1.035.089

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Bevezetés az Európai Unió politikáiba

Szerző
Szerkesztő

Kiadó: KJK-KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft.
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Fűzött kemény papírkötés
Oldalszám: 1.359 oldal
Sorozatcím: KJK-Kerszöv Kiadványok
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 23 cm x 16 cm
ISBN: 963-224-848-1
Megjegyzés: További szerzők a könyvben.
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

Az Európai Unió zavaróan gyorsan változik. Politikáinak általános célja a közös szabályozást igénylő területek, illetve bizonyos támogatandó társadalmi rétegek érdek- és életviszonyainak európai szintű rendezése.
A jelen kötettel gyakorlati és elméleti jogászok, valamint közgazdászok arra vállalkoztak, hogy 2005 tavaszán, a magyar csatlakozás első évének végén pillanatképet készítsenek az Európai Unióról.
A kötet naprakész, átfogó képet ad a fontosabb politikákról, rávilágítva keletkezési körülményeikre, perspektíváikra és alapvető jellegzetességeikre egyaránt. Sokszínű szerzőgárda, neves egyetemi oktatók, ügyvédek és diplomaták biztosítják, hogy a szilárd elméleti háttér és a konkrét gyakorlati tapasztalatok mellett a könyv bepillantást nyújtson az uniós politikák működésének "kulisszatitkaiba" is.
A kötet nem az intézmény- és jogrendszer működésére, hanem az általuk kialakított és formált célokra és megvalósításukra, vagyis a politikákká összeálló normarendszerre fókuszál. A... Tovább

Fülszöveg

Az Európai Unió zavaróan gyorsan változik. Politikáinak általános célja a közös szabályozást igénylő területek, illetve bizonyos támogatandó társadalmi rétegek érdek- és életviszonyainak európai szintű rendezése.
A jelen kötettel gyakorlati és elméleti jogászok, valamint közgazdászok arra vállalkoztak, hogy 2005 tavaszán, a magyar csatlakozás első évének végén pillanatképet készítsenek az Európai Unióról.
A kötet naprakész, átfogó képet ad a fontosabb politikákról, rávilágítva keletkezési körülményeikre, perspektíváikra és alapvető jellegzetességeikre egyaránt. Sokszínű szerzőgárda, neves egyetemi oktatók, ügyvédek és diplomaták biztosítják, hogy a szilárd elméleti háttér és a konkrét gyakorlati tapasztalatok mellett a könyv bepillantást nyújtson az uniós politikák működésének "kulisszatitkaiba" is.
A kötet nem az intézmény- és jogrendszer működésére, hanem az általuk kialakított és formált célokra és megvalósításukra, vagyis a politikákká összeálló normarendszerre fókuszál. A könyv a történeti megközelítés helyett a szakpolitikák belső viszonyainak és logikájának, a politikák egymás közötti koherenciájának vagy éppen a hiányának a bemutatására törekszik. A mű az egyes politikák alapos ismertetésénél a hangsúlyt éppen ezért a változások irányára, a trendek bemutatására helyezi.
A kötet értékét növeli, hogy tanulmányai a legutóbbi időkben bekövetkezett fejleményeket is tükrözik, s szükség szerint kitérnek a releváns szabályozási koncepciók és jogszabálytervezetek ismertetésére.
