Magyar közigazgatási jog

Tartalom

ELŐSZÓ 15
ELSŐ RÉSZ
I. FEJEZET: A KÖZIGAZGATÁS RENDSZERÉNEK ALAPJAI 19
1. Igazgatás a modern társadalomban 19
Az igazgatás fogalma 19
Az igazgatás alanya és tárgya 21
Az igazgatás tartalma 23
Az igazgatás, a vezetés és az irányítás kapcsolata 26
2. A politikai rendszer és a közigazgatás 27
3. A közigazgatás az állami szervek rendszerében, a közigazgatás fogalma
és sajátosságai 30
A közigazgatás az állami szervek rendszerében 30
A közigazgatás fogalma és sajátosságai 34
4. A közigazgatás rendeltetése, feladatai 42
A közigazgatás rendeltetése, tevékenysége 42
A közigazgatás tevékenységét meghatározó
állami funkciók és feladatok 51
Irodalom 54
II. FEJEZET: A KÖZIGAZGATÁSI JOG ALAPJAI ÉS STRUKTÚRÁJA 56
1. A közigazgatási jog helye a jogrendszerben 56
2. A magyar közigazgatási jog forrásai 59
A közigazgatási jogforrások helye a Magyar Köztársaság jogforrási rendszerében 59
A magyar közigazgatási jog forrásai 61
Az állami irányítás egyéb jogi eszközei 62
Dilemmák a közigazgatási jog jogforrási rendszerének „határain" 63
A közigazgatási jog forrásai - de lege ferenda 66
3. A közigazgatási jogi norma 69
4. A közigazgatási jogviszony 77
5. A magyar közigazgatás átalakulása 81
A nemzetközi környezet hatásáról - dióhéjban 81
A rendszerváltás hatása a közigazgatásra 82
Irodalom 87
III. FEJEZET: A KÖZIGAZGATÁS INTÉZMÉNYRENDSZERE 88
1. A közigazgatási rendszer intézményi keretei 88
2. A közigazgatási intézményrendszer tagolása, típusai 92
Az intézményrendszer tagolása, típusai s a közjogi személyek 92
A közigazgatási intézményrendszer típusai 95
3. Az intézményrendszer keretei a társadalmi tevékenység körében 106
4. A magyar közigazgatás intézményrendszere 109
Az intézményrendszer általános keretei 109
Az államigazgatási szervek 111
A területi, helyi önkormányzatok 114
A köztestületi önkormányzatok 115
Közjogi személyiségű közintézetek 119
A közalapítvány 121
A közigazgatási feladat átruházása, a felhatalmazás 124
A közigazgatás felelősségi körébe tartozó közfeladatok megvalósítása 126
Irodalom 129
IV. FEJEZET: A KÖZIGAZGATÁS SZERVEZETI RENDSZERE 130
1. A közigazgatási szerv fogalma, jogképessége, létrehozása,
szervezeti formája 130
A közigazgatási szerv fogalma, elhatárolása 130
A közigazgatási szervek jogképessége 132
A közigazgatási szervek létrehozása, megszüntetése 133
A közigazgatási szerv szervezeti formája 133
2. A közigazgatás szervezeti rendszerét meghatározó tényezők 135
3. A közigazgatás szervezeti rendszerének felépítése 138
4. A központi szervek rendszere 141
5. A területi, helyi szervek rendszere 141
Irodalom 143
V. FEJEZET: A KÖZIGAZGATÁS KÖZPONTI SZERVEI, A KÖZPONTI
ALÁRENDELTSÉGŰ TERÜLETI ÉS HELYI KÖZIGAZGATÁSI SZERVEK 144
1. A kormány 144
2. A minisztérium mint központi közigazgatási szerv 153
3. Az országos hatáskörű szervek és a központi hivatalok 155
4. A központi közigazgatás általános hatáskörű területi szervei
és a dekoncentrált szervek 156
A középszint általános kérdései 156
