1.034.170

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

A történelem tanítása

Elméleti kérdések/Fejlesztési törekvések

Szerző
Szerkesztő
Lektor

Kiadó: Tankönyvkiadó Vállalat
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Fűzött kemény papírkötés
Oldalszám: 300 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 24 cm x 17 cm
ISBN: 963-18-4314-9
Megjegyzés: Német és angol nyelvű tartalomjegyzékkel, előszóval. Tankönyvi szám: 42466. Fekete-fehér ábrákkal illusztrálva.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

E rövid bevezetőben nem titkolt célunk: az olvasók jóindulatának megnyerése. Már a műfaj maga is kétségeket ébreszthet Hiszen található itt tankönyv (-szerű) szöveg, esszé, hallgatói dolgozat,... Tovább

Előszó

E rövid bevezetőben nem titkolt célunk: az olvasók jóindulatának megnyerése. Már a műfaj maga is kétségeket ébreszthet Hiszen található itt tankönyv (-szerű) szöveg, esszé, hallgatói dolgozat, tananyagterv, tankönyvrészlet és elemző értékelés. Tartalmaz e könyv az előbbieken túlmenően részleteket kiváló tanári-tanulói segédletekből, olvasókönyvekből, amelyek csak szűk körben váltak ismertté. Közlünk néhány tanulmányt, amely az elmúlt évtizedben nem vált publikussá. Felvetődhet: jogos-e 1992-ben a történelemről, annak iskolai tanításáról szóló viták kereszttüzében egy ilyen könyvet a leendő tanárok kezébe adni. Reméljük - ha a tanárjelöltek kézbe veszik, megsejtik az útkeresés izgalmát, kedvet kapnak nyitott kérdések újragondolására, és általunk nem érintett problémák felvetésére.
A tantárgyi megújítás társadalmi közege a maitól lényegesen eltérő volt (1975-85-ben). A szellemi életben azonban voltak máig ható tradíciók, s ezek a szellemi áramlatok a társadalmi közeg felett öntörvényűén érvényesültek; ahogy Babits kifejezte, a gondolatok a századok fölött kapcsolódnak össze egymással. Ha most, 1992-ben a történelmet újra kell gondolnunk, felvetődhet: az elmúlt évtizedek reformtörekvései szólnak-e a mához? Talán remélhetjük, hogy történelmi értelemben adhatnak némi támpontot, hiszen rávilágítanak a megújítás ismét és ismét előtérbe kerülő nehézségeire, kudarcaira, a megszokás ólomsúlyára, és valamelyes eredményeire is. Vissza