A kötetet elsősorban az európai integrációs ügyekkel foglalkozó szakértők, jogászok, közgazdászok, politológusok, joghallgatók és újságírók forgathatják sikerrel, viszont ajánljuk az üzleti szféra szereplői, és általában az Unió iránt érdeklődők számára is. Vissza

Tartalom

Rövidítések jegyzéke27
Szerkesztői előszó35
Bevezetés39
Az uniós politikák kialakulása, jellegzetességei és fejlődési lehetőségei41
Általános fejlődési tendenciák és sajátosságok43
A szabályozó típusú politikák48
A politikaformálás főszereplői50
A Bizottság51
A Miniszterek Tanácsa52
A nemzeti kormányok53
Az alkufolyamat egyéb szereplői54
Célok, funkciók, végrehajtás és ellenőrzés56
Az uniós politikák fejlődési lehetőségei59
Horizontális politikák
Közös kereskedelempolitika65
A közös kereskedelempolitika fogalma67
Az Európai Közösség kereskedelempolitikai hatáskörei69
Kizárólagos hatáskör71
A közös kereskedelempolitika terjedelme72
A közös kereskedelempolitika fő célkitűzése: liberalizáció73
A közös kereskedelempolitika eszközei75
Autonóm eszközök75
A belső védzáradék: az RSZ 134. cikke84
A közös kereskedelempolitika mint politikai szankciók eszköze: az embargó87
Szerződéses eszközök88
Vámpolitika95
A vámunió elméleti alapjai97
A vámunió megalakulása99
A vámunió rendszere101
A közös vámpolitika elemei101
A vámrendszer egyéb elemei104
A vámrendszer infrastruktúrája109
Versenypolitika111
A versenypolitikáról általában113
A versenypolitika célkitűzései114
Versenypolitikai modellek: nemzetközi kitekintés121
A közösségi versenypolitika jellemzői és főbb célkitűzései125
A közösségi versenyjog fejlődése135
A versenykorlátozó megállapodások ellenőrzése143
Megállapodások és összehangolt magatartások144
A verseny megakadályozása, korlátozása és torzítása147
A tilalom megsértésének következményei152
Mentesítési lehetőségek153
A meghatározó piaci befolyással való visszaélés ellenőrzése162
A tagállamok közötti kereskedelemre gyakorolt hatás162
Az erőfölény163
Az erőfölénnyel való visszaélés169
Fúziókontroll179
A vállalat-összefonódások közösségi szabályozásának háttere180
A vállalatok összefonódásának ellenőrzése183
A közösségi versenyjog modernizációja195
Állami támogatások207
Bevezetés209
A Bizottság politikája210
A közösségi jogi szabályozás szerkezete és működése216
Az állami támogatás fogalma218
A közösségi jog kivételi rendszere244
A támogatási formák csoportosítása247
Ágazati sz abályok292
Magyar szabályozás298
A közüzemek szabályozása az Európai Unióban303
Bevezetés305
Történeti előzmények307
A modell és a célok309
A fogalmak - a 86. cikk (1) bekezdése311
A 86. cikk (2) bekezdése318
A 86. cikk (3) bekezdése alapján kibocsátott bizottsági jogalkotás333
A közüzemek szektorális szabályozása337
Telekommunikáció337
Posta338
Légi közlekedés-szállítás, légikikötők347
A légi közlekedés-szállítás szabályozása348
Vasúti liberalizáció359
Energia373
Közbeszerzési politika393
Bevezetés395
Az Európai Közösség közbeszerzési szabályainak jogi háttere397
Árubeszerzések a kormányzati szektorban399
Építési beruházások a kormányzati szektorban401
Közüzemek402
Szolgáltatások megrendelése404
Jogorvoslati irányelvek406
A közbeszerzési irányelvek mechanizmusa408
Alkalmazási kör409
Az irányelvek elvei416
A szerződések odaítélése - pályázati eljárás421
Pályázat utáni tárgyalás tilalma423
Szerződés odaítélési szempontok (bírálati szempontok)423
További odaítélési feltételek425
A Bizottság közbeszerzési politikája429
A közbeszerzésre vonatkozó új jogi szabályozás, a jövőben várható változások430
Az új irányelvek430
A jövőben várható további változások432
Regionális politika441
Bevezetés443
Az EU regionális politikájának története444
A kezdetek445
Az európai regionális politika alapjainak kialakulása: az Európai Regionális Fejlesztési Alap létrehozása447
Az Egységes Európai Okmány és a strukturális alapok 1989-es reformja450
A források megteremtése: A "Delors I. csomag"450
A kedvezményezett régiók lehatárolásának egységesítése: a NUTS-rendszer451
