| Előszó az első kiadáshoz | 5 |
| A második kiadás előszavából | 7 |
| Előszó a harmadik kiadáshoz | 9 |
| Rövidítések | 10 |
| Hangtan | |
| A román nyelv hangjai | 11 |
| A magánhangzók | 11 |
| Az összetett mássalhangzók | 12 |
| A hangűr | 13 |
| A mássalhangzók | 13 |
| A lágy mássalhangzók | 14 |
| A hangváltozások | 16 |
| Magánhangzóváltozások | 16 |
| Félhangzóváltakozások | 17 |
| Mássalhangzóváltakozások | 17 |
| A hangsúly | 18 |
| Helyesírás | |
| Alapelvek | 21 |
| Kiejtés és írás | 21 |
| Helyes kiejtés és helyesírás | 23 |
| A szótag | 26 |
| A szókincs | |
| A szavak jelentése | 31 |
| A rokon értelmű szavak | 31 |
| Az azonos értelmű szavak | 33 |
| Az ellentétes értelmű szavak | 33 |
| A szavak többértelműsége | 33 |
| Egyjelentésű és többjelentésű szavak | 34 |
| A szavak eredeti és átvitt jelentése | 35 |
| A szókincs gazdagodása | 37 |
| A román szókincs alapelemei | 37 |
| A belső keletkezésű szavak | 38 |
| A szóképzés | 38 |
| Szóképzés a szó végéhez illesztett képzővel | 38 |
| Szóképzés a szó elejéhez illesztett képzővel | 39 |
| Szóképzés képzőelvonással | 39 |
| A szófaji átcsapás | 40 |
| A szóösszetétel | 40 |
| A szócsalád | 42 |
| Alaktan | |
| Az alaktan és a mondattan szerepe | 45 |
| A szófajok | 45 |
| A főnév | 45 |
| A főnevek neme | 48 |
| A hímnemű főnevek | 49 |
| A nőnemű főnevek | 50 |
| A semlegesnemű főnevek | 52 |
| Nemrehajló főnevek és kétnemű főnevek | 54 |
| Többes számban több alakú főnevek | 55 |
| Szám tekintetében hiányos főnevek | 56 |
| A főnevek számának használata a román és a magyar nyelvben | 56 |
| A főnevekben történő hangváltakozások | 57 |
| Magánhangzóváltakozások | 57 |
| Mássalhangzóváltakozások | 58 |
| A főnévragozás | 59 |
| Az esetek | 60 |
| A határozatlan névelővel való ragozás | 61 |
| A határozott névelővel való ragozás | 66 |
| A tulajdonnevek ragozása | 71 |
| A főnévképzés | 73 |
| A névelő | 75 |
| A névelő fajai | 76 |
| A határozatlan névelő | 76 |
| A határozott névelő | 79 |
| A birtokos névelő | 83 |
| A melléknévi névelő | 87 |
| A melléknév | 92 |
| Ragozható melléknevek | 93 |
| A két végződésű melléknevek egyes száma | 93 |
| A két végződésű melléknevek többes száma | 94 |
| Az egy végződésű melléknevek | 95 |
| A melléknevek szótövi hangváltakozásai | 96 |
| A magánhangzók váltakozása | 96 |
| A mássalhangzók váltakozása | 96 |
| Ragozhatatlan melléknevek | 97 |
| A melléknevek ragozása | 97 |
| A határozatlan alakú ragozás | 98 |
| A határozott alakú ragozás | 99 |
| A melléknevek fokozása | 101 |
| A melléknevek képzése | 103 |
| A melléknév a mondatban | 104 |
| A névmás | 106 |
| A személyes névmás | 107 |
| A személyes névmás ragozása | 108 |
| A személyes névmás hangsúlyos és hangsúlytalan alakjainak használata | 111 |
| A személyes névmás használatának sajátosságai a román nyelvben | 115 |
| A személyes névmás udvariassági alakja | 118 |
| Az udvariassági névmások ragozása és rövidítése | 119 |
| A visszaható névmás | 121 |
| A birtokos névmás | 123 |
| A birtokos névmás melléknévi alakja | 124 |
| A melléknévként használt birtokos névmás ragozása | 124 |
| A kérdő-vonatkozó névmás | 127 |
| A kérdő-vonatkozó névmások ragozása | 127 |
| A melléknévként használt kérdő-vonatkozó névmások | 128 |
| A kérdő vonatkozó névmások használata | 129 |
| A mutató névmás | 133 |
| A mutató névmás egyeztetése | 134 |
| A mutató névmások ragozása | 134 |
| A mutató névmás melléknévi alakja | 135 |
