1.035.157

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

A szerzetesség története

Szerző

Kiadó: Szent-István-Társulat Kiadása
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Könyvkötői vászonkötés
Oldalszám: 280 oldal
Sorozatcím: Szent István Könyvek
Kötetszám: 5-6
Nyelv: Magyar  
Méret: 18 cm x 13 cm
ISBN:
Megjegyzés: Stephaneum nyomda r. t. nyomása, Budapest.
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

E munka a szerzetesség s nem a szerzetesrendek története akar lenni. Főcélja tehát a szerzetesi eszmény kialakulásának és időnkénti változásainak végigkisérése. Azért elsősorban a tipikus... Tovább

Előszó

E munka a szerzetesség s nem a szerzetesrendek története akar lenni. Főcélja tehát a szerzetesi eszmény kialakulásának és időnkénti változásainak végigkisérése. Azért elsősorban a tipikus jelenségékre fordít figyelmet s az egyes rendek történetével csak annyiban foglalkozik, amennyiben a tipikus vonások konkrét megtestesülésének szemléltetése ezt szükségessé teszi. Művem megírásában csak a férfiszerzetekre voltam tekintettel. A női rendeket majdnem egészen figyelmen kívül hagytam. Ez mindenesetre hiány, melyet azonban ment két körülmény: 1. A szerzetesség eszméje a fejlődés minden fázisában szinte kivétel nélkül a férfirendekben valósul meg először. A nők rendszerint csak az első sikerek láttára buzdulnak követésre. A nőszerzetek története tehát szűkölködik olyan tipikus vonásokban, melyek lényegesen új színt hímeznének a szerzetesség egyetemes fejlődéstörténetébe. Vissza

