Jelentés a magyar közoktatásról 2010

Szerkesztő

'Balázs Éva: Jelentés a magyar közoktatásról 2010 ' összes példány

Kiadó:	Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	2011
Kötés típusa:	Ragasztott papírkötés
Oldalszám:	591 oldal
Sorozatcím:	Jelentés a magyar közoktatásról
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 17 cm
ISBN:
Megjegyzés:	Néhány fekete-fehér ábrával.

Értesítőt kérek a kiadóról

Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Figyelemre méltó és régóta várt kötetet vehet kezébe az olvasó, hiszen mintegy öt esztendő telt el az utolsó Jelentés a magyar közoktatásról kiadása óta. A 2011-ben megjelenő kiadvány a kevésbé tájékozott olvasó számára talán megtévesztő lehet, amennyiben a jelen oktatási viszonyainak bemutatását feltételezi. A kötetet 2008-ban a korábbi oktatásirányítás rendelte meg, 2010 tavaszi megjelenéssel számolva, így kutatási bázisa és elemzéseinek időbeli határa alapvetően 2010 közepe.
A Jelentés, ahogyan a korábbiak is, 1995-től kezdődően a lényekre alapozott módszertant, leírásmódot, nyelvhasználatot képviseli. Jóllehet teljességre nem törekszik, a feldolgozott időszakra vonatkozó forrásértékét nehezen vitathatják olvasói, felhasználói. Az elmúlt másfél évtizedben a következetes szerkesztési elvek, a struktúrájában közel azonos, de tartalmilag folyamatosan bővülő tematika, az idősoros táblázat- és adatrendszer minden bizonnyal meggyőzik az olvasót arról, hogy a közoktatás alkotó és alakító tényezőiről, mindennapi folyamatairól és változási tendenciáiról - ha egyes elemeiben esetenként vitatható, de összefüggéseiben - differenciák megközelítésű, objektív látásmódra törekvő és több szempontú elemzéssel vázolt képet kaphat Ugyanakkor ez a módszertan is felvethet általánosabb érvényű kérdéseket. A tényekre alapozás nem hagy-e feltáratlanul olyan jelenségeket, tendenciákat, amelyekről nincs adatunk, vagy amelyek nem is adatolhatóak? A tények és adatok kiválasztása, magának a választásnak a mozzanata nem kedvez-e egy-egy kitüntetett nézőpontnak, míg más megközelítéseket nem fed-e el? Nem maradtuk-e rejtve a kutatói vizsgálódás előtt problémák, értékek. látásmódok ? Tudjuk, hogy bármily sok adat is áll rendelkezésünkre, azok feldolgozása nem tudja leírni az oktatás gazdag szövevényű világát, annak egészét, valóságos mindennapi történéseit és jövőbeli hatásait. E kétely minden empirikus kutatás folyamatában felmerül, a kétkedés elemi fogj tehát minden tényre alapozott megállapítás kapcsán felmerülhet.
A Jelentések sajátossága, hogy a feldolgozott adatok és tények értelmezésében egyrészt megjelenik a személyes hang, valamint a kutatói attitűdből fakadó, a közoktatási jelenségek, változások feltétlen megértésének igénye, másrészt a helyi pedagógusi tevékenységek, erőfeszítések, a kis lépések megbecsülése iránti elkötelezettség.
A kötet a maga nemében egyedülálló adatgazdagságával bizonyára számos vitához nyújthat érvet és ellenérvet. A kiadó sem tehet mást, mint jó szívvel ajánlja a kötet tárgyszerűségre való törekvését mintaként, példaként a jövendő vitázóknak. Az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet nevében örömmel venném, ha a közoktatási ágazat kutatási, fejlesztési feladatainak eredményesebb megoldása érdekében a felhasználók az olvasás, a szakmai elemzés vagy interpretálás során szerzett tapasztalataikat megosztanák a szerzőkkel, szerkesztőkkel az érdemi társadalmi-szakmai párbeszéd érdekében. Vissza