| A melléknévként használt mutató névmás ragozása | 136 |
| A nyomosító névmás | 139 |
| A határozatlan névmás | 140 |
| A határozatlan névmások ragozása | 141 |
| A határozatlan névmás melléknévi alakja | 144 |
| A melléknévként használt határozatlan névmások ragozása | 144 |
| A tagadó névmás | 145 |
| A számnév | 147 |
| A tőszámnevek | 148 |
| A tőszámnevek ragozása | 149 |
| A gyűjtőszámnevek | 151 |
| A gyűjtőszámnevek ragozása | 152 |
| A törtszámnevek | 153 |
| A szorzószámnevek | 154 |
| Az osztószámnevek | 154 |
| A határozói számnevek | 155 |
| A sorszámnév | 156 |
| A sorszámnév ragozása | 157 |
| A sorszámnév egyeztetése | 158 |
| Az ige | 160 |
| Tárgyas és tárgyatlan igék | 161 |
| Az ige fajai | 161 |
| Az ige ragozása | 167 |
| A négy igeragozás | 167 |
| A személy és szám kifejezése | 168 |
| Az igeidők | 169 |
| A jelen idő | 169 |
| A folyamatos múlt | 170 |
| Az egyszerű múlt | 171 |
| Az összetett múlt | 172 |
| A régmúlt | 173 |
| A jövő idő | 174 |
| A befejezett jövő idő | 174 |
| Az igei aspektus | 177 |
| Az igemódok | 179 |
| A személyes igemódok | 179 |
| A személytelen igemódok | 181 |
| Az igei használatú állandó szókapcsolatok | 185 |
| A segédigék | 186 |
| Az a fi ige | 187 |
| Az a avea ige | 192 |
| Az a vrea (a voi) ige | 196 |
| A rendes igék ragozása | 201 |
| A cselekvő igeragozás | 201 |
| A személyes igemódok | 201 |
| A jelentő mód | 201 |
| Jelen idő | 201 |
| Hangváltakozások az igeragozás során | 203 |
| A folyamatos múlt | 204 |
| Az összetett múlt | 204 |
| A régmúlt | 205 |
| A jövő idő | 206 |
| A befejezett jövő | 206 |
| A kötőmód | 207 |
| Jelen idő | 208 |
| Múlt idő | 208 |
| A feltételes és óhajtó mód | 210 |
| Jelen idő | 210 |
| Múlt idő | 210 |
| A feltételező mód | 211 |
| Jelen idő | 211 |
| Múlt idő | 211 |
| A parancsoló mód | 211 |
| Parancsoló igealakok | 211 |
| Tiltó igealakok | 212 |
| A személytelen igemódok | 214 |
| A főnévi igenév | 214 |
| Jelen idő | 214 |
| Múlt idő | 215 |
| A melléknévi igenév | 215 |
| A határozói igenév | 216 |
| A szupinum | 217 |
| A szenvedő igeragozás | 218 |
| A jelentő mód | 218 |
| A kötőmód | 220 |
| A feltételes és óhajtó mód | 220 |
| A feltételező mód | 221 |
| A parancsoló mód | 221 |
| A főnévi igenév | 221 |
| A határozói igenév | 221 |
| A visszaható igeragozás | 222 |
| Tárgyesetben álló visszaható névmással | 222 |
| A jelentő mód | 222 |
| A kötőmód | 223 |
| A feltételes és óhajtó mód | 224 |
| A feltételező mód | 224 |
| A parancsoló mód | 224 |
| A főnévi igenév | 225 |
| A határozói igenév | 225 |
| Részeshatározó esetben álló visszaható névmással | 225 |
| A jelentő mód | 225 |
| A kötőmód | 226 |
| A feltételes és óhajtó mód | 227 |
| A feltételező mód | 227 |
| A parancsoló mód | 227 |
| A főnévi igenév | 227 |
| A határozói igenév | 228 |
| A rendhagyó igék ragozása | 229 |
| Az a da (ad) ige | 230 |
| Az a sta (áll) ige | 230 |
| Az a minca (eszik) ige | 231 |
| Az a uscca (szárít) ige | 231 |
| Az a bea (iszik) ige | 232 |
| Az a lua (vesz) ige | 232 |
| Az a veni (jön) ige | 233 |
| A személytelen igék | 233 |
| Az igék képzése | 236 |
| A határozószó | 240 |
| Határozói használatú állandó szókapcsolatok | 241 |
| A határozószók fajai | 242 |
| A határozószó fokozása | 245 |
| Az elöljáró | 246 |
| Milyen esetben áll a névszó az elöljáró után? | 248 |
| Mikor határozatlan és mikor határozott az elöljárós főnév? | 250 |
| A kötőszó | 253 |
| Az indulatszó | 255 |