A Maastrichti Szerződés - a Kohéziós Alap452
A strukturális alapok reformja és forrásaik növelése: 1993-1999453
Az 1995-ös kibővülés453
Az EU regionális politikájának alapjai454
A regionális politika jogforrásai454
A regionális politika alapelvei458
A regionális politika megvalósítása461
A Kohéziós Alap470
Az Agenda 2000471
A regionális politika alapelveinek megújítása472
A Kohéziós Alap fenntartása476
A 2000-2006-os pénzügyi perspektíva476
Az előcsatlakozási eszközök479
A 2004. évi kibővítés483
A regionális politika hatása486
Szociális politika489
A közösségi és a nemzeti szociálpolitika különbségei491
A közösségi szociálpolitika története497
Alapelvek500
A közösségi szociálpolitika területei501
Személyek szabad mozgása502
Egyenlő bánásmód és esélyegyenlőség506
Munkavállalói jogok védelme512
Nyitott koordináció a foglalkoztatáspolitika és a szociális védelem terén518
Európai szociális modell?523
Monetáris politika525
Bevezetés527
A Maastrichtban létrehozott építmény528
A maastrichti konvergencia kritériumok532
A Stabilitási és Növekedési Paktum538
Európolitika551
Az euró funkciói553
A Közösség versenyképessége, kibővülése és az euró kapcsolata557
Magyar vonatkozások560
Néhány következtetés561
Pénzügyi politika563
Bevezetés565
Bizottsági politika és szabályozás a pénzügyi szektor fő területein567
A bankszektor568
A biztosítási szektor572
Az értékpapír-piaci szektor573
A Bizottság változó strratégiája a pénzügyi szektorban581
Adópolitika583
Bevezetés585
A harmonizáció tárgya és forrásai a Római Szerződésben586
A tagállamok adópolitikájának összehangolása586
Az EKSZ szabályai a közvetett adók vonatkozásában587
Az EKSZ egyéb adójogi szabályai588
A közvetlen adók harmonizálásának hiánya az EKSZ-ben591
Összegzés592
A négy alapszabadság érvényesülése az adózásban592
Bevezetés592
Az alapvető szabadságjogok594
Közvetlen és közvetett diszkrimináció, valamint más korlátozások602
Összefoglalás605
Közösségi szabályozás a társasági adózás területén606
Az Anya- és leányvállalati Irányelv606
Fúziós Irányelv - kedvezményezett átalakulás, részesedéscsere és eszközátruházás609
Kamat-jogdíj Irányelv614
Kölcsönös egyeztetési eljárás az elszámolási árak ügyében615
A természetes személyek jövedelemadózása617
Adóztatás és az egyenlő elbánás elve az Európai Bíróság gyakorlata alapján617
Irányelv (2003/48/EK) a megtakarítások (kamat) harmonizált adóztatására623
Szociálpolitika624
Közvetett adózás - általános forgalmi adó626
Az egységes közösségi áfaszabályozás jelentősége, a harmonizáció főbb lépései626
A Hatodik Irányelv szabályozásának rendszere628
A Hatodik Irányelv hatálya629
Adóköteles ügyletek630
Az adó alapja635
Adókulcsok, az adó mértéke636
Adómentességek637
Az adó levonása638
Főbb adminisztrációs kötelezettségek639
Az áfa rendszerének modernizálása640
Az Európai Közösség jogrendjének viszonya a kettős adózási egyezményekhez641
Az Európai Közösség jogszabályainak elsőbbsége641
Az irányelvek viszonya a kettős adóztatási egyezményekhez641
Az alapszabadságok642
Az európai Unió adópolitikai célkitűzései643
Bevezetés643
Harc a káros adóverseny ellen - a Magatartási Kódex644
A belső piacon meglévő adójogi akadályok és azok megszüntetése645
Új elképzelések az európai szintű adóztatásra: közös konszolidált adóalapú adóztatás, hazai illetőség szerinti adóztatás, egységes európai társasági adó650
Összefoglalás652
Fogyasztóvédelmi politika655
Történeti háttér657
Piaci integráció és fogyasztói politika658
A fogyasztók választási lehetősége659
Fogyasztói jogok659
A tagállami fogyasztóvédelmi szabályok értékelése660
Az Egységes Európai Okmány
Maastricht után666
A Maastrichti Szerződést követő soft law668
Az Amszterdami Szerződés668
A fogyasztói jogok érvényesítése672
A Közösség fogyasztóvédelemmel foglalkozó intézményei, a fogyasztóvédelmi érdekcsoportok674
A Közösség fogyasztói joga676
Irányelv az üzlethelyiségen kívül kötött szerződések esetén a fogyasztók védelméről (házaló kereskedelem)677