Az általános hatáskörű területi államigazgatási szervek 158
A dekoncentrált szervek 159
A jegyzők speciális jogállása, hatásköre a közigazgatás egységes működése
szempontjából 161
Irodalom 166
VI. FEJEZET: A HELYI ÉS TERÜLETI ÖNKORMÁNYZATI
IGAZGATÁSI RENDSZER 168
1. Az önkormányzat fogalma, rendeltetése és típusai 168
Az önkormányzat fogalma 168
Az önkormányzat rendeltetése 170
Az önkormányzat típusai 172
2. Az önkormányzati közigazgatás szervezete 173
A települések és területi egységek 173
A helyi önkormányzatok szervezete 175
Az önkormányzati társulások 180
3. A helyi önkormányzatok feladat- és hatásköre 183
A feladat- és hatáskör viszonya 183
Az önkormányzati (alap-)jogok 184
A feladat- és hatáskör-telepítés rendszere 184
A települési önkormányzatok kötelező és szabadon vállalható feladatai 186
A feladatellátás és hatáskörgyakorlás alapkérdései 188
Az önkormányzati hatósági ügyek 191
Az államigazgatási hatósági ügyek 192
A megyei önkormányzat feladat- és hatásköre 193
4. Az önkormányzatok gazdasági alapjai 194
Az önkormányzatok vagyona 194
Az önkormányzatok gazdálkodása 197
5. Az önkormányzati közigazgatás és a területi államigazgatási szervek
kapcsolata 200
6. Az önkormányzati közigazgatás és a központi állami szervek viszonya 205
Irodalom 209
VII. FEJEZET: KÖZINTÉZETEK A KÖZIGAZGATÁSI RENDSZERBEN 211
1. A közintézetek az európai közigazgatási rendszerekben 211
2. A közintézetek rendszerének átalakulása Magyarországon 213
3. A közintézetek jogi helyzete 216
4. A közintézet és a szolgáltatást igénybe vevők kapcsolata 221
5. A közjogi személyiségű közintézetek (egyetemek, főiskolák) 223
Irodalom 225
VIII. FEJEZET: A KÖZIGAZGATÁS IRÁNYÍTÁSA ÉS ELLENŐRZÉSE 226
1. A közigazgatás irányító tevékenységének általános jellemzése 226
Hierarchia, irányítás, vezetés 226
2. A közigazgatás szervezetirányító tevékenysége, különös tekintettel a
hierarchikus irányítás tartalmára és eszközeire 227
Az irányítás szervezéstani szempontból 227
Az irányítás eszközei 228
Az irányítás jogi szempontból 228
3. A felügyeleti tevékenység fogalma, fajtái, gyakorlásának eszközei 230
Fogalmi elhatárolási problémák, irányítás és felügyelet 230
A felügyelet mint állami tevékenység, felügyelet és jogalkotás 235
Felügyelet és jogalkalmazás 235
Felügyelet és ellenőrzés 237
Felügyeletfajták és felügyeleti eszközök 241
4. Ellenőrzés a közigazgatás rendszerében 242
Irodalom 243
IX. FEJEZET: A KÖZSZOLGÁLATI JOG, A KÖZIGAZGATÁS SZEMÉLYZETE 244
1. A személyzeti politika - a közigazgatási munkaviszony
szabályozásának alapkérdései 244
2. A kiválasztási rendszer 247
3. A köztisztviselői jogok és kötelességek 249
4. Az előmeneteli és illetményrendszer 253
Az előmeneteli rendszer 253
Az illetményrendszer 254
5. A minősítési rendszer
6. A közigazgatás személyzetének felelősségi rendszere
A felelősségi rendszer fogalma 262
Az alkotmányjogi felelősség
A büntetőjogi felelősség 263
A fegyelmi felelősség 264
A kártérítési felelősség 268
Irodalom 270
MÁSODIK RÉSZ
