1.047.035

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Európai integrációs alapismeretek

Intézmények/Közös politikák/Európai Unió

Szerző

Kiadó: Aula Kiadó
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 334 oldal
Sorozatcím: Bologna-tankönyvsorozat
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 25 cm x 19 cm
ISBN: 963-969-804-0
Megjegyzés: Néhány fekete-fehér ábrával.
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

A sokrétű, elméletileg is kellően mély szakirodalom, valamint az európai ismereteket olvasmányosan közlő szótárak és enciklopédiák mellett szükség van egy, az alapismereteket érthetően de mégis tudományos megközelítéssel tárgyaló tankönyvre. Az Olvasó egy ilyent tart most a kezében, amely az Unióval kapcsolatos ismereteket alapszinten tárgyalja: épít más alapozó tárgyakra, így a mikro- és makroökonómiára, s e tantárgyak ismereteit felhasználva vezeti be a hallgatót az uniós ismeretek tárházába. A kötet olyan elméleti és gyakorlati ismereteket ad, amely egy egyetemet végzett értelmiségitől elvárható, megkövetelhető. Szándékunk volt az is, hogy ezekre az alapismeretekre az egyéb szakterületek és szaktárgyak is haszonnal építhessenek. Nem teljességre törekedtünk tehát, hanem arra, hogy az Olvasó és a Diák szakmai kíváncsiságát felkeltsük mélyebb, az európai integrációs folyamat elmélyült tanulmányozása iránt. Biztosak vagyunk abban, hogy ezt a tankönyvet is sikerrel használják majd az... Tovább

Fülszöveg

A sokrétű, elméletileg is kellően mély szakirodalom, valamint az európai ismereteket olvasmányosan közlő szótárak és enciklopédiák mellett szükség van egy, az alapismereteket érthetően de mégis tudományos megközelítéssel tárgyaló tankönyvre. Az Olvasó egy ilyent tart most a kezében, amely az Unióval kapcsolatos ismereteket alapszinten tárgyalja: épít más alapozó tárgyakra, így a mikro- és makroökonómiára, s e tantárgyak ismereteit felhasználva vezeti be a hallgatót az uniós ismeretek tárházába. A kötet olyan elméleti és gyakorlati ismereteket ad, amely egy egyetemet végzett értelmiségitől elvárható, megkövetelhető. Szándékunk volt az is, hogy ezekre az alapismeretekre az egyéb szakterületek és szaktárgyak is haszonnal építhessenek. Nem teljességre törekedtünk tehát, hanem arra, hogy az Olvasó és a Diák szakmai kíváncsiságát felkeltsük mélyebb, az európai integrációs folyamat elmélyült tanulmányozása iránt. Biztosak vagyunk abban, hogy ezt a tankönyvet is sikerrel használják majd az egyetemek, főiskolák alapszintű oktatásában. Vissza

