A holokauszt krónikája

Szerkesztő

Fordító

'Ábrahám Zoltán: A holokauszt krónikája ' összes példány

Kiadó:	Park Könyvkiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	2004
Kötés típusa:	Fűzött kemény papírkötés
Oldalszám:	773 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	29 cm x 22 cm
ISBN:	963-530-634-2
Megjegyzés:	Fekete-fehér fotókkal.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Tartalom

Előszó	11
Bevezetés	13
Prológus: A holokauszt gyökerei	17
Az európai zsidók évszázadokon át üldözésnek és megkülönböztetésnek voltak kitéve, s ez a 20. században is folytatódott. Az 1930-as évek elején, Adolf Hitler militáns és hevesen antiszemita pártja, az NSDAP népszerűségének növekedésével a légkör egyre vészterhesebbé vált
1933: A náci uralom kezdetei	53
Adolf Hitler 1933. január 30-án Németország kancellárja lett. A német demokrácia hat hónap alatt megsemmisült. A nácik országos bojkottot hirdettek a zsidó üzletek ellen, és olyan törvényeket léptettek életbe, amelyekkel megkezdődött a zsidók kirekesztése a német társadalomból.
1934: Az akarat diadala	73
Paul von Hindenburg államfő halálával minden hatalom Hitler kezében összpontosult. Közben folytatódott a zsidók elleni "papíros erőszak". Az új törvények egyre több zsidót szorítottak ki az iskolákból, egyre több zsidónak tették lehetetlenné a szabad foglalkozások gyakorlását.
1935: A megsemmisítés felé	85
A nácik 1935 őszén életbe léptették a "nürnbergi törvényeket". Ettől kezdve csak "német vagy a némettel rokon vérűek" lehettek állampolgárok, a zsidók hontalanná váltak. A katonaság erőfitogtatásba kezdett: Németország visszafoglalta a Saar-vidéket.
1936: A nácik olimpiája	97
Az 1936-os berlini nyári olimpiára Hitler propagandája nyomta rá a bélyegét. A nácik otromba antiszemitizmusának jeleit, például a "Zsidók itt nem kívánatosak" feliratokat eltávolították ugyan, de amint az olimpia véget ért, visszahelyezték.
1937: Vihar előtti csend	111
Egy titkos konferencián Hitler kifejtette a vezérkar előtt az Európa fölötti uralomról szőtt faji, geopolitikai és katonai terveit. Közben tavasszal a zsidó kereskedőket jogtalanul megfosztották üzleteiktől Németországban
1938: Az illúziók vége	121
Márciusban Németország bekebelezte Ausztriát, újabb 190 ezer zsidó került náci uralom alá. Novemberben országszerte zsidóellenes zavargások törtek ki. A kristályéjszakán zsidók tucatjai estek gyilkosság áldozatául, több ezren megsebesültek.
1939: Háború a zsidók ellen	149
A német hadsereg 1939. szeptember 1-jén megtámadta Lengyelországot, ezzel megkezdődött a második világháború. Szeptember 21-én Reinhard Heydrich, az SS Birodalmi Biztonsági Főhivatalának vezetője utasította az Einsatzgruppék parancsnokait, hogy a megszállt lengyel területek teljes zsidóságát gyűjtsék városi gettókba.
1940: A gyűlölet gépezete	185
A németek 1940-ben elfoglalták Norvégiát, Dániát, Belgiumot, Franciaországot és Hollandiát, ami megpecsételt e területek zsidóságának sorsát. Lengyelországban a varsói és a lódzi gettót lezárták. Auschwitz mellett pedig koncentrációs tábort létesítettek.
1941: Tömeges megsemmisítés	293
A német hadsereg 1941. június 22-én megtámadta a Szovjetuniót. Nyomában megérkeztek az Einsatzgruppe gyilkos különítményei, amelyek tagjai - szorosan együttműködve a tartalékos rendőri egységekkel, valamint a helyi kollaboránsokkal - több százezer zsidót lőttek agyon a Szovjetunió nyugati részén és a Baltikumban.
1942: A végső megoldás
Januárban, a wannseei tanácskozáson náci vezetők lefektették a "végső megoldásnak", az európai zsidóság teljes megsemmisítésének az alapelveit. Nyáron már hat haláltábor működött, ahol ezrével gázosították el a zsidókat. Csak 1942-ben 2,7 millió zsidót gyilkoltak meg.
1943: Halál és ellenállás	405
A németek folytatták a zsidók, a cigányok és más célcsoportok szisztematikus megsemmisítését. A lágerekbe szinte naponta érkeztek vagonok az új áldozatokkal. A zsidó foglyok, akik tudták, hogy halál vár rájuk, több helyen föllázadtak.
1944: Elkeseredett lépések	505
A nácik 1944-ben folytatták a deportálásokat a haláltáborokba. Több mint 400 ezer magyar zsidót hurcoltak Auschwitzba. Az év második felében azonban a szovjetek és a nyugati szövetségesek egyre mélyebben hatoltakk be a német területekre.
1945: Felszabadulás és újjáépítés	579
A szövetséges hadseregek előrenyomulásával párhuzamosan kiürítették a nácik a táborokat. A lágereket felszabadító szovjet és szövetséges katonák csont és bőr foglyok ezreit találták. A holokausztban több mint hatmillió zsidót öltek meg.
1946: Az igazság keresése	639
A nürnbergi perben a Nemzetközi Katonai Törvényszék 19 náci vezetőt ítélt el, köztük Hermann Göringet. Az antiszemita pogromok folytatódtak, főként Lengyelországban, miközben több tízezer zsidó még mindig hontalan volt.
Epilógus: Az utóhatás	655
1948-ban a Zsidó Nemzeti Tanács kikiáltotta Izrael Államot. A holokauszt utáni évtizedekben az emlékektől gyötört túlélők keserves igyekezettel próbálták megérteni megpróbáltatásaikat és újrakezdeni életüket.
Függelék	699
Kislexikon és jegyzetek	705
Bibliográfia	713
Mutató	729