A művészet története (dedikált példány)

Előszó

ÉLŐ MŰVÉSZET
Művészettörténet.
A történelemelőtti művészet.
Az emberiség művelődésének kezdeti korszakából fennmaradt lelelek azt bizonyítják, hogy az ősember használati eszközeit és lakóhelyét a célszerűségen kívül olyan formai elemekkel alakítja, amelyek díszítő szándékról tanúskodnak. Az ősi hajlamok között már korán feltűnik a szépítésre való törekvés, amely a fejlődés nyomán a művészi ábrázoláshoz vezet. A leletek alapján két fő korszakot különböztetünk meg: a kő- és az érckorszakot. A Kr. e. kb. 35.000 évvel kezdődő aurignacien korban már eltűnt az ősember és helyét egy kifinomultabb faj, a Homo aurignacien, 111. Cro-Magnon-i emberfaj (a rénszarvasvadászok) tölti be. Ezek már gondosan formálják szerszámaikat, ékszerekkel díszítik és festik vagy tetoválják magukat. Barlangjaik falképei meglepő naturalizmussal rögzítik meg néhány vonással az állatok alakjait. (Lelőhelyek: Észak-Spanyolország: Altamira, Covalanes, Hornos de la Pena. Dél-Franciaország: Font-de Gaume, Combarelles, Périgord.) Állatábrázolásokkal díszítették a mammutagyar- és rénszarvascsontokat. Lehetséges, hogy a matriarchális ősvallások forrását találták meg azokban a kis szobrocskákban, amelyek lehajtott fejű, mellén kezét összetevő és rendkívül kövér női alakokat ábrázolnak (Willendorfi és Brassempuy-i Vénus, Dordogne-i dombormű).
A Homo aurignacien kipusztulása után a neolitkorban (K. e. kb, 10.000), új, építő és feltaláló embertípus emlékéről számolnak be a leletek. A svájci tavak cölöpfalvai a faépítészet mintaképei, míg monumentális kőépítkezésük előfutára az egyiptomi piramisoknak. Az ú. n. dolmenek 3 vagy több kőoszlopból és egy óriási tetőkőből álló sírok. A menhirek pedig egyes kőoszlopok (bretagne-i Cariiac 11.000 drb Cromlech). A leghíresebb a délangliai Salisburyban talált sionehenge, 30 oszlopból és 29 fedőlapból álló gyűrű, közepén oltárral. Valószínűleg a nap temploma volt. Az építészet mellett fejlett fonó-, szövő-, edényiparuk volt.
Az érckorszak.
Az ércek használata új korszakot nyit (réz- és bronzkor) (Kr. e. 3. évezredben megismerik az aranyat és az ezüstöt, majd a könnyen kezelhető rezet és bronzot fedezik fel. Az iparművészei keretébe tartozó bronzeszközök mellett találunk ebből a korból falfestményeket (Kréta), sziklába vésett képeket (Skane, Bohuslán stb.). A tiszta bronzkori kultúra kb. 1000 éven át tartott, amikor a vas megismerése újabb változást hozott. Az új anyag a művészetet azonban nem lendítette ily nagy mértékben előre, bár a hallstaiti és a La Tene-kultúra a kézművesség nem egy csodás alkotását hívta életre. Vissza