Tartalom

Előszó 3-4
I. Történeti és eszmei előzmények. Az aszketizmus
egyetemes jellege. Aszketikus törekvések a zsidóknál: esszének és therapeuták, Buddhista szerzetesek. Aszketikus vonások a görög-római vallásban
és filozófiában. A keresztény aszkézis eltérő jellege és függetlensége a zstdépogány aszketikus
mozgalmaktól. Forrásai az evangéliumi tanácsok.
Legrégibb megnyilvánulásai. Az Istennek szentelt
szüzek és aszkéták élete. A keresztény aszkézis
lényege és főbb ismertető vonásai 5 - 20
II. A keleti remeteség kialakulása. Az aszkéták kiválása a társadalomból. Okai. Az üldözések. A szociális és vallásos viszonyok megváltozása. A klaszszikus világ bágyadtsága. A chiliasmus. Remete
szent Pál. Szent Antal. Működésének jelentősége.
Hatása. A nitriai, sketisi, közép- és alsó-egyiptomi remetetelepek és nevezetesebb képviselőik 20-36
A keleti szerzetesség kialakulása. Az anochoreták
és coenobiták különbözősége. Szent Pachomius.
Kolostoralapitásai. Szabályzata. Rendjének külsö
és belső tagozódása. A napi rend beosztása: imádság, munka, étkezés, bőjt. A kolostorok szelleme.
Pachomius újitásának korszakos jelentősége. Tovább terjedése. A Sinai-félsziget remetél és szerzetesei, Palesztina. Szent Hilaríon, Az első laurák
és kolostorok alapítasa, Nyugati szerzetesek Keleten. Szent Jeromos. Sziria és Mezopotámia remete- és szerzetes-telepei. A sztiliták és legelők. Szent
Vazul rendalapitása és újításai, Szabályzatának
kiválósága és nagy hatása. Gyors uralomra jutása 36- 56
IV. A keleti szerzetesség története. Az anachoretismus
és coenobitismus küzdelme. A laurák és coenobíumok egységes szervezése és gyors fölvirágzásaPalesztinában. A szerzetesség meghonosodása
Konstantinápolyban és Görögországban. Az egyházhoz és az államhoz való viszonyának szabályozása. A chalcedoni és trullai zsinatok
határozatai. Iustinianus császár törvényhozása.
A szerzetesség hanyatlása. Szent Theodorus
reformja és hatása. A szerzetesség terjeszkedése. Alhos. A hezichiaszta mozgalom, Ujabb
hanyatlás. Okai. A caesaropapismus. A Kelet
elöregedése. Az egyházszakadás. A keleti szerzetesség jelentősége és érdemei
V. A nyugat szerzetesség kezdetei. A Kelet hatása
nyugatra. Ammonius és Isidorus nitriai szerze- tesek római tartózkodása. A családi egyház és
és köre. Szent Jeromos. A szentföldi zarándoklatok és az aszketikus irodalom ösztönző
hatása. Szent Ambrus, szent Eusebius és
nolai szent Paulinus fáradozása. A galliai
szerzetesség kezdete. Szent Márton. Szent
Honoratus. Szent Eugendus és szent Caesarius.
A germániai szerzetesség első nyomai. Az ir
szerzetesség kialakulása és gyors fölvirágzása.
Terjeszkedése Skóciában, Galliában és Délnémetországban. A spanyolországi és afrikai
szerzetesség. Szent Ágoston hatása. A nyugati szerzetesség legfőbb hibája: az egységes
szervezet hiánya és a keletiek szolgai utánzása. Kasszián regulája. Érdemei és hiányai. A helyhezkötöttség hiánya _._ _._ .•_ .__
VI. Szent Benedek és rendalapítása. Szent Benedek
élete és egyénisége. Első és második subiacoi
tartózkodása. Átköltözése Monte·Cassinora. A
monte-cassínoi kolostor megalapítása. Aregula.
Reális szelleme. A szerzetesség fogalma. Az
apát állása a többi szerzetessel szemben. Választása. Segédei a kolostor vezetésében. A
noviciusok fölvétele és nevelése. A kolostor
napi rendje: étkezés, bőjt, liturgikus imádság
és kézi munka. Az Ora et labora elv következetes keresztülvitele. Büntető kódex. A regula jelentősége. A Benedekrend terjeszkedése. Nagy
szent Gergely pápa szerepe, Az angliai expedició és következményei. A németországi terjeszkedés. Szent Pirmin és szent Bonífác,
Franciaország, Olaszország és Spanyolország.
A benediktinus regula kizárólagos uralma. A
keleti és nyugati szerzetesség különbözösége. 99-119
VII. A Benedekrend és későbbi elágazásai. A kezdődő hanyatlás és okai. A kommenda rendszer. Anianei szent Benedek reformja. Ujabb
hanyatlás. Részleges Javítási kisérletek. A clunyi kolostor és kongregáció. Rohamos terjeszkedése és sikerei. A clunyi szokások. A IV.
lateráni zsinat és XII. Benedek intézkedései.
Új kongregációk. A hitújítás. A trienti zsinat
hatása. A fölvilágosodás és a forradalom kora.
Ujabb fejlemények. Abenediktinus regula alap.
ján álló nevezetesebb rendek: 1. az avellani,
2. a kamalduli, 3. a vallombrosai, 4. a viIlermila, 5. a grandmonti, 6. a fontevraulti és 7. a
cisztercitarend. Keletkezése. Gyors eiterjedésének okai. Erdemei. További sorsa. Oldalhajtásai : a) a fiorei kongregáció, b) a fenillantok rendje és c) a trappisták ._. ... .... 119-144
VIII. Az Ágostonrendű kanonokok. Szent Ágoston
hatása a szerzetesi élet fejlődésére. A világi
papok szerzetesi együttélése. Szent Chrodegang regulája. Canonici saeculares és canonici regulares. A szabályozott kanonokok rövid története. Legföbb képviselőik: 1. A lateráni
kanonokok rendje. 2. A szent Rufusról nevezett kongregáció. 3. A szentsir szabályozott
kanonokjai. 4. A szent Viktorról nevezett kongregáció. 5. A keresztes urak kongregációja.
6. A Szentlélekről nevezett ispotályos kanonokrend. 7. A windesheimi kongregáció. 8. A bernáthegyi kanonokok. 9. ,Szent Ábrahám Hebronvölgyi kanonokjai. Uj rendek. a) A premontreiek. Keletkezésük. Sikereik. Rövid történstük. b) A trinitariusok 144-166
IX. Az Ágostonrendű remeték. Az Ágostonrendű
szerzetek sokfélesége. 1. Az Ágostonrendű
remeték. Keletkezésük. Szervezetük. Történetük. 2. A merce dariusok. 3. A szervitarend.
4. A pálosrend. Keletkezése és története. 5. A
hieronimiták rendje. a) A spanyol ág. b) A lombárdiai ágazat. c) A bold. pisai Péterről nevezett kongregáció. d) A fiesolei kongregáció. 6. Az irgalmasrend ._. _ __ .__ ___ 166-186
X. Az egyházi lovagrendek. Keletkezésük körülményei és általános jellemzésük. 1. A templomosok rendje. 2. Johannitarend. 3. A német
lovagrend. 4. A kardtestvérek. 5. Szent Lázár
lovagrendje. 6. Helyi alakulatok. a) A calatravai, b) a compostellai és c) az alcantarai rend 187-204
XI. A koldulsrendek. Kialakulásuk körülményei. Jelentőségük. 1. A ferencrend. Szent Ferenc
egyénisége és rendalapító tevékenysége. Alapitásának újszerűsége. A szegénység radikális
felfogása. A ferencrend az első városlakó és
demokratikus rend. Szervezete. Gyors népszerüségre jutása. A szegénység értelmezése
körül támadt viszályok. Observans és konventuális irány. Ujabb observans mozgalom és
gyors elterjedése. A két árnyalat különválasztása. Aminoriták és kapucinusok. A fercnerend további története. Erdemei. 2. A Domonkosrend. Szent Domonkos egyénisége. Prédikátori tevékenysége. Rendalapítása. A Domonkosrend szervezete. Népszerűsége. Érdemei. 3. A
kármelitarend. Keletkezése. Európába jutása
és elterjedése. Szent Teréz reformja _. 204-243
XII. Szabályo~ott papok. A hitújítás hatása a rendekre. Uj szerzetesi életforma szükségessége. A szabályozott papirendek általános
jellemzése. 1. A theatinusok. Keletkezésük.
Munkásságuk. Érdemeik. 2. A jezsuiták. Loyolai szent Ignác. Rendalapítása. A jezsuitarend
szervezete. Sikereinek okai. Gyors elterjedése
és munkássága. Üldöztetéseinek okai. Az első
támadások. A portugalliai, franciaországi, spanyolországi és nápolyi viszonyok. A rend eltörlése és visszaállítása. 3. A piaristák. Calazanci szent József egyénisége. A kegyes iskolák megnyitása és renddé fejlesztése. Elterjedésük. Belső zavarok. A rend ideiglenes eltörlése és visszaállítása. Sikereinek magyarázata. Munkássága. Befejezés 243-276
Tartalom 277-280

Balanyi György

Balanyi György műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Balanyi György könyvek, művek
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem
konyv