| Mondattan | |
| A mondat | 258 |
| A román és magyar nyelv közötti mondattani egyezések | 258 |
| A mondatok fajai | 259 |
| A mondat főrészei | 260 |
| Az alany | 260 |
| A rejtett alany | 261 |
| Általános alanyú mondatok | 262 |
| Az alanytalan mondatok | 262 |
| Az állítmány | 264 |
| Az igei állítmány | 264 |
| Az igei-névszói állítmány | 265 |
| Az alany és állítmány egyeztetése | 268 |
| Az alany és az állítmány egyeztetése többalanyú mondatban | 270 |
| A mondat bővítményei | 272 |
| A jelző | 272 |
| A melléknévi jelző | 273 |
| A melléknévi jelző egyeztetése | 273 |
| A főnévi jelző | 276 |
| A birtokos jelző | 276 |
| Az elöljárós főnévi jelző | 277 |
| Az értelmező | 279 |
| A főnévként használt számnévvel kifejezett főnévi jelző | 280 |
| A névmási jlező | 281 |
| A határozószói jelző | 283 |
| Az igenévi jelző | 283 |
| Elkülönített és el nem különített jelzők | 284 |
| A tárgy és a határozó | 287 |
| A tárgy | 288 |
| A tárgy kétszeres kifejezése | 292 |
| A részeshatározó | 295 |
| A részeshatározó kétszeres kifejezése a mondatban | 299 |
| A cselekvőt jelölő bővítmény | 301 |
| A szoros értelemben vett határozók | 302 |
| A helyhatározó | 303 |
| Az időhatározó | 305 |
| Az okhatározó | 308 |
| A célhatározó | 309 |
| A módhatározó | 311 |
| Az eszközhatározó | 314 |
| A társhastározó | 316 |
| A tekintethatározó | 317 |
| A megengedő határozó | 319 |
| A feltételes határozó | 320 |
| Az ellentétet kifejező határozó | 320 |
| A hozzáadásra utaló határozó | 321 |
| A kivételt kifejező határozó | 322 |
| Az állítmányi kiegészítő | 323 |
| Az összetett mondat | 325 |
| A mellérendelés | 326 |
| A kapcsolatos mondatok | 326 |
| Az ellentétes mondatok | 328 |
| A választó mondatok | 328 |
| A következtető mondatok | 329 |
| Az alárendelés | 330 |
| Az alanyi mellékmondat | 331 |
| Az állítmányi mellékmondat | 332 |
| A jelzői mellékmondat | 333 |
| A jelzői mellékmondattal egyenértékű jelzős szerkezetek | 336 |
| A tárgyi mellékmondat | 338 |
| A tárgyi mellékmondattal egyenértékű szerkezetek | 339 |
| A függő kérdőmondatok | 339 |
| A részeshatározói mellékmondat | 340 |
| A részeshatározói mondattal egyenértékű szerkezetek | 341 |
| A helyhatározói mellékmondat | 342 |
| Az időhatározói mellékmondat | 343 |
| Az időhatározói mondattal egyenértékű szerkezetek | 344 |
| Az okhatározói mellékmondat | 346 |
| Az okhatározói mellékmondattal egyenértékű szerkezetek | 346 |
| A célhatározói mellékmondat | 348 |
| A célhatározói mondattal egyenértékű szerkezetek | 348 |
| A módhatározói mellékmondat | 350 |
| A megengedő mellékmondat | 353 |
| A megengedő mellékmondattal egyenértékű szerkezetek | 354 |
| A feltételes mellékmondat | 355 |
| Egyéb (határozói) mellékmondatok | 356 |
| A cselekvőt jelölő mellékmondat | 356 |
| Az eszközhatározói mellékmondat | 356 |
| A társhatározói mellékmondat | 357 |
| A tekintethatározói mellékmondat | 357 |
| Az ellentétet kifejező mellékmondat | 357 |
| A hozzáadásra utaló határozói mellékmondat | 358 |
| A kivételt kifejező határozói mellékmondat | 358 |
| Az állítmányi kiegészítői mellékmondat | 358 |
| A szórend | 363 |
| Az alany és az állítmány helye | 364 |
| A jelző helye a mondatban | 365 |
| A tárgy helye a mondatban | 368 |
| A részeshatározó helye a mondatban | 369 |
| A határozók helye a mondatban | 370 |
| Az írásjelek használata | 372 |
| A vessző | 372 |
| A kötőjel | 377 |
| A gyakorlatok megoldása | 381 |
| Felhasznált művek | 401 |
