Fülszöveg
A határmentiség és a határon átnyúló kapcsolatok kutatásának időszerűsége ma már több mint nyilvánvaló, különös tekintettel a jelenben zajló európai integrációs folyamatokra. A kérdéskör aktualitását növeli, hogy az európai együttműködést és egyesülést a múltból öröklött területi-etnikai problémák nehezítik Közép-Kelet-Európa politikai államhatárai mentén. A globalizációs és integrációs tendenciák jelentős akadályai azok, a főként a rendszerváltó kelet-európai országokat övező határszakaszok, amelyek mentén rendezetlen gazdasági-társadalmi-etnikai kérdések halmozódtak fel mind a mai napig. Aligha véletlen, hogy ma már egyre több kutató és tudományos műhely foglalkozik a határmentiség és a határon átnyúló kapcsolatok kutatásával. Az MTA Regionális Kutatások Központja Nyugat-magyarországi Tudományos Intézetében több mint tíz esztendeje kezdődtek meg a határ menti együttműködésekkel foglalkozó kutatások, főként az osztrák-magyar, s részben a magyar-szlovák kapcsolatok elemzése...
Tovább Fülszöveg
A határmentiség és a határon átnyúló kapcsolatok kutatásának időszerűsége ma már több mint nyilvánvaló, különös tekintettel a jelenben zajló európai integrációs folyamatokra. A kérdéskör aktualitását növeli, hogy az európai együttműködést és egyesülést a múltból öröklött területi-etnikai problémák nehezítik Közép-Kelet-Európa politikai államhatárai mentén. A globalizációs és integrációs tendenciák jelentős akadályai azok, a főként a rendszerváltó kelet-európai országokat övező határszakaszok, amelyek mentén rendezetlen gazdasági-társadalmi-etnikai kérdések halmozódtak fel mind a mai napig. Aligha véletlen, hogy ma már egyre több kutató és tudományos műhely foglalkozik a határmentiség és a határon átnyúló kapcsolatok kutatásával. Az MTA Regionális Kutatások Központja Nyugat-magyarországi Tudományos Intézetében több mint tíz esztendeje kezdődtek meg a határ menti együttműködésekkel foglalkozó kutatások, főként az osztrák-magyar, s részben a magyar-szlovák kapcsolatok elemzése céljából. De eredményes feldolgozások születtek az ország többi határtérségében is, az MTA RKK Dunántúli Tudományos Intézetében, az MTA RKK Alföldi Tudományos Intézet Békéscsabai Osztályán és Debreceni Csoportjában.
Az elmúlt évek örvendetesen gyarapodó szakirodalma összességében ma már egyre inkább azt a modern felfogást képviseli, hogy a határ menti fekvés a társadalmi-gazdasági fejlődést illetően, önmagában nem jelent szükségszerű hátrányt, sőt számos esetben (pl. Nyugat-Európában) kifejezetten előnyös is lehet. Úgy tűnik, hogy ez az álláspont lassan-lassan kiterjeszthető a volt szocialista országok államhatárai mentén kialakuló, erősödő kapcsolatokra és együttműködésre, különösen ami a jövőt illeti. Ezt a felfogást kívánják alátámasztani a határkutatásokban jártas, népes szerzőgárda (Balcsók István, Bárányi Béla, Csordás László, Dancs László, Grasselli Gábor, Kovács Csaba, Mező Barna, Nagy Imre, Süli-Zakar István és Szarvák Tibor) tanulmányai is. Északkelet-Magyarország magyar-román és magyar- ukrán határtérségei tudományos vizsgálatának eredményeit reprezentáló jelenlegi kötet remélhetően hasznos szakmai információkkal és tanulságokkal szolgál majd minden érdeklődő számára.
Vissza 
