Anyagi kultúra

Előszó

A magyar nép anyagi kultúrájának egésze a legszorosabban összefügg társadalmi, szociális műveltségével és ez határosa meg a hagyományok áttételén keresetül szellemi kultúráját is. Az anyagi és szellemi kultúra jobb megértéséhez a gyakorlatban szükség van a társadalmi, szociális műveltség alapismereteiben, ezért bocsátottuk e%t előre tárgyalásaink során. így az alábbi fejesetekben már a fentiekre mindenütt tudunk hivatkozni, és ezzel a bevezetőben említett egészben látást az olvasó számára igyekszünk megkönnyíteni.
Az anyagi kultúra egyes fejezeteiben a legfontosabb szokásokról, hiedelmekről is megemlékezünk, hogy ezzel is bizonyítsuk mindezek szoros összefüggését. Az anyagi kultúra változását áttételeken át a szellemi műveltség is követi, de sokkal lassabban. Nem egy esetben a szokásokhoz, hiedelmekhez való ragaszkodás gátolta az újabb munkaeszközök (pl. vaseke) és a velük végzett munka elterjedését. Máskor a társadalmi és gazdasági szervezet akadályozta a munka megkönnyítését szolgáló szerszámok (pl. kasza, ekekapa) gyorsabb térhódítását, mert az az agrárproletárok részesedését jelentősen csökkentette.
E nagy fejezetben tárgyaljuk a népi díszítőművészet különböző ágait is, bár újabban bizonyos indokolható megfontolások alapján, a szellemi műveltségbe szokták azt beilleszteni. Hogy mi mégis a régebbi néprajzi irodalom eljárását követjük, annak az az oka hogy könyvünk e fejezetében csaknem kizárólag történeti anyagot tárgyalunk. Márpedig az elmúlt korszakokban a díszítés a gyakorlati célok mellett nem játszott olyan döntő szerepet, mint napjainkban, így a múltban az anyagi kultúrához való kapcsolását megengedhetőnek tartjuk, nem tagadva azonban azt, hogy olyan határterületről van szó, mely tulajdonképpen összeköti csak a tudományos rendszerezés érdekében alkotott kategóriákat. Vissza