Tartalom

A kiadó előszava 11
A szerkesztői előszava 13
1. Oktatáspolitika az első évtizedben 17
1. I. A változások hajtóerői és korlátjai 17
1.2. Oktatáspolitikai folyamatok és szereplők 21
1.3. Reformok és elmaradt változások 26
1.4. Az évtized mérlege 32
2. Az oktatás gazdasági és társadalmi környezete 35
2.1. Makroszintű gazdasági folyamatok 35
2.1.1. A magyar gazdaság alakulása és jellemzői 36
2.1.2. A gazdasági növekedés problémái 38
2.2. A munkaerőpiac és a foglalkoztatás alakulása 41
2.2.1. Foglalkoztatás és iskolázottság 42
2.2.2. A hazai és az uniós munkaerőpiac 44
2.2.3. Képzés és munkaerőpiac 45
2.2.4. Atipikus, rugalmas foglalkoztatási formák 46
2.3- Keresetek, jövedelmek és fogyasztás 47
2.4. Demográfiai folyamatok 49
2.5. A népesség iskolázottsága 51
2.6. A családok jellemzői 53
2.6.1. A családok száma és szerkezete 53
2.6.2. A családok átalakulása 54
2.7. A fiatalok jellemzői 55
2.7.1. Az ifjúság Magyarországon a kétezret években 56
2.7.2. A diákok tanulási aspirációi 58
2.8. Változó társadalom 59
2.9. Az oktatás a közvélemény tükrében 63
2.10. Az oktatás előtt álló mai társadalmi-gazdasági kihívások 66
3. A közoktatás irányítása 69
3.1. A magyar közoktatás-irányítás alapvető jellemzői és a rendszer előtt álló kihívások 69
3.1.1. Az irányítási rendszer jellemzői és szereplői 70
3.1.2. Az irányítási-döntéshozatali rendszer nemzetközi tükörben 73
3.1.3. Nemzetközi trendek az oktatás irányításiban 74
3.2. A központi irányítás 75
3.2.1. Az NFT. az ÚMFT és a hazai fejlesztési programok 75
3.2.2. A kórponti ágazati irányítás jellemzői 78
3.3. A területi oktatásirányítás 80
3.3.1. A területi középszint 80
3.3.2. A kistérségi szint 83
3.4. A helyi szint 85
3.4.1. Iskolabezárás és -összevonás 85
3.4.2. A helyi tervezés jellemzői 87
3.4.3. A fenntartók és intézmények közötti kapcsolatok: értékeléséi ellenőrzés 87
3.5. As Intézményi szint 88
3.5.1. Az intézményi szintű irányítás 89
3.5.2. Az intézményi szintű tervezés 91
3.5.3. A szervezeti kentek változásai 92
3.4. A szolgáltató és támogató intézményrendszer 93
3.6.1. A pedagógiai szakmai szolgáltatásokat nyújtó szervezeteket érő kihívások 93
3.6.2. Az önkormányzati pedagógiai szakmai szolgáltatások 96
3.6.3. A nem állami, nem önkormányzati szolgáltatók 98
3.4. Oktatáskutatás és -fejlesztés, innováció, tudásmenedzsment 99
3.7. Civil társadalom, partnerség, konzultáció 104
4. A közoktatás finanszírozása 109
4.1. A közoktatási kiadások 109
4.1.1. A közoktatási kiadások alakulása 110
4.1.2. A közoktatási kiadások szerkezete 112
4.2. A magyar közoktatás ráfordításai nemzetközi összehasonlításban 114
4.2.1. A közoktatás részesedése a GPP-ból 115
4.2.2. A kiadások összetétele 116
4.2.3. Bérköltségek 118
4.3. A közoktatás finanszírozási rendszere 123
4.3.1. A rendszer alapvető jellemzői 123
4.3.2. Változások a normatív támogatási rendszerben 123
4.3.3. A központi költségvetési források alakulása 127