X. FEJEZET: A KÖZIGAZGATÁS HATÓSÁGI JOGALKALMAZÓ TEVÉKENYSÉGE 273
1. A közigazgatás hatósági jogalkalmazó tevékenységének fogalma, jellemzői 273
A közigazgatás és a bírói jogalkalmazás különbsége 273
A hatósági jogalkalmazó tevékenység tartalma és funkciói 277
2. A hatósági tevékenység fajai, a hatósági cselekmények 283
A hatósági tevékenységek fajai 283
A hatósági cselekmények 289
3. A közigazgatási hatóságok rendszere 295
4. A hatósági jogalkalmazó tevékenység irányítása 302
Irodalom 304
XI. FEJEZET: A KÖZIGAZGATÁSI AKTUS 305
1. A közigazgatási aktus fogalma, elhatárolása a tényleges cselekményektől
és más jogi aktusoktól 305
2. A közigazgatási aktusok fajai 309
Az aktusok rendszerezésének módjai 309
A hatósági jogalkalmazó aktusok 310
Közintézeti aktusok 312
A közigazgatási rendszer működése során kibocsátott aktusok 313
A közigazgatási szerződések 317
3. A közigazgatási aktusok érvényességi kellékei 322
Az érvényességi kellékek osztályozása 322
A közigazgatási aktusok általános érvényességi kellékei 323
A speciális jogi követelmények 325
Mérlegelés, méltányosság alkalmazása 325
4. A hibás közigazgatási aktus 331
5. A közigazgatási aktus hatálya 333
Irodalom 335
XII. FEJEZET: A KÖZIGAZGATÁSI ELJÁRÁSJOG ELVI, TÖRTÉNETI ALAPJAI
ÉS JOGINTÉZMÉNYEI 336
1. A közigazgatási eljárás fogalma, tagozódása 336
2. A közigazgatási eljárás szabályozásának története és kodifikálása 338
A külföldi jogfejlődés 338
A magyar jogfejlődés 342
3. Az államigazgatási eljárási törvény alapvető rendelkezései 345
Az államigazgatási eljárás törvényi szabályozásának célja 345
Az államigazgatási eljárás alapelvei 347
A törvény hatálya 348
Szervi hatály 349
Tárgyi hatály 350
Személyi hatály 352
Időbeli hatály 356
Területi hatály 357
4. Az általános és speciális eljárási szabályok viszonya 357
Az általános és speciális szabályok néhány elméleti kérdése 357
Az általános és speciális eljárási szabályok kapcsolata a tételes jogban 359
5. Hatáskör, illetékesség, megkeresés 361
A hatáskör fogalma és szabályai 361
Az illetékesség fogalma és szabályai 366
Hatáskör és illetékesség vizsgálata 369
Hatásköri és illetékességi összeütközés 370
Eljárás az illetékességi területen kívül 371
Megkeresés 372
Irodalom 374
XIII. FEJEZET: AZ ELSŐ FOKÚ KÖZIGAZGATÁSI ELJÁRÁS ÉS A HATÁROZAT 376
1. Az első fokú eljárás 376
Az eljárás megindítása 376
Az elintézési határidő 377
A közigazgatási szerv hallgatása 379
Jegyzőkönyv 381
A szakhatóság közreműködése 386
Idézés 386
Értesítés 388
A tényállás tisztázása 389
Az ügyfél nyilatkozata 390
Az irat 392
Tanú 393
Szemle 394
Szakértő 395
Tolmács 396
A tanúzás és a szakértői közreműködés megtagadásának, valamint a szemle
akadályozásának következményei 397
Tárgyalás 398
Az eljárás felfüggesztése 399
Egyezség 400
A határidő számítása 401
Igazolás 402
Az iratokba való betekintés 403
2. A közigazgatási szerv határozata 404
A határozat alakja és tartalma 404
A határozat közlése 406
A határozat kijavítása és kiegészítése 407
3. Hatósági bizonyítvány, igazolvány, nyilvántartás, ellenőrzés 408
