pénz és az idő - ami az amerikai mondás szerint egyet jelent. Indiába utazni nemcsak költséges passzió, hanem tekintélyes időt is igényel, hiszen egyedül a tengeri útra 16-20 napot kell szánni. És akkor még az utazó előtt áll India óriási területe. Ha a turista - mint a legtöbb idényutazó teszi - éppen csak egy kis részét akarja bejárni ennek a hatalmas területnek, akkor is legalább három-négy hónapot kell számítania a kirándulásra.Tartalom
| India (Előszó) | 5 |
| Kelet felé. Utazás Indiába. Élet a hajón. Port-Said és a Szuezi-csatorna | 10 |
| Bombay. Az európai negyed és a bennszülöttek városa. Elephanta szigetén | 22 |
| Megered az eső. Fel, északra! Szimla, India nyári fővárosa | 32 |
| India története nagy vonásokban | 43 |
| Az Öt Folyó Foldjén. Lahor, a Pandzsáb fővárosa. Régi és modern világ. Dzsalandar | 60 |
| A szikhek szent városa. A szikh felekezet. Hindu orvostudomány. Északi Pandzsáb | 78 |
| A hinduk világnézete. Vallás, bölcseleti rendszerek. Bráhmanizmus és hinduizmus | 95 |
| Az Iszlám Indiában. A hindu-muzulmán súrlódások | 116 |
| India "Vadnyugata". Az északnyugati határvidék és a Khaibár-szoros | 128 |
| Az indiai élet. Szokások. Viselet, étkezés. Szolgaszemélyzet | 137 |
| Indiai figurák. A bazár | 150 |
| Mahárádzsák udvarában. Kapurthala. Dzsind | 162 |
| Patiála. A Darbár. Fény és árnyék. Egy tipikus keleti kényúr | 173 |
| A nagymogulok Indiája. Delhi, India örök városa. New Delhi. A mai Delhi élete. Az urdu nyelv | 191 |
| A Tádzs Mahál és Ágra. A Legnagyobb Nagymogul. Fatépur. Akbár sírja | 209 |
| A nép közt. Falusi élet. Az "Árja Szamádzs" | 227 |
| A rádzsputok földjén. Dzsajpur. Ambir. A Galta-völgy templomai. Majomtisztelet | 242 |
| Adzsmir. India Főfakírja. A Puskar-tó. Ahol Brahmá a világot megteremtette. Csitorgarh. A fehér Udajpur | 255 |
| Abu hegye. Évezredek élő legendái. A dzsainák. A Dilvara-templomok. Acsilgarh. A "Tehénszáj Forrás" | 277 |
| Baroda. Gudzserát földjén. Ahmedábád. Szárkhedzs. Látogatás Mahátma Gándhinál | 293 |
| A szaijágraha Ásram élete. Új India. Gándhi mozgalmának jelentősége | 307 |
| Függelék: A legutóbbi évek folyamán Indiában beállt változások ismertetése | 321 |
| Képek jegyzéke | |
| A Tádzs Mahál holdfényben | |
| Szimla, India nyári fővárosa | |
| Pandzsábi táj | |
| A Hazuri Bágh és a várkapu Lahorban | |
| Részlet a Bádsáhi mecset belsejéből | |
| Kilátás a Hazuri Bágh kioszkjából | |
| Sir Mohamed Ikbál, a Pandzsáb nagy költője | |
| Rádzsa Narendranáth, ismert padzsábi politikus | |
| Rádzsa Kisan Kisor, hagyományokhoz ragaszkodó hindu főnemes | |
| A Minden Vallások Temploma Dzsalandarban | |
| Mindennapos áldozatát bemutató bráhman | |
| A szikh felekezet legszentebb főtemploma Amritszárban | |
| Jómódú szikh családfő a szentkönyv előtt | |
| Előkelő szikh | |
| Darbár a nagymogulok delhi-i palotájában | |
| Mecsetudvar Rávalipindiben | |
| Koránt olvasó indiai mohamedánok | |
| A Khaibár-szoros egy megerődített pathán faluval | |
| Pathán falu utcája | |
| Afghanisztánból érkező tevekaraván | |
| Khasszadárok | |
| Vasúti állomásépület a Khaibár-szorosban | |
| Az Islamia Kollégium Pesávar mellett | |
| Mohamedán asszonyok a konyhájukban | |
| Mohamedán szakács és családja | |
| Hindu szolgák | |
| Hosjárpuri faragók | |
| Menyegzői menet | |
| A dzsindi Mahárádzsa elefántjai esti itatásnál | |
| A dzsini trónörökös | |
| A patiálai trónterem óriási csillárjai | |
| A patiálai Mahárádzsa | |
| Pompás faragású fal a mecsetkapun | |
| A nemrozsdásodó vasoszlop a Kutab Minár alatt | |
