A kosaram
0
80%-ig
még
5 db

Magyar Nyelvőr 1956. január-december

A Magyar Tudományos Akadémia Nyelvművelő Bizottságának folyóirata, LXXX. évfolyam 1-4. szám

Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

"Nyelvünk magyarságának kérdése több szempontból vizsgálható, és fölötte összetett kérdés, minthogy a nyelv rendkívül bonyolult szerkezete és annyifelé kiágazó kapcsolatai következtében minden vele... Tovább

Előszó

"Nyelvünk magyarságának kérdése több szempontból vizsgálható, és fölötte összetett kérdés, minthogy a nyelv rendkívül bonyolult szerkezete és annyifelé kiágazó kapcsolatai következtében minden vele összefüggő probléma szükségszerűen sokrétű. Megvitatása, sőt alapos kidolgozása több szempontból fontos volna, minthogy egyebek közt az alkalmazott nyelvtudomány egyik országos érdekű ágának, a nyelvművelésnek alapjához szolgáltat anyagot, közelebb segítve bennünket azokhoz a normákhoz, melyekhez a nyelvművelők építő tevékenységüket szabják és tiltó szabályaikat is mérik. Egy ilyen rövid előadás keretében ilyen kidolgozásról még csak szó sem lehet, csupán a kérdés néhány pontját lehet érinteni, azt is futólag.
Kétségtelenül téves volna úgy fölfogni a dolgot, hogy nyelvünkben csak azok igazán magyar vonások, melyek a finnugor vagy ugor őshazától kezdve mindmáig élnek, amelyek tehát kétségtelenül a magyarság sajátos, legősibb örökségét alkotják. Hiszen a mai magyar ember semmiképpen sem azonos a finnugor korbeli, lesben álló nyilas vadásszal vagy vejszét építő, hálót vető halásszal. Nemcsak embertani szempontból módosult igen lényegesen a magyar ember külső jellege, hanem főleg gondolkodásmódja ment keresztül óriási változáson. Szellemi látóhatára, fogalmi kincse mérhetetlenül kibővült, tudatának mezsgyéi nagymértékben tágultak, szellemi szükségletei megsokasodtak, gondolkodása színésebbé és sokkalta szövevényesebbé lett, logikai egybefogó képessége rendkívüli mértékben megnövekedett, a fogalmak viszonyításának szüksége és lehetősége ama kezdetleges fokhoz képest igen változatossá bontakozott. Azok a követelmények, melyeket a mai élet a nyelvvel szemben támaszt, mennyiségileg és minőségileg is annyira mások, mint amivel a kezdetleges viszonyok között élő finnugorság beérte, hogy nyelvünk magyarságának kizárólagos fokmérőjéül finnugor vonásait használni nem szabad. Ennek ellenére kétségtelen, hogy a magyar nyelv alapszínét finnugor-ugor öröksége adja meg. Ebben az örökségben ugyanis a magyarság rendkívül becses kincset hozott magával, amikor nyelvrokonaitól elszakadt, a fejlődésre oly nagy mértékben képes eszközt, a termékeny lehetőségeknek olyan, szinte korlátlan halmazát, mely magával hozott rugalmasságával hozzá tudott idomulni a gondolkodás fejlődéséhez, a csírájukban benne lévő ösztönök az ősi hagyományokhoz bűnek maradva ki tudtak bontakozni, s a fokozatosan fejlődő követelményeknek meg tudtak felelni." Vissza

Tartalom


1. szám:
Bárczi Géza: Anyanyelvünk magyarsága 1
A. Kövesi Magda:
Taglalás és összefoglalás nyelvünkben 18
Károly Sándor:
„Megyek a Bánk bán&a" — Megyek a Bánk bánra" 26
Prohászka János:
Hermán Ottó és a magyar nyelv 32
Herczeg Gyula:
A nominális stílus a magyarban, I. rész 40
Kovalovszky Miklós : A költő és a szavak értéke t. 57
Fábián Pál: Leíró nyelvtani elemzés a pedagógiai főiskolák 1955. évi tanulmányi versenyén 80
U. Kőhalmi Katalin: A mongol népek és nyelvek, I. rész 88 Hegedűs Lajos:
Adalékok a nyelvi tabu és a névmágia
kérdéséhez 101
Bálint Sándor: A szegedi paprika szókincse, I. rósz 113
2.szám:
Tompa József: Nyelvművelésünk mindennapi munkájáról 161
Juhász József: Lenin és a nyelv 174
Nagy Adorján: Beszédpedagógia v178
Prohászka János: Az igék körülírása sokszor fölöslegeá szószaporítás 185
Urbán Ernő: Az irodalmi névadásról 198
Pais Dezső: A Halotti Beszéd „másképpen" 219
Hadrovics László - Jankovich Ferenc: Megjegyzések a Magyar Nyelv Kéziszótárának szemelvényeihez 227
Beke Ödön: Sző, szűr, szürü 238
Benkő Loránd: Régi magyar nyelvjárások 244
Bóka László: Pais Dezső 70 éves 277
3. szám:
Babos Ernő: Az első magyar nyelvtudományi folyóirat 289
Deme László: Még egyszer az éjszaka kérdéséről 295
Rácz Endre: A határozói-jelzői mellékmondatok 300
Benkő László: Mégpedig vagy éspedig? 306
Gáldi László: Költői nyelvünk legújabb gazdagodása 316
Vértes O. András : A beszédhibákról 343
Országh László : Válasz az Értelmező Szótárról közölt észrevételekre 355
Beke Ödön: Ö-ző nyelvjárás Felső-Dunántúl, I. rész 367
Kniezsa István: Idegen eredetű alakpárok a magyarban 371
Szépe György: Rubinyi Mózes hetvenöt éves 393
4. szám:
Ferenczy Géza : Kosztolányi Dezső, a magyar nyelv művelője és művésze 402
Pais Dezső: Még egyszer az éjszaka kérdéséről 409
Károly Sándor: Az értelmezős szerkezetek helyesírásáról 411
Zsoldos Jenő: Munkásmozgalmi hatások a reformkor nyelvében 417
Kovalovszky Miklós: Egy költő emlékezései 432
Benkő Loránd : Nyelvatlasz-gyűjtő körúton Bomániában 462
Beke Ödön: Ö-ző' nyelvjárás Felső-Dunántúl, II. rész 466
Prohászka János : A régi magyar demizson és ami benne volt 467
Balázs János: ,,Gyermeki iegetés" 478
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem
konyv