Tartalom

Előszó 15
Rövidítések jegyzéke 19
Táblázatok és ábrák jegyzéke 21
I. Az európai integráció története: 1945-2005 23
1. A második világháború utáni évek 25
1.1. Az integráció előfeltételeinek kialakulása 25
1.2. Az Európa Tanács 25
2. Szén, acél és (h)idegháború 26
2.1. Az Európai Szén- és Acélközösség 26
2.2. Egy kudarc: az Európai Védelmi Közösség 26
2.3. Két új integráció készülődik 27
3. Az Európai Gazdasági Közösség és az EURATOM 27
3.1. A Római Szerződések 27
3.2. Az EGK - egy sikertörténet kezdete 28
3.3. Egy erőtlen versenytárs: az EFTA 28
3.4. A „zöld Európa" születése 29
3.5. Európa De Gaulle akarata szerint 29
4. Az Európai Közösség magára talál 30
4.1. A hágai csúcstalálkozó 30
4.2. Az első bővülés: Hatokból Kilencek 30
4.3. Az 1970-es évek új kihívásai 30
5. Bővítés a déliekkel 31
6. Az Európai Közösség az 1980-as évek második felében 32
6.1. Az Európai Közösség új lendületet vesz 32
6.2. Az Egységes Európai Okmány 32
6.3. A közös mezőgazdasági politika és a költségvetés reformja 33
6.4. A pénzügyi unió terve 33
7. Az Európai Unió felé 34
7.1. A berlini fal leomlik 34
7.2. A Maastrichti Szerződés 34
7.3. A pénzügyi unió felé, a maastrichti kritériumok 35
8. A tizenötök Európája 36
8.1. Az EU gazdagabb három fejlett országgal 36
8.2. Megtörik az Unió fejlődésének lendülete 36
8.3. Az Amszterdami Szerződés 37
8.4. A keleti bővítés kérdése és az Agenda 2000 37
8.5. Az euró születése 37
8.6. Az Európai Bizottság válsága 38
8.7. A Nizzai Szerződés 38
8.8. Az Európai Konvent 39
8.9. Tíz ország az ECI kapujában 39
II. Globalizáció és regionalizálódás a XXI. század elején 43
1. Világrend - világgazdaság - globalizáció 45
1.1. A világrend és a világgazdaság fogalmáról 45
1.2. A globalizáció értelmezése 46
1.3. A globalizáció hajtóerői 47
1.4. A globalizáció következményei 49
2. A regionalizálódás folyamatai: az Európai Unió és más regionális integrációk
a világgazdaságban a XXI. század elején 50
2.1. A régió fogalma 50
2.2. A regionalizálódás főbb stratégiai céljai 51
2.3. A regionalizálódás és a transznacionális társaságok stratégiája 55
2.4. A regionális együttműködés és a globális hatalmi struktúra 55
III. Egység a sokrétűségben - integráció és tagállami érdekek
az Európai Unióban 59
1. A szupranacionális és a nemzeti elem az Európai Közösségek/Európai Unió
döntéshozatali rendszerében 61
2. Franciák és németek az integráció stratégiai céljainak megfogalmazásában 63
3. Fejlett és kevésbé fejlett országok az Európai Közösségekben/Európai Unióban 65
4. Integrációs alapelvek és lehetséges változások - az Unió középtávú jövőképe 68
IV. Az Európai Unió és az Európai Gazdasági Térség intézményi,
szervezeti és döntéshozatali rendszere 71
1. Alkotmányos alapok 73
1.1. Az Európai Unió felépítése 73
1.2. Az Acquis Communautaire 73
1.3. Az Európai Unió intézményei 75
1.4. Döntéshozatal az Európai Unióban 84
2. Az Európai Gazdasági Térség mint intézmény 86
2.1. Történelmi előzmények 86
2.2. Jogalkotási eljárás az Európai Gazdasági Térségben 88
2.3. Az Európai Gazdasági Térség és a négy szabadság 88
2.4. Az Európai Közösségek jogszabályainak átvétele
az Európai Gazdasági Térségbe 89
2.5. Az Európai Gazdasági Térség intézményei 90
V. A gazdasági integráció fejlődési szakaszai, az EU-tagországok
makrogazdasági helyzetének alakulása 93
1. A piaci integráció szakaszai az EU-ban 95
1.1. A piaci integrációs formák 95
1.2. Az integrációs szakaszok megvalósulása az EU-ban 96
2. A kereskedelmi és termelési integráció alakulása 99
2.1. A tényezőáramlások és az integrációs folyamatok 100
2.2. A mikrointegrációs folyamatok alakulása IBML 101
3. A tagországok makrogazdasági teljesítményének és
világgazdasági pozícióinak alakulása 103
3.1. A gazdasági fejlődés „aranykorszaka" 103
3.2. Válságban az európai gazdaság 103
3.3. Az gazdasági stabilitás helyreállása 104
3.4. Az 1990-es évek: a kritikus évtized 105
3.5. Az euró bevezetése utáni folyamatok, az eurózóna teljesítménye 107
4. Az európai strukturális „válság": a műszaki rés és Európa felzárkózása 109
VI. Az Európai Unió agrárpolitikájának alapjai és a magyar tagság 115