Irányelv a fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről680
Irányelv a termékfelelősségről685
Termékbiztonsági szabályok688
Reklámszabályok693
Az Európai Unió közös kül- és biztonságpolitikája699
Bevezetés701
A CFSP kialakulása701
A CFSP intézményrendszere704
Az uniós külpolitika jogforrásai, eszközrendszere706
A CFSP területei708
Az Unió külpolitikája712
Bevezetés712
Az egyes tagállamok külpolitikája715
Regionális politika726
Az EU funkcionális politikái750
Alkalmazott módszerek és eszközök az EU külpolitikájában767
A CFSP jövője770
A szabadság, biztonság és jog térsége az Európai Unióban775
Fogalommagyarázat, rövid előtörténet777
A külső és a belső határ: határőrizet, a határátlépés feltételei, kiegészítő intézkedések783
Külső határ: határőrizet és határellenőrzés784
A belső határok789
Kiegészítő intézkedések790
Reguláris és illegális migráció793
Rendezett be- és kivándorlás794
Illegális vándorlás800
Menekültügy802
Statisztikai és történeti keretek802
A menekültpolitika hat fő iránya804
A második szakasz - mit hoz a jövő?813
Rendőri és büntető igazságügyi együttműködés815
A rendőri együttműködés816
Büntető igazságügyi együttműködés821
Polgári igazságügyi együttműködés839
Következtetés, jövőfirtatás842
Ágazati politikák
Közös agrárpolitika851
Előzmények, háttér853
Mezőgazdaság és közös piac853
Társadalmi-gazdasági jelentőség854
Szerződéses alapok855
A közös agrárpolitika céljai855
A szabályozás fő területei856
A közös agrárpolitika reformja861
Az 1992. évi reform861
Agenda 2000: a reform második szakasza864
Félidejű felülvizsgálat: a CAP-reform legújabb szakasza866
Közös piaci szervezetek868
A piacrend alapvető sajátosságai868
A nemzeti piacszabályozások korlátai870
A közös piaci szervezetek alapelvei871
A CAP piaci szervezet alapmodellje871
A közös piaci szervezetek fő belső eszközei877
A piaci szervezetek fő típusai880
Közvetlen támogatások885
Egységes támogatási rendszer885
Moduláció888
A termeléshez kapcsolódó standardok érvényesítése (környezetvédelem, élelmiszerbiztonság, állatjólét, munkavédelem)889
Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap889
A közös agrárpolitika döntéshozatali rendszere891
A Bizottság javaslatának előkészítése892
A Tanács döntéshozatala893
Az éves árfelülvizsgálat894
A közös agrárpolitika végrehajtása895
A második pillér: a vidékfejlesztés897
Vidékfejlesztés, vidékfejlesztési intézkedések897
Vidékfejlesztés és a CAP félidejű felülvizsgálata897
A vidékfejlesztési intézkedések finanszírozása898
A Garancia, illetve az Orientációs Részlegből finanszírozott vidékfejlesztési intézkedések főbb különbségei900
Egységes Vidékfejlesztési Alap901
A közös agrárpolitika átvétele Magyarországon902
Mennyiségi keretszámok (kvóták stb.)902
Közvetlen támogatások903
Piaci támogatások904
Agrár- és vidékfejlesztés905
Közlekedési politika909
Bevezetés911
A közlekedési szektor meghatározó tulajdonságai912
Az 1992-es belső piaci program és a közös közlekedési politika914
A Római Szerződés releváns rendelkezései915
A közös közlekedési politika kialakulása - az 1985 előtti időszak916
Az 1985 utáni intézkedések - az egységes közlekedési piac létrehozása921
Közúti közlekedés922
Vasúti közlekedés934
Belvízi hajózás943
Kombinált fuvarozás947
Tengerhajózás948
Légi közlekedés951
Infrastruktúra963
A transzeurópai közlekedési hálózat első projektjei963
Az Unió közlekedési infrastruktúra-hálózatának összekapcsolása szomszédjaival964
A páneurópai közlekedési folyosók965
Javaslat a transzeurópai hálózat kibővítésére967
A finanszírozás problémái968
A közlekedési infrastruktúra-használati díjszabás970
A műszaki fejlődés kihívásai972
Környezetvédelmi politika975
Az Európai Unió környezetpolitikája - akcióprogramok977
Az EU környezeti jogának jogalapja980
A jogalkotás jogalapjának történeti fejlődése980
A környezeti jogalkotás jogalapjai983
Az elsődleges jog környezetvédelmi szabályozásának elvi szempontjai988