| Nizám-ud-Din mohamedán szent sírja | |
| A Dzsama Maszdzsid Delhiben | |
| Dzsaj Szing régi csillagvizsgálója | |
| Sáh Dzsehán nagymogul | |
| A Tádzs Mahál kapuja és egyik szeglettornya | |
| A Muntáz-i Mahál, Sád Dzsehán felesége | |
| Akbár mecsetje az ágrai várban | |
| Régi mogul harcosok (indus film szereplői) | |
| Szitá Dévi híres hindu filmszínésznő | |
| Fatépur látképe | |
| A kihallgatási terem oszlopa Fatépurban | |
| A Bulandi Darváza (Magas kapu) Fatépurban | |
| Régimódi nemesi ház Pandzsábban | |
| Falusi takács | |
| Matindu hindu falu előljárói | |
| Az ambiri "holt várkastély" | |
| Fejedelmek síremlékei az ambiri út mellett | |
| Szent majmok etetése a Galta-völgyi templomban | |
| A Galta-völgyi templomok látképe | |
| Az adzsmiri Darga-mecset | |
| "India Fő Fakirja" Adzsmirban | |
| A Puskar-tó, ahol a hagyomány szerint Mrahmá a világot teremtette | |
| Modern Visnu-templom a Puskar-tó mellett | |
| Régi kastély a csitorgarhi tavon | |
| A Győzelem Tornya a csitorgarhi várban | |
| A dilvarai régi dzsaina templom | |
| Tirthankár (dzsaina szent) szobra | |
| A fehér márványból faragott mennyezet egyik részlete | |
| Pramar király nyilazó szobra Acsilgarhban | |
| A három bivaly szobrai | |
| Sziklás tó Abu hegyén | |
| A Gaumukh-(Tehénszáj-) forrás | |
| Régi hindu szentély a Gaumukh-forrás mellett | |
| Utca Ahmedábádban | |
| Baoli belseje | |
| Az ahmedábádi dzsaina-templom | |
| Márvány-sziget a Udai Puri tavon | |
| Mahmud Bigara szultán síremléke a Szárkhedzsben | |
| Mahmud Bigari szultán cenotáfiuma | |
| Kilátás az egyik Udai Puri márvány-szigetről a fejedelmi palotára | |
| Mahátma Gándhi | |
| Ebéd Gándhi házának tornácán | |
| Fonóterem Gándhi telepén | |
| Szempontok | |
| A Gangesz-síkság. Lakhnau, a dúsak városa. Kanhpur. Tragikus emlékek. A brit uralom válsága | 5 |
| A hindu regevilág termőföldje. Benáresz, a hinduk legszentebb városa. Az indiai asztrológia. Élet Benáreszben | 8 |
| Szádhuk, jógik, vezeklők. Igazi szentek és csalók. A misztikus India | 25 |
| Buddha és tana. A buddhizmus Szentföldjén. Ahol a Buddha megvilágosult, ahol először hirdette a tant, és ahol meghalt | 48 |
| Bengál. Bengál szerepe India újjászületésében. India nagy reformálói. Kalkatta. A Káli-ghát. A hinduizmus sötét oldala | 69 |
| Látogatás Rabindranath Tagorénál. Sántinikétan, a "Békesség Otthon". Tagore mint művész és mint ember. Szurul, a mezőgazdasági reformiskola | 89 |
| Dardzsiling. Kőrösi Csoma Sándor emléke és sírja. Gurkhák és tibetiek. A Himalája és a hegyvilág hatása az ind képzeletre | 110 |
| Puri és a Dzsagannáth-templom. Napkultusz. A kanáraki "Fekete Pagoda" és a Nap misztériuma | 122 |
| A Dekkan. A Nizám országa. Hajderábád és Golkonda. A régi muzulmán kultúra emlékei. Előkelő mohamedánok | 132 |
| Egy kis kitérő északra: Gvalijar és Szancsi-Tope. Adzsanta barlangtemplomai és Ellora kőcsodái. A Himalája-szimbólumok | 143 |
| A maráthák földjén. Sivadzsi, a hinduság nagy nemzeti hőse. Púna. A Deccan College. Dél-India felé | 159 |
| Majszur, India leghaladottabb állama. Bangalur és Majszur. Egy eszmélyi fejedelem | 176 |
| A hindu zene. Indus tánc és színjátszás | 185 |
| A Krisnarádzs-gát. Szeringapatam. Régi templomok. A majszuri őserdő. Párduckaland. A Kék Hegyek közt. Egy titokzatos népfaj | 199 |
| Madrász. Adjar, a teozófusok Rómája. Teozófia. Találkozás Krisnamurtival | 213 |
| Dél-India nagy templomvárosai. A dravida hinduizmus. A Hold-kultusz ősi gyökerei és elterjedése. Tandzsur, Tricsinapalli | 228 |