1. Az Európai Unió agrárpolitikájának alapvető céljai 117
1.1. Az ECJ agrárpolitikájának korábbi reformjai 117
1.2. Az Európai Unió üzemi rendszere és változásának irányai 117
1.3. Az árkiegyenlítő támogatások lényege és működési mechanizmusa 118
1.4. A termelés korszerűsítését és fejlesztését szolgáló támogatások
az Európai Unióban 119
1.5. Földtulajdon és földpiac az EU-ban 120
2. Az agrárkérdés kényes pontjai 121
2.1. Miként ítéljük meg agrárfölkészültségünket? 121
2.2. Mennyivel növeli az agrárkiadásokat a keleti bővítés? 122
3. Az Agenda 2000 körüli viták és a várható reformlépések 122
3.1. A jelenlegi „reformhangulat" általános vonásai 122
3.2. Az EU új agrárpolitikája 123
4. Magyarország agrárgazdasága az Európai Unióban 124
4.1. Az Európai Unió ajánlatai és a megállapodások 125
4.2. Hogyan járt Magyarország? 127
4.3. Milyen változások lesznek a magyar agrárpolitikában? 129
4.4. Néhány következtetés 129
4.5. A legújabb agrárreform-intézkedések az EU-ban 130
4.6. A 2003. évi reformintézkedések értékelése 132
4.7. A csatlakozás fő hatásai 133
VII. Pénzügyi integráció az Európai Unióban 137
1. Az európai monetáris rendszer 139
1.1. Történeti előzmények 139
1.2. Az Európai Monetáris Rendszer (European Monetary System - EMS) 139
1.3. Az Európai Monetáris Rendszer értékelése 140
2. A Gazdasági és Monetáris Unió kialakítása és működése 140
2.1. Maastrichti döntések és a Gazdasági és Monetáris Unió megvalósítása 140
2.2. Az euróövezet makrogazdasági teljesítménye 143
2.3. Az Európai Központi Bank az euró védelmében 144
2.4. Az euró és a nemzeti gazdaságpolitikák 144
2.5. Az EMCJ és a politikai unió összefüggései 145
3. Az Európai Unió költségvetése 146
3.1. A nemzeti és a nemzetközi szervezetek költségvetéseinek jellemzői 146
3.2. Az Európai Unió közös költségvetése 147
3.3. A közös költségvetés bevételeinek és kiadásainak a szerkezete 149
3.4. Az Európai Unió közös költségvetésének „kohéziója" 149
3.5. A kibővítés költségvetési feltételei - 150
4. Néhány szó strukturális problémákról 151
4.1. Az euró és az ún. „strukturális problémák" 151
4.2. Az euró és a strukturális reformok 155
VIII. Az Európai Unió regionális politikája 159
1. Az európai gazdaság regionális fejlettségi különbségei 161
2. A regionális politika támogatási eszközei, célkitűzései és elvei 164
2.1. Támogatási célkitűzések 165
2.2. A regionális politika elvei és a programok tartalma 168
3. A támogatásra fordított kiadások 170
4. A regionális politika kiterjesztése az új tagokra 174
IX. Az Európai Unió struktúra-, verseny-, K+F- és környezetpolitikája isi
1. A műszaki rés és Európa felzárkózása 183
1.1. Technikai és technológiai fejlettség néhány kérdése - 183
1.2. Európa és a riválisok 184
2. Az ipar- és vállalatpolitika irányai 186
3. Az ipar- és vállalatpolitika értékelése 188
3.1. A tagországok energiahelyzete 189
3.2. A közösségi energiapolitika főbb irányai 190
3.3. A főbb energiapolitikai jogszabályok 192
4. Az EU versenypolitikája 194
5. Az Unió K+F-politikája 195
6. Az Unió környezetvédelmi politikája 197
X. Az Európai Unió szociális és információs kérdései 201
1. Szociális kérdések 203
1.1. Az európai szociális karta rendszere 203
1.2. Az integráció kezdeti lépései 206
1.3. A gazdasági fejlődés aranykora és a szociális dimenzió 206
1.4. Nagy tervek - kis lépések 207
1.5. A szociális szempontok erősödése 207
1.6. A Maastrichti Szerződés 208
1.7. Az áttörés évei: az Amszterdami Szerződés és az Európai Foglalkoztatási
Paktum 209
2. Az Európai Unió és az információs társadalom 213
2.1. Az információ- és kommunikációtechnológia kihívásai 213
2.2. Úton az információs társadalom felé 213
XI. Az Európai Unió nemzetközi kereskedelmének
és tőkeáramlásának szerkezete 221
1. Az Európai Unió a nemzetközi kereskedelemben 223
1.1. Az Európai Unió szerepe és kötelezettségei 223
1.2. Az Európai Unió és a Kereskedelmi Világszervezet 224
1.3. Az Európai Unió kétoldalú kereskedelmi szerződései 224
2. Az EU nemzetközi kereskedelmének relációs szerkezete 226
3. A nemzetközi tőkeáramlás relációs szerkezete 227