Hatósági bizonyítvány 408
Hatósági igazolvány 410
Hatósági nyilvántartás 411
Hatósági ellenőrzés 412
Irodalom 413
XIV. FEJEZET: JOGORVOSLAT ÉS VÉGREHAJTÁS A KÖZIGAZGATÁSI
ELJÁRÁSBAN 415
1. Az eljárási kódex jogorvoslati rendszere 415
A jogorvoslati rendszer általános jellemzői 415
2. Jogorvoslati eszközök 420
A fellebbezés 420
A határozat visszavonása, módosítása 423
Felügyeleti intézkedés 424
Ügyészi intézkedések 424
3. A közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálata 425
A közvetlen (direkt) bírósági felülvizsgálat 426
A közvetett (indirekt) bírósági felülvizsgálat 428
4. A közigazgatási bíráskodás 429
5. A végrehajtási eljárás 436
A végrehajtás elrendelése 436
A végrehajtás foganatosítása 437
A végrehajtás felfüggesztése 439
A végrehajtás elévülése 439
Jogorvoslati eszközök a végrehajtási eljárásban 440
Biztosítási intézkedések 440
Irodalom 440
XV. FEJEZET: A KÖZIGAZGATÁSI JOGI SZANKCIÓ 442
1. Közigazgatási jogi vagy a közigazgatás által alkalmazott szankció? 442
2. A közigazgatási jogi szankció kialakulása, önállósodása 443
3. A közigazgatási jogi szankció szabályozási módja 444
4. A közigazgatási jogi szankció célja, funkciója 445
5. A közigazgatási jogi szankció fogalma 446
A jogsértés 446
A hátrány okozása 447
A közigazgatási jogi szankció és a kényszer 448
A közigazgatási jogi szankció alkalmazására jogosult szervek 449
6. A közigazgatási jogi szankció fajtái 449
Anyagi és eljárásjogi szankciók 449
Szubjektív és objektív szankciók 450
Represszív és nem represszív szankciók 451
Speciális anyagi jogi szankciók 452
Szabálysértések 453
Irodalom 453
XVI. FEJEZET: A SZABÁLYSÉRTÉSI JOG ALAPJAI 454
1. A szabálysértési jog elhelyezése a közigazgatási jogban,
a szabálysértési jog struktúrája 454
A kisebb súlyú jogsértések problémája 454
A szabálysértési jog magyarországi kialakulása és fejlődése 456
A szabálysértési jog struktúrája 457
2. A szabálysértés fogalma, jellemzői 457
3. Szabálysértési felelősség, szabálysértési szankciók 459
Az Sztv. hatálya 459
A szabálysértést elkövető személy felelőssége 460
A felelősséget kizáró okok rendszere 460
Szabálysértési szankciók 462
A büntetés kiszabása, szankciók alkalmazása 464
4. A szabálysértési eljárás jogintézményeinek sajátosságai 465
Hatásköri és illetékességi szabályok 465
Az előkészítő eljárás 467
Az első fokú eljárás 469
A jogorvoslati eljárás 471
A végrehajtási eljárás 475
Különleges eljárások 476
5. A különös rész sajátosságai 481
A különös rész szabályozásának rendszere, általános jellemzői 481
A hasonló tényállású szabálysértések és bűncselekmények elhatárolása 482
Jogalkotói módszerek az elhatárolásra 483
Irodalom 486
XVII. FEJEZET: A KÖZIGAZGATÁSI INFORMATIKA JOGI ALAPJAI 488
1. Alapfogalmak 488
2. A közigazgatás információs rendszerei 492
A nyilvántartásokról általában 492
Az államigazgatás információs rendszerei 495
Az önkormányzatok információs rendszerei 499
3. Informatikai védelem 504
Irodalom 506
FOGALOMTÁR 507

Témakörök