Balatonnagybereki Á. G.

Fülszöveg

A mai Balatonnagybereki Állami Gazdaság területének közel 70%-át víz borította az 1850-es évekig. A Sió medrének rendezésével a Balaton vízszintje 1 méterrel csökkent, amelynek következtében a Nagyberek magasabb részei szárazra kerültek és e területeken fás-bozótos részek alakultak ki. Egyéb területek jellemzője a sás- és nádtakaró volt.
1864-ben indult a Nagyberek lecsapolás, amikor megépült a Keleti-bozót megacsatorna, amelynek feladata volt a külvizek Balatonba való vezetése a Nagybereken át.
A teljes lecsapolási terv 1896-ban készült el, amely munkák 1908-ban vették kezdetüket. A teljes lecsapolás azonban csak az 1940-es évek végére fejeződött be.
A Balatonnagybereki Állami Gazdaság a régi Nagyberek területén 1949-ben alakult meg. Ezt követően is jelentős munkák történtek a ívz távoltartása érdekében, amely munka jelenleg is tart és a jövőben is folytatni kell.
A gazdaság a Balaton délnyugati részén helyezkedik el a Balatonboglár, Buzsák, Táska és Marcali által határolt területen. Az eltelt évtizedek alatt területileg bővült a Marcali Állami Gazdasággal és a pusztaberényi ménessel. Ma összterülete közel 10 000 ha, amelynek 70%-a a nagybereki lápterület.
A Balatonnagybereki Állami Gazdaság létrehozásának alapvető szempontja volt a Balaton déli üdülőövezetének friss zöldséggel való ellátása. E feladatnak nem tudott megfelelni és a gazdaság újabb célfeladata az iparnövény-termelés volt. E program is fiaskóval végződött, amit egy vegyes hagyományos termelési szerkezet bevezetése váltott fel.
Csődöt mondott a nyárfatelepítési program is. Az 1974-es évben ismét felülvizsgálatra került a gazdaság termelési szerkezete és az eddigi kudarcok figyelembevételével a természeti viszonyoknak és a közgazdasági környezetnek megfelelően új termelési szerkezetet alakítottunk ki.
Növénytermesztésünk szerkezetét a helyi sajátos talaj- és éghajlati viszonyoknak megfelelően alakítottuk át és három fő növényre (búza, kukorica, szálastakarmány) egyszerűsödött a főágazat.
Gazdaságunk legjelentősebb állattenyésztési ágazata a húshasznú szarvasmarha ágazat, amelynek 1973-ban indult a fejlesztése. Az Amerikai Egyesült Államokból importált hereford fajtájú szarvasmarha és keresztezési produktumai jól alkalmazkodnak a berek szélsőséges természeti adottságaihoz.
Új ágazatként indult be a vadgazdálkodás. A Nagyberek rendkívüli vegetációja, állandó vize kiváló életfeltételeket biztosít a vadállománynak. Nagyberek egyben a gazdaság vadászrezervátuma is.
A gazdaság az előző években 30-35 ezer vágósertést termelt, amelyhez üzemi vágóhidat létesítettünk. A húsüzem a partneri igényeknek megfelelően évi 20-23 ezer sertés vágására és feldolgozására alkalmas üzemmé fejlődött.
A Magyar Vadkereskedelmi Szövetkezeti Vállalattal közös beruházásként évi 1000 tonna kapacitású lőttnagyvad-feldolgozó exporttelepet létesítettünk tájegységi feladattal.
Nagyberek természeti szépsége, gazdag vadállománya, a Balaton közelsége indokolttá tette az idegenforgalmi tevékenység fejletését. Ennek érdekében hoztuk létre a szolgáltatási kerületet és a lovasiskolát.
A gazdaság központjának közvetlen közelében indult be a lovasiskola. A szép környezetben épült lovasközpont a legelők közvetlen szomszédságában helyezkedik el és ma már a lóállománya 70 db. A lovasiskolához - a szociális létesítmények mellett - ugró- és tanpálya, valamint kiváló terep és lovaglóútvonalak tartoznak. A lovasikola fogatokkal is rendelkezik, amelyeket úgy a lovas-, mint a vadászvendégek igénybe vehetnek. A lóállomány utánpótlását az újraszervezett pusztaberényi ménes biztosítja. Gazdaságunk állandó dolgozóinak létszáma 850 fő, amelynek több mint 50%-a törzsgárdatag. Vissza