Az ukrán kérdés

Előszó

"...Így jőve, mentek be Álmus vezér és minden övéi Oroszország földjére, melyet Susudalnak neveznek... Miután pedig a tuhének részeihez elérkeztek, minden ellenmondás nélkül Kiev városáig hatoltak és amidőn Kiev városán túlhaladtak, a Deneper folyón áthajózva, a ruthének országát meg akarták hódítani... Álmus vezér és vitézei pedig győzedelmet nyervén, a ruthének földjét meghódíták és... másod héten Kiev városát kezdték vívni... S a ruthének vezérei kérték Álmus vezért, hogy Galicia földjét elhagyva, a Hovos erdőn túl nyugat felé, Pannónia földjére szállana, mely előbb Attila király földje volt... Akkor a ruthének vezérei, a kievi és susudali vezér fiaikat túszokul adták Álmus vezérnek... Akkor Álmus vezér és a többi fejedelmi személyek, akiket betumogernek neveznek, megindulának Kievből és Lodomér városáig jövének. A lodoméri vezér városát nekik önként megnyitá... Negyed héten Álmus vezér övéivel Galiciába jöve... Galicia vezére megnyitván Galicia város kapuit, mintegy tulajdon ura gyanánt fogadta..."
Ezeket tudja Béla király Névtelen jegyzője az oroszországi állapotokról a magyar honfoglalást közvetlen megelőző időkben, - amihez a történelemtudomány megjegyzi, hogy Szuzdal fejedelemség abban az időben, tehát az IX. század derekán, még aligha állott fönn. Sőt a történelem, mint önálló fejedelemségről voltaképpen csak a XII. század közepén tud róla, ez a különállása is megszünik azonban, amikor 1152-ben a vladimiri - Anonymusnál és általában a régebbi magyar nyelvhasználatban lodoméri - fejedelemséghez csatolják. Ismételt tatár támadások után végre 1390-ben a moszkvai nagyfejedelemséggel egyesül és mindennemű különállása megszünik. Vissza