A kosaram
0
80%-ig
még
5 db

Logika

Kézirat

Szerkesztő
Lektor

Kiadó: Szikra
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Fűzött papírkötés
Oldalszám: 388 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 20 cm x 14 cm
ISBN:
Megjegyzés: Kézirat gyanánt. Fekete-fehér ábrákkal illusztrálva.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Ezt a logika segédkönyvet a Lenin Intézet Logika Tanszékének munkaközössége állította össze. Ehhez a munkához rendkívül nagy segítséget nyújtott E. K. Vojsvillo szovjet professzor, a Logika Tanszék... Tovább

Előszó

Ezt a logika segédkönyvet a Lenin Intézet Logika Tanszékének munkaközössége állította össze. Ehhez a munkához rendkívül nagy segítséget nyújtott E. K. Vojsvillo szovjet professzor, a Logika Tanszék akkori vezetője. Tanszékvezetői munkássága tanácsai, útmutatásai, különösen pedig a magyarországi logika oktatás szempontjából is nagy jelentőségű előadásai nélkülözhetetlen segítséget nyújtottak munkánkhoz. Igyekeztünk Vojsvillo elvtárs előadásait feldolgozni, s úgy érezzük, elsősorban ennek köszönhető, hogy e segédkönyv elkészült. A magyar logikai irodalomból főleg Fogarasi Béla akadémikus „Logika" című munkáját használtuk fel, amelyet a logikai problémák vizsgálatánál alapvető fontosságúnak és elengedhetetlennek tartunk. Segédkönyvünk különböző fejezeteit a következő elvtársak dolgozták fel: Balázs Béla (II., III., IV. fej.), Galántainé Havas Katalin (I., VI. fej.), Ladányi Péter (V. fej.), Madarászné Zsigmond Anna (VIII., IX. fej.),. Tamás György (VII. fej.). Ezúton mondunk köszönetet a kézirat átnézéséért Mátrai László akadémiai levelező tagnak, értékes lektori munkájáért pedig Kelemen László tanszékvezető főiskolai tanárnak. Vissza

Tartalom

Előszó 9
I. A LOGIKA TÁRGYA ÉS JELENTŐSÉGE 11
1. A logika általános fogalma 11
2. A gondolkodás általános jellemzése 14
a) A gondolkodás közvetett jellege 15
b) A gondolkodás a világ általánosított visszatükrözése 16
c) A gondolkodás és a nyelv kapcsolata 18
3. A gondolkodás formái és törvényei 19
a) A gondolkodás formáinak és törvényeinek fogalma 19
b) A gondolkodás formái és törvényei idealista felfogásának bírálata 24
4. A gondolat igazsága és a gondolkodás helyessége 26
5. A logika mint tudomány 29
6. A logika tudományának jelentősége 39
II. A GONDOLKODÁS FŐBB LOGIKAI ELJÁRÁSAI 45
1. Az összehasonlítás 46
2. Az analízis és a szintézis 51
3. Az absztrakció (elvonatkoztatás) 56
4. Az általánosítás 62
5. A gondolkodás főbb logikai eljárásainak összefüggése 64
III. A FOGALOM 66
1. A fogalom lényege 66
2. A fogalom tartalma és terjedelme 75
3. A fogalom helye és szerepe a megismerés folyamatában 80
4. A fogalmak főbb fajtái r.. 90
5. A fogalmak közötti viszonyok fajtái 96
IV. FOGALMAKKAL VÉGZETT LOGIKAI MŰVELETEK 106
1. A meghatározás 106
a) A legközelebbi nem és a faji különbség segítségével történő meghatározás 108
b) A nominális és a reális meghatározás 112
c) A meghatározás szabályai és tipikus hibái 114
d) A meghatározáshoz hasonló logikai műveletek 118
2. A felosztás és az osztályozás 120
a) A felosztás szabályai 123
b) A felosztás fajai 126
c) Az osztályozás 127
d) A részekre bontás 129
3. Az általánosítás 130
4. A határolás (korlátozás) i 133
V. AZ ÍTÉLET 135
1. Az ítéletről általában 135
2. Az ítélet objektív tartalma 139
3. Az ítélet és a mondat 140
4. Az ítéletek fő fajtái és jellemzésük 145
a) Az ítéletek felosztása a bennük tükröződő objektív viszonyok jellege szerint 147
b) Az ítéletek felosztása az állítás vagy tagadás jellege szerint 167
5. Az ítéletek közötti viszonyok 170
VI. A GONDOLKODÁS FORMÁLIS LOGIKAI ALAPÚ TÖRVÉNYEI 178
1. A gondolkodás törvényeinek általános jellemzése 178
2. Az azonosság törvénye 182
3. Az ellentmondás törvénye 192
4. A kizárt harmadik törvénye 202
5. Az elégséges alap törvénye 207
VII. A KÖVETKEZTETÉS 211
1. A következtetés általános jellemzése 211
2. A közvetlen következtetés 214
3. A közvetett következtetés. A szillogizmus 229
a) A kategorikus szillogizmus 235
b) Az alap-következmény szillogizmus 260
c) Á szétválasztó szillogizmus 269
d) Az összetett szillogizmus 273
e) Rövidített szillogizmus 276
f) A szillogizmus jelentősége 284
4. A nem szillogisztikus következtetés 289
5. Az induktív következtetés 291
6. A traduktív következtetés 323
VIII. A BIZONYÍTÁS ÉS A CÁFOLAT 340
1. A bizonyítás és a cáfolat lényege 340
2. A bizonyítás és a cáfolat szerkezete 343
3. Egyenes és közvetett bizonyítás és cáfolat 352
4. Induktív és deduktív bizonyítás és cáfolat 354
5. A cáfolat 355
6. A bizonyítás és a cáfolat szabályai 360
7. A bizonyításban és a cáfolatban előforduló hibák 361
a) A tézissel kapcsolatos hibák 361
b) Az érvekkel kapcsolatos hibák 364
c) A bizonyítás és a cáfolat formájában előforduló hibák 370
8. A bizonyítás és a cáfolat tudományos és pedagógiai jelentősége 370
IX. A HIPOTÉZIS 373
1. A hipotézis fogalma 373
a) A hipotézis szerepe a megismerés folyamatában 373
b) A hipotézis logikai értelme, logikai oldala 376
2. Á hipotézis felépítése, fő fejlődési szakaszai 377
3. A hipotézis szerepe a természet- és a társadalomtudományokban 386
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem
konyv