Tartalom

Resümee des Handbuchs 17
Résumé 21
Előszó 23
I. FEJEZET Bevezető az első fejezethez
A történelemtanítás elméletének tárgya, feladata, kapcsolata más tudományokkal 25
1.1 A történelemtanítás céljainak rövid áttekintése 25
1.1.1 A tantárgy történetéből 25
1.2 Újító törekvések - értékmegőrzés 29
1.2.1 A kezdetek 29
1.2.2 Az értékmegőrzés és az újító törekvések kapcsolata 30
1.3 A történelemtanítás elmélete 34
1.3.1 A történelemtanítás elméletének (módszertanának) értelmezése 34
1.3.2 A történelemtanítás elméletének feladatai, vizsgálódási területe, fontos ágazatai 35
1.3.3 A történelemtanítás elméletének kapcsolata más tudományokkal 37
1.4 A történelemtanítás elméletének egyetemi programja (1984) 39
1.5 Interdiszciplinaritás és a történelemtanítás elmélete (A módszertan múltjából) 42
1.6 Összegzés 45
II. FEJEZET
A tudomány és a tantárgy viszonya 46
2.1 A történelem értelmezésének változásairól 47
2.1.1 A történelemfelfogás hazai irányzatairól 51
2.2 Metodikai elemzések (Tallózás külföldi irányzatokban) 55
2.2.1 Az angol történelemtanítás kérdésköréből 60
2.2.2 Képek a francia történelemtanításból 65
2.3 A történelemtanítás hazai neveléstudományi megközelítése 67
2.3.1 Történelemtanításunk jelentős képviselői a két világháború közötti időszakban 68
2.3.2 Történelemtanításunk a közelmúltban 69
2.4 A tananyag kiválasztásáról és elrendezéséről 72
2.5 A tankönyvelmélet kérdésköréből 74
2.6 A korkép más tudományok nyelvére lefordítva 76
2.7 A tananyag rétegzettsége 81
2.8 A tények elemzése 83
2.9 A tények a hitelesség és a nevelő hatás szempontjából 84
2.10 A dráma és a történelem tényei 84
2.11 A tények többértelműsége 86
2.12 A tények újabb értelmezéséről 87
2.13 Korhűség a történelemtanításban (1965) 87
2.14 A történelem értelmezéséről (Hallgatói dolgozat) 97
III. FEJEZET
Az iskolai történelemtanítás és -tanulás ma 101
3.1 A történelem iskolai megismeréséről 102
3.1.1 A tapasztalat szerepe az ismeretszerzésben 103
3.1.2 Követendő példák 104
3.2 Az iskolai ismeretszerzés sajátosságai 104
3.3 A történelem fogalmi és képi megismeréséről 105
3.4 A művészi megismerés néhány sajátosságáról 105
3.5 Az iskolai ismeretszerzés forrásai 106
3.6 A képzelőerő fejlesztése a történelemoktatásban 107
3.7 Rövid összegzés 108
3.8 Élmény a történelemtanításban (Esszé) 111
3.8.1 Az élmény típusai 113
3.9 Kitekintés 127
IV. FEJEZET
A történelem tanításának-tanulásának módszerei 133
4.1 A módszerek értelmezése egyes didaktikai munkákban 135
4.2 A módszerek értelmezése egyes metodikai művekben 140
4.3 A dramatizálás 143
4.4 Módszerek az általános iskolában 144
4.5 Tanári segédletek, óraleírások 1975-1980 147
4.6 Általánosiskolai-tapasztalatok 161
4.7 Az általános iskolai munkacsoport tevékenységének összegzése (Bíró Ferencné 1979-80-as tanév) 164
4.8 A gimnáziumi munkacsoport tevékenységéről 1975-1985 166
4.9 Módszertani összegzés a gimnáziumi osztályokban végzett munkáról (Kézirat) 170
V. FEJEZET
A tantárgyi megújítás folyamata 173
5.1 Előzmények 173
5.1.1 Az 1975-től 1980-ig terjedő kutatási periódus elemzése 176
5.2 Az előkísérletek 184
5.3 A kísérleti történelemtanítás lényege a tanulók nyelvére fordítva 186
5.4 Az alkalmazott munkamódszerek 189
5.5 A történelem és a társadalomismeret új tananyaga, struktúrája, módszerei (Kézirat - részlet) 189
5.5.1 A kísérleti munka állandó ellenőrzése (Szakértői vélemények) 190
5.6 A történelem tagozat munkája 191
5.7 Kísérleti tankönyvrészlet elemzése (Gyapay Gábor: Hazánk a XI. században) 197
5.8 A kísérleti munkálatok felsorolása a gimnáziumban 202
VI. FEJEZET
Szemelvények a tantárgyi megújítás során létrejött munkálatok köréből 213
6.1 A gimnáziumi munkacsoport kísérleti tananyagterve 213
6.1.1 Bevezetés 213
6.1.2 A tananyagterv jellege 214
6.1.3 A tananyag struktúrája, alapelvei 215
6.1.4 A tananyag tartalma a nevelési lehetőségek oldaláról 217
6.2 Az ókori Görögország (Kopper Lászlóné) 220
6.3 A korai feudalizmus. Magyarország az V-X. században (Gábor Istvánné) 226
6.4 A feudalizmus kibontakozása Európában (Máthé Pál) 232
6.5 A feudalizmus kialakulása Magyarországon (Gyapay Gábor) 253
6.6 Részletek a tanulók számára készült olvasókönyvekből 268
6.6.1 A gimnázium I. osztályos olvasókönyvéből (Hahn István - Waczulik Margit) 268
6.6.2 A kísérleti osztályok számára készült Szabad György és Diószegi István által összeállított olvasókönyvekből (A gimnázium III. osztálya számára) 270
Utószó 275
Jegyzetek és válogatott bibliográfia az egyes fejezetekhez 281
Irodalomjegyzék 287

Balázs Györgyné

Balázs Györgyné műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Balázs Györgyné könyvek, művek
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem
konyv