4.3.4. Európai uniós támogatások 128
4.4. Egyenlőtlenségek az iskolai kiadásokban 130
5. Az oktatási rendszer és a tanulói továbbhaladás 133
5.1. Általános összefüggések 133
5.1.1. Nemzetközi keretek 133
5.1.2. Fogalmak: képzési szint, intézmény, program 134
5.2. A tanulói továbbhaladás és az oktatási rendszer nemzetközi összehasonlításban 136
5.2.1. Az oktatási rendszer szerkezetének összhangja az európai tendenciákkal 137
5.2.2. Az iskolázás, az oktatásban való részvétel szintje nemzetközi összehasonlításban 138
5.3. A hazai iskolaszerkezet alakulása 139
5.3. A hazai iskolaszerkezet alakulása 139
5.3.1. Az iskolaszerkezetet befolyásoló tényezők 140
5.3.2. Az oktatási rendszer vertikális változásai és a továbbhaladás 144
5.3.3. Az oktatási rendszer horizontális változásai 146
5.3.4. A szakképzés strukturális átalakulása 147
5.3.5. Korrekciós utak 150
5.3.6. Közoktatás és az egész életen át tartó tanulás 152
5.3.7. A nem állami/önkormányzati oktatás 152
5.3.8. Nemzetiségi oktatás 159
5.4. A közoktatás egyes szintjei 160
5.4.1. Az iskola előtti nevelés 161
5.4.2. Az alapfokú oktatás 162
5.4.3. A középfokú oktatás 167
5.4.4. A középfokú oktatásból kilépőket fogadó rendszerek 173
5.4.5. Közvélemény-kutatás az iskoláztatásról 177
5.5. Átmenet az oktatásból a munka világába 178
5.5.1. Nemzetközi tendenciák 179
5.5.2. Hazai adatok 181
5.5.3. Pályaválasztás és életpálya-tanácsadás 185
5.5.4. A munkanélküliség kezelése 187
5.6. Felnőttkori tanulás 190
5.6.1. Tanulási környezetek 190
5.6.2. Részvétel a felnőttképzésben 193
6.4. A tanítás-tanulás infrastruktúrája 254
6.4.1. Az oktatás fizikai környezete 254
6.4.2. Eszközök, felszerelések 261
6.4.3. Hagyományos és új tartalomhordozók 262
7. Az Iskolák belső világa 273
7.1. Az iskolák belső világára ható társadalmi folyamatok 273
7.2. Az iskola mint szervezet 275
7.2.1. Az iskolavezetés 275
7.2.2. Az osztályfőnöki szerep 276
7.2.3. A pedagógusok közérzete és az iskolák szakmai klímája 277
7.2.4. Kapcsolat a szülőkkel
7.3. A tanulók világa 281
7.3.1. Az iskolások egészsége 281
7.3.2. A fiatalok médiahasználata és a fogyasztás 282
7.3.3. Agresszió és iskolai légkor 284
7.3.4. Devianciák, fegyelmezési problémák, hiányzások 285
7.4. Tanítás és tanulás 288
7.4.1. Tanulási környezet 288
7.4.2. Tanulásszervezési fonnák 289
7.4.3. A magántanulói státus 292
7.4.4. Értékorientáció 293
8. Pedagógusok 295
8.1. Pedagógusszakma, hazai és nemzetközi kihívások 295
8.2. Létszám és összetétel 298
8.2.1. Létszámváltozás 298
8.2.2. A pedagógusok összetétele 300
8.2.3. A nem pedagógus dolgozók 302
8.3. Foglalkoztatás és keresetek 303
8.3.1. A foglalkoztatási viszonyok változása 303
8.3.2. Keresetek 304
8.4. A pedagógusok munkaterhei 308
8.4.1. A pedagógus-munkaterhelés egyenetlenségei 308
8.4.2. Munkaerő-gazdálkodás 310
8.4.3. A pedagógusok különmunkái 310
8.5, A pedagógusmunka minősége, szakmai értékelése 310
