Ballagó Magazin 1982.

Előszó

Fájdalommal vegyes megindultsággal tudatjuk Önnel, hogy élete delén tragikus hirtelenséggel eltávozott a BME kötelékéből egy újabb, igen nagyreményű évfolyam.
A szomorú eseménytől meghatva szeretnénk elhelyezni tiszteletükre az emlékezés szóvirágait a BALLAGÓ MAGAZIN XV. évfolyamának hasábjain.
Ezek a megbolondult lelkek, kik most lehelik ki sörgőzös leheletüket, elköltöznek a jótékony egyetemi és kollégiumi tájakról. A földi paradicsomot felcserélik arra a vidékre, melyet a köznyelv mérnöki hivatásként, a Biblia pedig egyszerüen pokolként emleget.
Követtek el hibákat, sőt bünöket is; voltak előadáson, vizsgáztak kettesnél jobbra, kaptak kosarat az E-ben, sőt némelyiküket még józanul is látták. De ki élhet a mai világban büntetlenül! Ma nem divat a szeplőtelen, csupa Bélás index, ma sikk az ártatlan hallgatót jelesre vizsgáztatni. (Bár ezt a bünt kevesen gyakorolták!)
Voltak olyanok is, akik teljes odaadással igyekeztek megmaradni a jó úton. Sajnos őket gyakran gyanakvással, meg nem értéssel fogadta a társadalom. Trehánynak, lustának, korhelynek bélyegezték őket. Dicséretükre legyen mondva, ritkán hagyták magukat befolyásolni a rossz szándékú közvélemény által.
Mielőtt végleg eltávoznak a fényesebb világból, könnyitenek magukon. Boldog szenvedéseiket, kellemes hányattatásaikat okulásul e becses lap hasábjain rögzitik, szórakoztatván a kivülállókat, tanulságul az utókornak és emlékül az évfolyamtársaknak.
E sorokat olvassa mindenki kellő áhitattal!
Ámen!

Szerkesztők Vissza