| Dél-India nagy templomvárosai (folytatás). Srirangam. Dzsembukésvar. Madura. Rámésvaram | 239 |
| A kereszténység Indiában. A hittérítés eredményei és problémái. India Jézusa | 253 |
| Szilan, a trópikus csodasziget. A déli buddhizmus emlékei. Colombo. Anuraddhapura. Pollonarua. Kandi, a régi szinhaléz főváros. Peradénija. Nurélija | 288 |
| Búcsú Indiától | 303 |
| Képek jegyzéke | 307 |
| Név- és tárgymutató | 313 |
| Képek jegyzéke | |
| A benáreszi Gangeszpart | |
| A Husszeinábád-kert Lákhnauban | |
| A lákhnaui Nagymecset | |
| A szipai-lázadás alatt megölt angolok emléke Kanhpurban | |
| Benáreszi hindú templom aranykupolája | |
| Mahárádzsa-palota Benáreszben | |
| Benáreszi ghát | |
| Halottégetés Benáreszben | |
| Aurangzeb mecsetje Benáreszben | |
| Kígyóbűvölők | |
| Jógi | |
| Bábá Masztrám, a franciából lett szádhu | |
| Benáreszi vezeklő | |
| A Bó-fa Buddh-Gajában | |
| A nagy pagoda Buddh-Gajában | |
| Egy tibeti láma a "teste hosszával méri fel" a pagoda kerületét | |
| Tájkép Kászia környékén | |
| A kásziai nagy sztupa, a Buddha halálának színhelyén | |
| A Buddha szobra a kásziai Kalkattában | |
| Áldozatra szánt kecskék eladása | |
| Vallásos előadás a kalkattai Dalhousie Square-en | |
| Kegyszerárus és homlokjel-festő bódéja | |
| Rabindranáth Tagur arcképe | |
| Rabindranáth Tagur háza Sántinikétanban | |
| Bengáli lakkmunkát készítő iparművész | |
| Fiatal bengáli az "észrádzs"-on játszik | |
| A "Költő fészke" Szurulban | |
| Dardzsingi piac | |
| A Dzsagannáth-templom Puriban | |
| A Dzsagannáth-templom kapuja | |
| A kanáraki Fekete Pagoda | |
| A "Négytorony" Hajderábádban | |
| Előkelő párszi hölgy a lovával | |
| Tó Hajderábád közelében | |
| Kilátás a golkondai várból a királysírokra | |
| A Szancsi Tope egyik kőkapuja | |
| Részlet az adzsantai falfestményekből | |
| Az adzsantai barlangtemplomok völgye | |
| Az egyik adzsantai barlang bejárata | |
| Buddhista gyülekezőcsarnok Adzsantában | |
| A szómnáthi templom falrészlete | |
| Az egyik ellorai barlangtemplom homlokzata | |
| Az ellorai Kailász-templom | |
| Káli és a Halál szobrai Ellorában | |
| Sivadzsi szobra Púnában | |
| Majszuri utca | |
| A majszuri mahárádzsa palotája kivilágítva | |
| A mahárádzsa felavatja lovát | |
| A majszuri palota ezüstajtaja | |
| A majszuri trónterem | |
| A mahárádzsa trónja | |
| Darbár a palota homlokzati oszlopcsarnokában | |
| A majszuri mahárádzsa díszelefánton | |
| Befuttatott út Majszurban | |
| A Kavéri folyam | |
| Szitárt pengető zenész | |
| Vándormuzsikus a szárengi-n játszik | |
| Kígyókövek a szeringapatami várudvaron | |
| Tipu Szultán síremléke Szeringapatamban | |
| Elefántborjak | |
| Lehasaló uradalmi elefánt | |
| Tóda-ház lakói | |
| Natarádzsa (a táncoló Siva) szobra Tandzsurban | |
| Vimána-gúlatorony (gúpuram) Tandzsurban | |
| A Srirangam-templom külső udvara | |
| A templom elefántjai az Ezeroszlopos Csarnok előtt | |
| Faragott oszlopok a Srirangam-templomban | |
| Tó (Teppa-kulam) a Dzsambukésvar-templomban | |
| A madurai templom gópuramjai | |
| A madurai templom udvara | |
| Templomi állatok Madurában | |
| Dévadászik (templomi táncosnők) | |
| Gópuram kapuja Madurában | |
| Az Iszurumunija Vihára Anuraddhapurában | |
| A Szent Fog temploma Kandiban | |
| Buddhista szerzetesek |
Témakörök
Baktay Ervin
Baktay Ervin műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Baktay Ervin könyvek, művekMegvásárolható példányok
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.