Az egyes szabályozási területek áttekintése996
Általános rendelkezések996
Természetvédelem1010
Vízvédelem1014
Levegőszennyezés1016
Zajártalom1019
Vegyi anyagok, biotechnológia1021
Ipari kockázatok1025
Hulladék1026
Távközlési politika1033
Bevezetés1035
A távközlési politika története1036
A lioberalizáció megindulása1036
A teljes liberalizáció: 19981039
A távközlési szabályozási jog alapfogalmai és intézményei1042
A hálózatok együttműködésének szabályozása1042
Elektronikus hírközlési piacok és piacszabályozás1046
Hatályos távközlési szabályok az Európai Unióban1048
Jogforrások: a 2003-as szabályozási csomag: a hat irányelv és a szabályozási területek1049
A szabályozás módszere és irányai1052
Elektronikus hírközlési jog, elektronikus hírközlési versenyjog1063
Versenyjog és "versenyirányelvek"1063
Versenyjog és a 2003-as szabályozási csomag1064
A hatályos versenyjog néhány kérdése a távközlési szektorban1065
Kutatási politika1067
Az első lépések: EUROATOM1069
Az Európai Közösségek tudománypolitikájának kialakulása1070
A keretprogramok1072
Kulturális politika1093
Bevezetés1095
A Közösség hatásköre a kulturális politika területén1095
A kulturális politika megvalósításának eszközei1103
A kulturális politikát érintő egyéb közösségi jogszabályok és politikák1107
Összefoglalás1111
Audiovizuális politika1113
Bevezetés1115
Az európai audiovizuális ipar és politika főbb jellemzői1116
Az Európai Unió audiovizuális politikájának körvonalazódása1117
A műsorszolgáltatás szabadsága az Európai Bíróság esetjogában1119
Az audiovizuális adások és a Szerződés viszonya - Sacchi-ügy1119
A műsorszolgáltatás szabadságát érintő nemzeti korlátozások1120
A Bírósági esetjog összegzése1124
Audiovizuális tartalomszabályozás - a Határok nélküli televíziózásról szóló irányelv1125
Az Irányelv keletkezéstörténete és felülvizsgálata1126
Az Irányelv tárgya, alapvető célkitűzései1128
A tagállami szabályok alkalmazhására vonatkozó alapelvek1129
A műsorszolgáltatás szabadságának ideiglenes felfüggesztése1131
Különleges jelentőségű események közvetítése1132
Európai művek védelme1133
Reklám, szponzorálás, távértékesítés1136
A közrend és a kiskorúak védelme1139
Az Irányelv értékelése - a Bizottság negyedik átfogó jelentése1142
Az Irányelv felülvizsgálata1144
Szellemi tulajdonjogi harmonizáció1145
Bérleti és haszonkölcsönzési irányelv1147
A védelmi idő összehangolásáról szóló irányelv1148
A műholdas műsorsugárzásról és vezetékes továbbközvetítésről szóló irányelv1150
Az információs társadalomról szóló irányelv1151
A szellemi tulajdonjogok érvényesítéséről szóló irányelv1153
A közösségi versenyszabályok alkalmazása1154
Az audiovizuális vállalkozások piaci magatartásának megítélése1154
Az audiovizuális ágazatban nyújtott állami támogatások felülvizsgálata1157
Közösségi kezdeményezések az audiovizuális ipar támogatására1160
A MEDIA Program - múlt, jelen, jövő1161
Kiegészítő támogatási programok1165
Nemzetközi együttműködés1166
Audiovizuális együttműködés az Európa Tanács égisze alatt1167
UNESCO - az audiovizuális ágazatot érintő kezdeményezések1169
Audiovizuális művek és szolgáltatások a Világkereskedelmi Szervezetben1170
Nemzetközi szellemi tulajdonjogi harmonizáció1171
Kitekintés1172
Szakképzési politika1175
Bevezetés: oktatás - közoktatás, szakképzés, továbbképzés, élethosszig tartó tanulás1177
Oktatás és művelődéspolitika az EU-ban1178
Elsődleges joganyag1179
Másodlagos joganyag, illetve a politika folyamatos fejlődése1179
Diplomák elismerése az EU-ban1195
Szakképzettségek elismerése1195
A jó hírnév, kifogástalan egészség stb. bizonyításának elismerése1198
Szakmai szervezetek tagsága és magatartási kódexek betartása1198
Az európai Parlament és a Tanács 2241/2004/EK határozata a képesítések és a szakmai alkalmasság átláthatóságának egységes közösségi keretéről1201
Tárgymutató1203
Jogesetmutató1227
Jogszabályok1241
Bibliográfia1339
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem
konyv