Törésfolyamatok

Fülszöveg

Ez a könyv tizennégy tanulmányt és kritikai esszét tartalmaz. Első részében olyan műelemzések olvashatók, amelyek régi (Vörösmarty Mihály, Móricz Zsigmond) vagy közelmúltbéli (Örkény István, Erdély Miklós, Nádas Péter) magyar irodalmi szövegek újraolvasásai, illetve amelyek (Esterházy Péter, Parti Nagy Lajos és Márton László könyvei esetében) frissen kiadott, véleményünk szerint jelentékeny, új alkotásokat értelmeznek. A második részben néhány kiemelkedőnek tartott újabb filológiai, zene- és irodalomtudományi publikáció alkalmából kiindulva, a megértés esztétikai dillemmáit és lehetőségeit próbálom a mai tudományos beszélgetés ösvényei mentén interpretálni. A kötet nyitó és záró tanulmánya inkább az elméletek és a szemléletmód nyelvén beszél - az esztétikai nevelés nehézséget, kétségességet eleve nem nélkülöző, mérsékelt esélyei illetve a hermeneutikai szituáció mint tanítványi-applikatív létmód kapcsán - az elemzésekben megmutatkozó irodalmi-hermeneutikai utakról. Bizakodunk, hogy a dialogikus kölcsönösség, a félreértés és a tévedés uralhatatlan útvonalaival is számot vetve, láthatóvá válhat: az olvasó alkalmazás és az önmagát a hatástörténet részének tekintő, létszerű megértés alapvetően történés jellegű, amelyben egy-egy szöveg felnyíló jelenséggé elevenedik. A régebbi és újabb művek illetve folyamatok újraértését, újraolvasását, mint törés és kontinuitás egymást keresztező, vitató, megkérdőjelező műveletszerűségét és hagyománytörténetét igyekszünk megmutatni. Ily módon múltbeli vagy kortárs értelmezői közösségek (az irodalomtudománytól az irodalomolvasásig) érzékelésén és értésén keresztül is szeretnénk a hagyományértelmezés, a recepció kettős, közvetítő munkájához: feltáráshoz, megkülönböztetéshez, megszakításhoz és az integráció áttetszőbbé tételéhez néhány ajánlással hozzájárulni. Vissza