| Bevezető | 3 |
| A szakszervezetek nevelő munkája | 5 |
| A nevelő munka helye a szakszervezetek tevékenységében | 5 |
| A kultúra, az agitáció és a propaganda viszonya a nevelő munkához | 7 |
| A meggyőzés viszonya a mozgalom más feladataihoz | 8 |
| A nevelő munka célja, tartalma, feladata | 9 |
| A kulturális, agitációs és propagandamunka irányítása az alapszervezetekben | 11 |
| A feladatokat a testület határozza meg | 11 |
| A kulturális, agitációs és propagandabizottság | 12 |
| A munkabizottság feladata | 12 |
| Együttműködés és munkamegosztás | 13 |
| Együttműködés a munkahelyen | 13 |
| Kapcsolat a tanácsi szervekkel | 14 |
| Kulturális, agitációs és propagandamunka feltételei | 14 |
| Személyi feltételek | 14 |
| Tárgyi feltételek | 15 |
| Pénzügyi feltételek | 15 |
| A végrehajtás segítése, ellenőrzése | 16 |
| A kulturális, agitációs és propagandamunka tervezése | 17 |
| A nevelő hatások egymásra épülése | 17 |
| A kulturális nevelés tartalma | 17 |
| Az agitációs és propagandamunka tervszerűsége | 18 |
| Minden rétegre terjedjen ki a tervezés | 20 |
| Közüggyé kell tenni a művelődést, az ismeretterjesztést | 20 |
| Eljutni az egyes emberekhez | 21 |
| Kulturális nevelő munka az alapszervezetekben | 22 |
| Munkahelyi művelődés | 23 |
| Közművelődés és munkahelyi művelődés | 23 |
| A szakszervezetek kulturális nevelőmunkája és a munkahelyi művelődés | 24 |
| A szakszervezetek kulturális munkája | 24 |
| Az oktatás és a munkahelyi művelődés | 25 |
| A munkahelyi művelődés hatása túlmutat a munkahelyen | 25 |
| Munka és műveltség | 25 |
| Demokratizmus és művelődés | 26 |
| A munkahelyi művelődés tartalma | 26 |
| A munkahelyi művelődés irányítása | 27 |
| A munkahelyi művelődés tervezése | 28 |
| A munkahelyi művelődési bizottságok | 30 |
| A munkahelyi művelődés anyagi feltételei | 35 |
| Nevelő munka egyes rétegek között | 37 |
| Művelődés a munkásszállásokon | 40 |
| Művelődés a szocialista brigádok közösségeiben | 41 |
| A művelődési vállalások | 41 |
| A vállalások értékelése | 42 |
| A munkahelyi kulturális és politikai tevékenység egyéb formái, módszerei | 42 |
| A tudományos ismeretterjesztés | 43 |
| Vetélkedő | 43 |
| Tanfolyamok | 43 |
| Szakkörök | 44 |
| Klubok | 44 |
| A szabadidős, szórakoztató rendezvények | 46 |
| Munkahelyi közélettel kapcsolatos programok | 46 |
| Kiállítások, bemutatók, vásárok | 48 |
| Tanfolyamok, klubok, szakkörök | 49 |
| Táncos rendezvények, helyi sokadalmak | 50 |
| Vetélkedők, játékok | 50 |
| Tömegsport, turisztika | 51 |
| Egyéb szabadidős programok | 52 |
| Kapcsolódás a központi rendezvényekhez | 52 |
| Művelődési otthonok | 54 |
| A művelődési otthonok feladatai | 54 |
| A szakszervezeti művelődési otthonok szerepe | 55 |
| A munkahelyi művelődés segítése | 55 |
| A mozgalmi munkában való közreműködés | 56 |
| A művelődők körének bővítése | 56 |
| A mindennapi kultúra fejlesztése | 57 |
| Szabadidő, szórakozás | 58 |
| Lakóterületi funkció | 58 |
| A művelődési otthon típusai, besorolásuk | 59 |
| Művelődési otthon létesítése, fenntartása, működése | 59 |
| A működés főbb követelményei | 60 |
