| Bevezető (Gonda Irén) | |
| A tojóhibridek tenyésztése és tartása (Bangó László - Grünfelder Lőrinc) | |
| A hazánkban legelterjedtebb tojóhibridek | 12 |
| Fehér tojóhibridek | 12 |
| Barna tojóhibridek | 12 |
| Árutojást termelő állományok tartásának irányelvei | 14 |
| A nevelő- és tojótelep higiénés szabályai | 14 |
| Elhelyezési és tartási rendszerek | 15 |
| A hőmérséklet szerepe és a szükséges hőmérséklet biztosítása | 15 |
| A levegő állapota és cseréje | 18 |
| A fény szerepe és a világítás progamozása | 19 |
| A fény szerepe a növendéknevelésben | 19 |
| A fény szerepe a tojástermelésben | 19 |
| A világítási program és alkalmazása | 20 |
| Férőhelyszükséglet, technológiai berendezések | 21 |
| A tojóhibridek takarmányozása | 22 |
| A fehér hibridek takarmányozása | 22 |
| A barna hibridek takarmányozása | 24 |
| A tojók takarmányozása | 25 |
| A stressz-takarmányozás | 26 |
| Preventív jellegű tömegkezelések a tojóhibridek tartásában | 26 |
| Az eredményességet befolyásoló egyéb tényezők | 27 |
| A csőrkurtítás | 27 |
| A selejtezés | 29 |
| A szállítás | 29 |
| Szülőpárok tartásának irányelvei | 30 |
| A kakasok nevelése | 30 |
| A tenyésztojások kezelése | 31 |
| Az árutojás minősítésének szempontjai és osztályba sorolása | 31 |
| A friss tojás minőségi előírásai | 32 |
| A tartósított tojás minőségi előírásai | 33 |
| A tojás értékesítése | 34 |
| A pecsenyecsirke nevelése (Horn Péter) | |
| A pecsenyecsirke-előállításra alkalmas hibridek és fajták | 36 |
| Hazai tenyésztésű húshibridek | 37 |
| Külföldi tenyésztésű húshibridek | 37 |
| Fajták | 38 |
| A pecsenyecsirke elhelyezése és gondozása | 39 |
| Az épülettel szemben támasztott követelmények | 39 |
| A nevelőház szellőztetése | 39 |
| A hőmérséklet és páratartalom szabályozása | 41 |
| A műanyás nevelés | 42 |
| A műanya nélküli teremfűtéses nevelés | 43 |
| Az almozás | 44 |
| A világítás | 44 |
| Az állománysűrűség | 45 |
| A pecsenyecsirke takarmányozása | 46 |
| Az etetés és az itatás módja | 47 |
| Az állományváltás lebonyolítása | 48 |
| A késztermék elszállítása | 48 |
| Az istálló takarítása, fertőtlenítése | 49 |
| A naposcsibék fogadása | 49 |
| Adatnyilvántartás a pecsenyecsirkenevelésben | 50 |
| Gyöngytyúktenyésztés, vágógyöngytyúk-nevelés (Miklósné Horváth Erzsébet) | |
| Elterjedtebb gyöngytyúkfajták és -hibridek | 52 |
| Fajták | 52 |
| Hibridek | 53 |
| A gyöngytyúk értékmérő tulajdonságai | 53 |
| A hústermelő-képesség | 53 |
| A tojástermelő-képesség | 54 |
| A tojások termékenysége és keltethetősége | 55 |
| Az extenzív gyöngytyúktartás | 56 |
| Tözsállattartás | 56 |
| Növendék árugyöngytyúk-nevelés | 56 |
| Az intenzív gyöngytyúktartás | 58 |
| Tenyészállat-nevelés | 58 |
| Törzsállattartás | 59 |
| Pecsenyegyöngytyúk-nevelés | 59 |
| A gyöngytyúk takarmányozása | 60 |
| Pulykatenyésztés, vágópulyka-nevelés (Gonda Irén) | |
| Az elterjedtebb pulyka-hibridek és a fajta | 64 |
| A hibridek | 64 |
| A fajta | 65 |
| A pulyka értékmérő tulajdonságai | 67 |
| A pulyka elhelyezése és gondozása | 68 |
| Az épülettel szemben támasztott követelmények | 68 |
| Az épületek szellőztetése | 69 |
| A hőmérséklet és a páratartalom szabályozása | 70 |
| Az almozás | 70 |
| A világítás | 71 |
| Férőhelyszükséglet, technológiai berendezések szükséglete | 72 |
| A pulyka takarmányozása | 74 |
| Takamányozás félintenzív tartás esetében | 74 |
| Takarmányozás intenzív tartás esetében | 75 |
| Az etetés és az itatás módja | 76 |
| Az eredményességet befolyásoló egyéb tényezők | 78 |
| A termékenyítés | 78 |
| A tenyésztojások gyűjtése, kezelése | 79 |
| A kotlás megakadályozása | 81 |
| A kétfázisos tojástermeltetés | 81 |
| A lúd termeltetése (Bögre János) | |
| A pecsenyelúd-termelés | 83 |
| A pecsenyelúd előállítására alkalmas fajta | 85 |
| A pecsenyelúd félintenzív (nyári) nevelése | 85 |
