Balatoni építészet

Fülszöveg

.Hogyan építsünk a Balaton-parton?" - a két világháború közötti publikációkban egyre gyakrabban jelent meg a kérdés, amely ezt követően Is korszakról korszakra napirendre került. A tópart egységes rendezésére és fejlesztésére a Balatoni Intéző Bizottság 1929-es megalapítása adta meg a lehetőséget. Ettől kezdve az építészet meghatározó pozíciókat alakított ki a regionális fejlesztési intézményekben, ami nagyban hozzájárult a táji, települési és építészeti léptékű kérdések egységes kezeléséhez. A tervezéstörténet fókuszában a hatvanas évek építészetét meghatározó Balatonkörnyéki Regionális Terv áll, amely 1965-ben elnyerte a Nemzetközi Építész Szövetség (UIA) Abercrombie-diját. Az első regionális terv előzményeinek és a későbbi változások, torzulások megértéséhez azonban a tervezéstörténeti folyamatot tágabb időkeretben szükséges elemezni. A könyv a Balaton-part huszadik századi építészetének történetéről szól. Elsősorban azokat a regionális szintij koncepciókat vizsgálja,... Tovább

Fülszöveg

.Hogyan építsünk a Balaton-parton?" - a két világháború közötti publikációkban egyre gyakrabban jelent meg a kérdés, amely ezt követően Is korszakról korszakra napirendre került. A tópart egységes rendezésére és fejlesztésére a Balatoni Intéző Bizottság 1929-es megalapítása adta meg a lehetőséget. Ettől kezdve az építészet meghatározó pozíciókat alakított ki a regionális fejlesztési intézményekben, ami nagyban hozzájárult a táji, települési és építészeti léptékű kérdések egységes kezeléséhez. A tervezéstörténet fókuszában a hatvanas évek építészetét meghatározó Balatonkörnyéki Regionális Terv áll, amely 1965-ben elnyerte a Nemzetközi Építész Szövetség (UIA) Abercrombie-diját. Az első regionális terv előzményeinek és a későbbi változások, torzulások megértéséhez azonban a tervezéstörténeti folyamatot tágabb időkeretben szükséges elemezni. A könyv a Balaton-part huszadik századi építészetének történetéről szól. Elsősorban azokat a regionális szintij koncepciókat vizsgálja, amelyekkel a korabeli szakemberek, köztük Kotsis Iván, Farkas Tibor és Polónyi Károly a tóparti építészet problémáira megoldásokat kerestek. Az egyes fejezetek a tervezéstörténet kiemelt szakaszaira fókuszálnak: a harmincas évek civil bázisú fejlesztéseire, az ötvenes évek útkeresésére, a hatvanas évek több léptékszintet átfogó fejlesztéseire, majd a hetvenes években ,egyre inkább előtérbe kerülő ökológiai és fejlesztési problémákra. Az átfogó regionális koncepciókhoz kapcsolódóan azonban a települési és építészeti léptékszinteken lezajló változások is megjelennek. A minta- és típustervek elemzésén túl a rekreációs célú építészet jellegzetes funkciói illusztrálják a korszakos fejlesztéseket. A szezonális használatú vízparti strandok, kempingek, vendéglátóhelyek, valamint a nyaraló- és szállásépületek köny-nyed megformálásában a tervezők kísérletező mentalitása tükröződik. Invenciózus szerkezeti kialakításuk a Balaton-parti modern építészet identitásformáló elemévé vált. Bár a huszadik század örökségéből egyre kevesebb emlék marad fenn, a köztudatban ma is meghatározó képként élnek ezek a szezonális karakterű vízparti épületek. Vissza