8.5.1. Az értékelés módszerei 311
8.5.2. Az értékelési gyakorlat 312
8.5.3. Az értékelés fogadtatása, hatása 313
8.5.4. A tanári munka értékelésének kimenetel 314
8.5.5. Az iskolaértékelés nemzetközi gyakorlata, hatásai 314
8-6. Pedagógusképzés, -továbbképzés, szakmai továbbfejlődés 315
8.6.1. Szervezeti és tartalmi változások a pedagógusképzésben 315
8.6.2. A pedagógusképzés minősége 317
8.6.3. A pedagógushallgatók összetétele 318
8.6.4. A pedagógus-továbbképzés szabályozása és hazai gyakorlata 320
8.6.5. A pedagógusok szakmai továbbfejlődése nemzetközi összehasonlításban 322
9. A közoktatás minősége és eredményessége 325
9.1. Fogalmi háttér, megközelítések, funkciók 325
9.2. A közoktatási minőségpolitika eszközrendszere 329
9.3. Az országos közoktatási Információi rendszer 332
9.4. Az eredményesség értékeiéit eszközei 334
9.4.1. Az érett légi vizsgarendszer 334
9.4.2. Az országos mérési rendszer elemei 341
9.4.2. Az Országos kompetenciamérés eredményei 344
9.4.4. A mérési rendszer fejlesztési irányai 349
9.5. Eredményességünk nemzetközi tükörben 352
9.5.1. A nemzetközi mérések és értékelések főbb tapasztalatai 354
9.5.2. A PISA- és az IEA-eredmények különbségei 358
9.5.3. Háttértényezők, szociokulturális mutatók 360
10. Oktatási egyenlőtlenségek és sajátos igények 363
10.1. Az oktatási egyenlőtlenségek társadalmi jelentősége 363
10.2. Az oktatási egyenlőtlenségek az évtized szakpolitikádban 367
10.2.1. Fogalmak, szabályozások 368
10.2.2. Változások a hazai szakpolitikában 369
10.2.3. Az oktatáspolitika mozgástere 372
10.2.4. Együtt vagy külön: integrált vagy szegregált oktatás 375
10.2.5. Hátrányos megkülönböztetés, támogatandó csoportok 376
10.2.6. A romák iskolai egyenlőtlenségével kapcsolatos koncepciók 377
10.2.7. Új szemléletmód a fogyatékos gyerekek, fiatalok képzésében 379
10.2.8. Az oktatási egyenlőtlenségeket leíró indikátorok 380
10.3. A hazai oktatási egyenlőtlenségek nemzetközi tükörben 381
10.4. Az oktatási egyenlőtlenségek típusai a hazai mérések tükrében 383
10.4.1. Területi egyenlőtlenségek 384
10.4.2. Intézmény és program szerinti egyenlőtlenségek 385
10.4.3. Nemek közötti egyenlőtlenségek 387
10.4.4. A roma népességet érintő egyenlőtlenségek sajátosságai 388
10.4.5. A sajátos nevelési igény megállapítása, korrekciója 389
10.5. Eredmények az egyenlőtlenségek mérséklése és a sajátos igények kielégítése terén 340
FÜGGELÉK
1. Oktatáspolitika az első évtizedben 397
2. Az oktatás gazdasági-társadalmi környezete 397
3. A köroktatás irányítása 409
4. A közoktatás finanszírozása 417
5. Az oktatási rendszer és a tanulói továbbhaladás 427
6. A tanítás-tanulás tartalma 663
7. Az iskolák belső világa 487
8. Pedagógusok 489
9. A közoktatás minősége és eredményessége 507
10. Oktatási egyenlőtlenségek és sajátos igények 523
Felhasznált irodalom 531
Adatbázisok 567
Ábrák és táblázatok jegyzéke 575-591