| Az előnevelés | 85 |
| Az utónevelés | 86 |
| A takarmányozás | 87 |
| A pecsenyelúd intenzív (téli) nevelése | 87 |
| A nevelőépület előkészítése a naposlibák fogadására | 87 |
| A pecsenyelúd ápolása és gondozása | 88 |
| A takarmányozás | 89 |
| A libamájtermelés | 90 |
| Libamáj-termeltetési rendszerek | 91 |
| A termeltetési rendszerek szervezeti felépítése | 93 |
| A baromfiipar feladatai | 94 |
| A kooperáló mezőgazdasági üzem feladatai | 94 |
| A tömő feladatai | 98 |
| A májlúd hízlalása | 100 |
| A májtermelésre alkalmas fajta kérdése | 100 |
| Az állomány kora | 100 |
| A hízlalás időtartama | 101 |
| A tömések száma | 101 |
| A hízóállomány kiválasztása | 103 |
| A hízólúd elhelyezése | 103 |
| A takarmány előkészítése | 104 |
| A használatos tömőgép-típusok | 104 |
| A hízólúd gondozása, kényszervágása, szállítása | 104 |
| A lúd tartása tolltermeléssel | 106 |
| A tolltépés megszervezése | 105 |
| A pecsenyekacsa nevelése (Somlai Zoltán) | |
| A pecsenyekacsa-előállításra alkalmas fajták és hibridek | 109 |
| A pecsenyekacsa elhelyezése és gondozása | 110 |
| A hőmérséklet és páratartalom szabályozása | 110 |
| Az almozás | 111 |
| A világítás | 112 |
| Férőhelyszükséglet, technológiai berendezése szükséglete | 112 |
| A pecsenyekacsa takarmányozása | 113 |
| A pecsenyekacsa-nevelés tartástechnológiája | 114 |
| Baromfikeltetés (Kiss István) | |
| A tenyésztojás minőségi követelményei | 117 |
| A gépi keltetés fizikai és mechanikai feltételei | 120 |
| A keltetőtér hőmérséklete | 120 |
| A páratartalom szerepe | 21 |
| A keltetőgép légcseréje | 121 |
| A tojások forgatása és helyzete a keltetőgépben | 122 |
| A tojások hűtése | 122 |
| A külföldi keltetőgépek fontosabb típusai | 123 |
| Technológiai alapelvek és eljárások a különböző baromfifajok tojásainak keltetésében | 128 |
| A tyúktojások keltetése | 128 |
| A gyöngytyúktojások keltetése | 130 |
| A pulykatojások keltetése | 131 |
| A kacsatojások keltetése | 132 |
| A lúdtojások keltetése | 134 |
| A kelés időszakában tapasztalható rendellenességek, a kelésgyengeség | 136 |
| A baromfi takarmányozása (Schuska Alfréd) | |
| Takarmányismeret | 139 |
| A takarmányok szerves és szervetlen táplálóanyag-tartalma | 140 |
| A takarmányok vitamintartalma | 148 |
| A takarmánykiegészítők | 148 |
| A takarmányok minősítése | 151 |
| Az állatok takarmányigénye | 152 |
| Az etetés módja | 155 |
| A kizárólag etetésre alkalmas keveréktakarmányok biztosítása | 161 |
| A gyári keveréktakarmányok | 161 |
| Keveréktakarmányok összeállítása koncentrátumok használata esetén | 164 |
| A házilag előállított keveréktakarmányok | 166 |
| Alapvető szabályok a baromfitakarmányozásban | 166 |
| Telepek, épületek, berendezési eszközök (Szentirmai László) | |
| A baromfitelep létesítésének alapvető szempontjai | 169 |
| Az állattartó épület | 170 |
| A baromfitartás környezeti feltételei | 171 |
| A levegő állapota és cseréje | 171 |
| A szellőztetés célja és mértéke | 172 |
| A szellőztető rendszerek | 174 |
| A természetes szellőzés | 175 |
| A mesterséges szellőztetés | 176 |
| Az istállók fűtése és hűtése | 182 |
| Az istállók berendezési tárgyai | 184 |
| A padlón tartásos istállók berendezései | 184 |
| Az etetőberendezések | 184 |
| Az itatás és berendezései | 186 |
| A tojáskezelés és berendezései | 187 |
| A világítóberendezések | 190 |
| A padozat kialakítása | 191 |
| A kifutó | 193 |
| A ketreces tartás berendezései | 193 |
| A baromfitartás technológiáiban alkalmazható fertőtlenítési módszerek | 197 |
| Baromfiegészségügy (Szécsényi István) | |
| A betegségek tünetei | 201 |
| A betegségeket előidéző kórokok | 202 |
| A betegségek megelőzése | 204 |
| A betegségek elleni védekezés módszerei | 205 |
| Ellenállóképesség és fogékonyság | 206 |
| A baromfitartás higiénéje | 208 |
| A baromfihullák és a trágya kezelése | 209 |
| A baromfi adásvételével kapcsolatos szavatossági kérdések | 210 |
| A tojástermelés higiénés feltételei | 211 |
| A leggyakoribb nem fertőző baromfibetegségek | 212 |
| Az ún. kelésgyengeség | 212 |
| A kannibalizmus | 212 |
| Takarmányozási ártalmak, takarmánymérgezések | 213 |
| Mérgezések | 214 |
| A fertőző betegségek | 214 |
| A baktériumok által okozott betegségek | 215 |
| A baromfikolera | 215 |
| A baromfitífusz | 218 |
| A paratífusz | 219 |
| A kóli-fertőzés | 221 |
| Az idült légzőszervi betegség | 222 |
| A baromfigümőkór | 222 |
| A vírusok által okozott betegségek | 223 |
| A fertőző nátha | 223 |
| A leukózis és a Marek-féle betegség | 224 |
| A baromfipestis | 226 |
| A baromfihimlő | 227 |
| Az ún. libainfluenza | 229 |
| A gombák által okozott betegségek | 230 |
| A parazitás betegségek | 232 |
| Az orsóférgesség | 232 |
| A kokcidiózis | 233 |
| A madártetű-atka | 234 |
| A haszongalamb tenyésztése és tartása (Ballay Attila) | |
| A hazánkban tenyésztett fontosabb húsgalamb-fajták | 236 |
| Tenyésztési ismeretek | 241 |
| A haszongalamb értékmérő tulajdonságai | 242 |
| A szaporaság | 242 |
| A fejlődési erély és a testnagyság | 243 |
| A takarmányértékesítő képesség | 243 |
| A húsformák | 243 |
| Az ellenállóképesség | 244 |
| A tenyésztés és szaporítás | 244 |
| A tenyésztési nyilvántartások szerepe | 244 |
| A keresztezés jelentősége a galambtenyésztésben | 245 |
| A párosítás | 245 |
| Tartási ismeretek | 246 |
| A galambház berendezései | 247 |
| A költőszekrény | 247 |
| Az etető- és itatóberendezések | 248 |
| A vízfürdő | 249 |
| A tenyészgalambok gondozása | 249 |
| A galamb takarmányozása | 250 |
| A galamb betegségei | 251 |
| A japán fürj tartásának tényezői (Karig Emil) | |
| A fürj tartásának tényezői | 261 |
| Elhelyezés - állománysűrűség | 261 |
| Az etetés és az itatás | 261 |
| A hőmérséklet | 261 |
| A világítás | 262 |
| A szellőzés és a páratartalom | 262 |
| Takarítás - fertőtlenítés | 263 |
| A fürj szaporítása és keltetése | 263 |
| A fürj takarmányozása | 264 |
| Az egészségügyi helyzet | 264 |
| A fürj haszonvételei | 264 |
| A magyar baromfi és baromfitermékek a nagyvilágban (Nagy Tamás) | |
| A kivitel alakulása | 266 |
| A minőségi és kidolgozási kívánalmak | 273 |
| Az export és a belföldi értékesítés lehetőségei | 275 |
| A húsnyúl tenyésztése és tartása (Holdas Sándor) | |
| A hazánkban tenyésztett fontosabb nyúlfajták | 277 |
| Tenyésztési ismeretek | 281 |
| A tenyészkiválasztás szempontjai | 281 |
| A szelekció gyakorlati végrehajtása | 282 |
| A gyakrabban használt tenyésztési eljárások | 282 |
| A gyakorlati tenyésztőmunka | 283 |
| A vemhesség és az ellés | 284 |
| A szoptatás és a választás | 284 |
| A nyúl elhelyezése és tartása | 285 |
| A nyúlketrecek | 286 |
| A ketrecek berendezési tárgyai | 287 |
| A nyulak takarmányozása | 287 |
| A nyúl táplálóanyag-igénye | 288 |
| A nyúl fontosabb takarmányai | 288 |
| A takarmányozás gyakorlata | 291 |
| A házinyúl egészségvédelme | 291 |
| Prémesállat-tenyésztés (Holdas Sándor) | |
| A nyérc tenyésztése | 296 |
| Tenyésztési ismeretek | 297 |
| A tenyészkiválasztás szempontjai | 298 |
| A gyakorlati tenyésztőmunka | 298 |
| A nyérc tartása | 299 |
| A nyérc takarmányozása | 300 |
| A nyérc prémezése | 300 |
| A nyérc legfontosabb betegségei | 300 |
| A csincsilla tenyésztése | 301 |
| Tenyésztési ismeretek | 301 |
| A gyakorlati tenyésztőmunka | 302 |
| A csincsilla tartása | 302 |
| A csincsilla takarmányozása | 302 |
| A csincsilla prémezése | 303 |
| A csincsilla betegségei | 303 |
| A nutria tenyésztése | 303 |
| Tenyésztési ismeretek | 303 |
| A nutria tartása | 304 |
| A nutria takarmányozása | 305 |
| A nutria prémezése | 305 |
| A nutria legfontosabb betegségei | 306 |
| A kisállattenyésztés számokban (Gonda Irén) | |
