Bálint György alkotásai és vallomásai tükrében (dedikált példány)

Fülszöveg

Bálint György kora egyik legérdekesebb, legvonzóbb alakja, a magyar irodalom és publicisztika kiemelkedő képviselője. 1906-ban született Budapesten. Érettségi után kereskedelmi akadémiát végzett, majd 1926-ban Az Est-lapoknál hírlapíróként debütált. Újságcikkeit a problémafelvető bátorság és kulturáltság mellett az élményszerűség, gondolati igényesség jellemzi. Bálint György egyike azoknak, akik az újságírást irodalmi rangra emelték, s akinek munkásságában termékenyítően jelen voltak a marxizmus eszméi. Szépirodalmi és publicisztikai munkásságának színtere a polgári, ellenzéki sajtó, főleg a Pesti Napló, az illegális és féllegális kommunista orgánumok, mindenekelőtt a Gondolat. Emellett rendszeresen publikál a weimari Németország lapjaiban, az angol Daily Express-ben és az amerikai Hearts-lapokban. Önálló munkái mellett műfordításai is jelentősek; Sinclair Lewis, Galsworthy, Huxley, O'Neill, Maugham és mások műveinek magyarra való átültetését a nyelvi pontosság, valamint az eleven hangulatokat érzékletesen megőrző, vérbeli írói azonosulás jellemzi. Korán kiadott verseskötetét, a Strófák-at, további nem követi, de prózai köteteiben (Az idő rabságában, Jégtáblák, könyvek, koldusok, Az állatok dicsérete) mindvégig megőrzi költői ihletésű szenvedélyét, hangulatteremtő erejét, humanizmussal telített iróniáját. 1942-ben letartóztatják, s a Margit körúti katonai fegyházban tartják fogva. Szeptemberben kiszabadul, de egy hónappal később egy büntető századdal Ukrajnába hurcolják, ahol 1943 januárjában elpusztul. A felszabadulás után első ízben 1947-ben adják ki válogatott cikkeit, Emberi méltósággal címmel, majd megjelenik kétkötetes életmű válogatása, A toronyőr visszapillant (1961. Bővített újra kiadása, 1966.) Vissza