XII. Az Európai Unió és a kelet-közép-európai országok kapcsolatai 231
1. Első reakció: segítségnyújtás 233
2. Az európai megállapodások (társulási egyezmények) 233
2.1. A társulási egyezmények gazdasági jelentősége234
2.2. A társulási (európai) megállapodások értékelése 236
3. A csatlakozási tárgyalások eredményei 238
3.1. A csatlakozási tárgyalások 238
3.2. A dán elnökség (2002 második féléve) alatt hozott fontosabb határozatok 239
3.3. Sajátos események a dán elnökség alatt 239
4. A magyar tárgyalási stratégia 241
5. Vágyak és illúziók a csatlakozással kapcsolatban 243
6. A magyar csatlakozási tárgyalások eredményei fejezetek szerint 245
6.1. Áruk szabad áramlása (1. fejezet) 245
6.2. Személyek szabad áramlása (2. fejezet) 246
6.3. Szolgáltatások nyújtásának szabadsága (3. fejezet) 248
6.4. Tőke szabad áramlása (4. fejezet) 250
6.5. Vállalati jog (5. fejezet) 251
6.6. Versenyjog (6. fejezet) 252
6.7. Mezőgazdaság (7. fejezet) 253
6.8. Halászat (8. fejezet) 254
6.9. Közlekedéspolitika (9. fejezet) 255
6.10. Adózás (10. fejezet) 256
6.11. Gazdasági és Monetáris Unió (11. fejezet) 258
6.12. Statisztika (12. fejezet) 259
6.13. Foglalkoztatás és szociálpolitika (13. fejezet) 260
6.14. Energia (14. fejezet) 261
6.15. Iparpolitika (15. fejezet) 262
6.16. Kis- és középvállalkozások (16. fejezet) 262
6.17. Tudomány és kutatás (17. fejezet) 263
6.18. Oktatás és szakképzés (18. fejezet) 263
6.19. Távközlés és információs technológia (19. fejezet) 264
620. Regionális politika és a strukturális eszközök koordinációja (20. fejezet) 265
621. Környezetvédelem (21. fejezet) 265
622. Fogyasztóvédelem és a fogyasztók egészségének védelme (22. fejezet) 267
623. Bel- és igazságügyi együttműködés (23. fejezet) 267
624. Vámunió (24. fejezet) 268
6.25. Külgazdasági kapcsolatok (25. fejezet) 270
626. Közös kül- és biztonságpolitika (26. fejezet) 271
627. Pénzügyi ellenőrzés (27. fejezet) 272
7. Az újonnan csatlakozó tagországok átmeneti mentességeinek összehasonlítása 273
8. Mi a csatlakozás haszna? 275
XIII. A PHARE-tól az európai uniós tagságig 277
1. A PHARE-program 279
1.1. Programtípusok 280
1.2. A PHARE reformjai 281
1.3. A csatlakozásra felkészítő alapok 282
XIV. Az Európai Unió korábbi kibővítéseinek tapasztalatai
- a keleti kibővítés folyamata 287
1. A kibővítések tapasztalatai 289
1.1. Bevezetés 289
1.2. Első kör: a brit, a dán és az ír csatlakozás 289
1.3. Második kör: a mediterrán 157 terjeszkedés, azaz Görögország, Portugália
és Spanyolország felvétele 292
1.4. Harmadik kör: Ausztria, Finnország és Svédország csatlakozása 294
2. Az Európai Unió keleti kibővítésének főbb állomásai 298
2.1. Az Európa Tanács koppenhágai ülése: 1993. június.
A csatlakozás mint cél megjelölése 298
2.2. A csatlakozás előkészítésének stratégiája: az esseni csúcs 300
2.3. A cannes-i, madridi, amszterdami csúcsértekezlet 301
2.4. A folyamat gyorsul 301
3. A csatlakozási folyamat és a csatlakozási tárgyalások (1998-2002) 303
3.1. Az új tagállamok fogadásának előfeltételei 303
4. Az Európai Unió keleti kibővítésének távlatai 305
XV. Az Európai Unió nemzetközi kapcsolatai 309
1. Az Európai Közösség mint a nemzetközi jog alanya 311
2. Az Európai Közösségek nemzetközi hatásköre 312
2.1. Az Európai Közösségek jogi személyisége 312
2.2. Az Európai Közösségek nemzetközi hatáskörének értelmezése 313
2.3. Származékos és korlátozott közösségi hatáskör 313
2.4. Az Európai Közösségek nemzetközi kapcsolatainak sajátosságai 314
3. Az Európai Közösségek nemzetközi elismerése és diplomáciai kapcsolatai 315
3.1. Az Európai Közösség nemzetközi elismerése 315
3.2. Az Európai Közösségek passzív képviseleti joga 315
3.3. Az Európai Közösségek aktív képviseleti joga 316
4. Az Európai Közösségek nemzetközi kapcsolatainak rendszere 316
4.1. Társulási (preferenciális) kapcsolatok 316
4.2. A közös kereskedelempolitikára épülő külkapcsolatok 317
4.3. Az Európai Unió nemzetközi kapcsolatainak újabb fejleményei 318
Az Európai Unió története időrendben 321
Irodalom 329
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem