Kelet, a korai avarok és Bizánc kapcsolatai

Előszó

A 80-as évek legvégén két, a 6. századdal kapcsolatos kérdéskörrel kezdtem el foglalkozni. Ezek akkor - egyszerű földrajzi okból - egymástól teljesen függetlennek látszottak és más-más megközelítésmódot is igényeltek: az egyik egy transzkaukázusi sír újrafeldolgozásából, a másik a Kárpát-medencei avarság honfoglaláskorával kapcsolatos kutatások áttekintéséből állt. Ezen újrafeldolgozás illetve áttekintés során az első esetében a Kelet felől próbáltam nézni az avarokat, míg a másodiknál az avarok szemszögéből (részben) Keletet. Mindezt lezárva úgy tűnt számora, hogy a két, tematikailag és szemléletében eltérőnek látszó munkának vannak olyan tanulságai, melyek valamelyest összetartoznak. Minthogy pedig a szóban forgó két cikk német nyelven és olyan kötetkben jelent meg, melyek nem minden hazai könyvtárban lelehtők föl, köszönettel tartozom Zimonyi Istvánnak, a Magyar Őstörténeti Könyvtár szerkesztőjének, hogy a jelen kiadásukkal segítséget nyújt az itthoni kollégáknak a - magam is belátom: - szövevényes szerkezetű és gondolatmenetében sem egyenes vonalú szövegemben való tájékozódáshoz.
Az ilyen alkalmak általában lehetőséget nyújtanak a szerzőnek a legkülönfélébb természetű hibák kijavítására, az időközben kapott tanácsok megszívlelésére és kisebb-nagyobb változtatásokra, átdolgozásokra. Az első kettővel messzemenőkig, az utóbbival viszont - szándékosan - inkább kevésbé igyekeztem élni. A német szövegtől való kisebb eltérések könnyen indokolhatók; hiszen fölösleges bizonygatnom, hogy az anyanyelvemen másként gondolkodom és könnyebben is fejezem ki magam. Ezen kívül az is kézenfekvő, hogy egy-egy, az adott témakörben időközben megjelent cikk, mű főbb eredményét a szöveghűséghez való ragaszkodás címén kár lett volna figyelmen kívül hagynom. Annak viszont már magyarázatát kell adnom, hogy miért is nem olvasható itt mindaz, amelyet a két-három éve írt munkáim megjelenése óta másként látok. Vissza

Fülszöveg

A Magyar Őstörténeti Könyvtár 8. kötetében a 6-7. századi Transzkaukázus, a szászánida Irán, Bizánc, a kelet-európai steppe és a Kárpát-medence néhány régészeti és történeti kérdéséről olvashatunk. Számos esetben olyan adatokról, tényekről esik itt szó, melyek az adott régió kutatásában köztudottnak vagy evidenciának számítanak, miközben ugyanazok egy másik terület kutatásában új irányt szabó következetetésnek minősülnek. A szerző úgy látja, hogy a régészeti jelenségeknek kizárólag a bilaterális szempontokra épülő elemzése - esetünkben: az avarok és a steppe, az avarok és Irán, az avarok és Bizánc, az avarok és a germánok - a végső értékelést tekintve egyoldalú, esetenként félrevezető lehet. Miként a nagy világbirodalmak kultúrája is sokféle, erős és mély gyökérrel kapcsolódik egymáshoz, úgy a Kína, Irán és Bizánc határvidékein, befolyási övezetében élt népek anyagi műveltsége is az előbbiek együttes vizsgálatával kutatandó. A hasonló jellegű munkák összes lehetséges buktatóinak tudatában ezen kutatásokhoz kíván a szerző e könyvvel hozzájárulni.
E könyv a Kaukázus kutatóinak, az iranisztika, a bizánci művészettörténet, a steppei és az avar régészet művelőinek érdeklődésére tarthat számot. Vissza