A csend

Fülszöveg

"Hívjuk ki a sorsot, támadjon fel Balázs Béla egykori novelláskötet-terve egyéb korabeli írásai társaságában. Szolgáltassunk igazságot Révai Nagy Lexikonának, ha önhibáján kívül tévedett" - írja bevezetőjében a gyűjtemény összeállítója, Lenkei Júlia a novellás kötetről, amely elgondolása és egyes darabjainak megszületése után mégsem jelent meg, s emlékét a Révai Lexikonnak a kötetre utaló szócikke őrízte csupán, s baráti levelek. Izgalmas és felemelő próbálkozás tehát: beteljesíteni egy hét évtizedes akaratot, rekonstruálni a kötetet, kitapintani az írói koncepciót, s útjára bocsátani valamit a századvégen, ami a századelő eszmei virágzásának "hímporától" termékenyült meg.
A csend csodálatos novelláiban, misztikus meséiben s érzékeny karcolataiban ott van a század eleji szecessziónak minden izzása és varázsa - s szól múlhatatlan szerelemről, viharos és önemésztő szenvedélyekről, barátságokról, misztikus flörtökről, orfikus művészetről, angyali vérfertőzésről, elmúlt vágyakozásokról, gigászi csalódásokról és megbocsátásokról - fiatalos, magabiztos lendülettel és stílussá váló, hevült stilizációval.
Az írásokban érezhető az a bódító szellemi erjedés, amely megrészegítette a tízes években induló nemzedéket: benne van a korabeli viták minden kérdése, a nagyvárosi szalonok hangulata, utazások varázslata (az Úti levelek lebilincselő gyűjteményével), és persze a gátlástalanul és korlátlanul érzett és élvezett szerelem is: az "egyetlen Ádámé", aki szembe került a "millió részre hasadt Évával" - s mindegyiket akarja, kívánja, imádja, és elhagyja a következőért.
Balázs Béla "felélesztett" novellás kötete tehát merész irodalomtörténeti próbálkozás, izgalmas dokumentum s elragadó, andalító olvasmány mindazok számára, akiket rabul ejtett a századelő szellemi-művészi sugárzása. Vissza