| A művelődési otthon vezetése | 61 |
| A szakszervezeti művelődési otthonok irányítása | 61 |
| A működés személyi feltételei | 63 |
| A működés tárgyi feltételei | 64 |
| A működés anyagi feltételei | 65 |
| A munkahelyi művelődés alapintézménye: A könyvtár. Az olvasás, a könyv, a könyvtár szerepe a művelődésben | 67 |
| Könyvtári hálózatok Magyarországon | 68 |
| A szakszervezeti közművelődési könyvtárak | 68 |
| A munkahelyi könyvtári ellátás fontossága, előnyei | 69 |
| A szakszervezeti közművelődési könyvtárak fő feladatai | 69 |
| Könyvtártípusok | 71 |
| Központi könyvtárak | 71 |
| Körzeti könyvtárak | 72 |
| Önálló könyvtárak | 72 |
| Letéti könyvtárak | 72 |
| Művelődési otthonokban működő könyvtárak | 73 |
| Az üdülők könyvtárai | 73 |
| Gyermek- és ifjúsági könyvtárak | 73 |
| A szakszervezeti könyvtárak együttműködési kapcsolatai | 74 |
| A szakszervezeti és a műszaki könyvtárak együttműködése | 74 |
| Az egészségügyi intézmények könyvtári ellátottsága | 74 |
| A tanácsi könyvtári hálózattal való kapcsolat | 75 |
| A könyvtárak működési feltételei | 75 |
| A könyvtári állomány | 76 |
| Az állomány nyilvántartása, feltárása, védelme | 77 |
| A könyvtár elhelyezése, nyitvatartási ideje | 77 |
| A könyvtáros | 78 |
| A könyvtár gazdálkodása | 79 |
| A könyvtárak nevelő munkája | 79 |
| Igényfeltárás | 79 |
| Igénykeltés | 80 |
| Az olvasók kiszolgálása, a kölcsönzés és egyéb szolgáltatások | 80 |
| A könyvtári munka irányítása, ellenőrzése | 81 |
| Az irodalmi nevelés egyéb eszközei | 83 |
| A munkahelyi kdönyvterjesztés | 83 |
| Az irodalmi nevelés közösségi formái | 83 |
| Felnőttek oktatása, képzése | 84 |
| Szakszervezetek és a felnőttképzés | 84 |
| Munkamegosztás a felnőttképzésben | 85 |
| Feladatok a felnőttképzésben | 86 |
| A felnőttképzés rendszere | 87 |
| Az iskolarendszerű felnőttoktatás formái és lehetőségei | 87 |
| Felnőttek szakmunkásképzése | 88 |
| Általános szakmunkás-továbbképzés | 90 |
| Mesterszakmunkás-továbbképzés | 90 |
| Művezetőképzés | 91 |
| Középfokú végzettségű szakemberek továbbképzése | 91 |
| Az alapszervezetek feladatai a továbbtanulás támogatásában | 91 |
| A tanuláshoz fűződő egyéni és közérdek feltárása, a vállalati szemlélet formálása | 91 |
| A dolgozók iskolai tanulásának ösztönzése | 93 |
| A tanulás feltételeinek megteremtése és folyamatos segítése | 93 |
| A tanulást ösztönző munkahelyi légkör kialakítása | 94 |
| Kihelyezett osztályok, tagozatok létesítése | 94 |
| A munkahelyek és iskolák kapcsolatának erősítése | 94 |
| A továbbtanulók tanulmányi munkájának támogatása | 96 |
| Milyen tanulmányi kedvezmények illetik meg a dolgozókat? | 96 |
| Kedvező munkaidő-beosztás | 96 |
| Tanulmányi munkaidő-kedvezmények | 96 |
| Szakmunkások előkészítő tanfolyamai | 96 |
| A SZET-ek megalakítása | 97 |
| A műszaki SZET | 97 |
| A SZET kibővítése, továbbfejlesztése | 98 |
| Keresettérítés | 98 |
| A SZET bázisai az üzemek és a vállalatok | 98 |
| Felvételi előkészítő bizottságok (FEB) | 100 |
| A FEB-ek hatóköre | 101 |
| A FEB-ek közoktatás-politikai jelentősége | 102 |
| A FEB-ek segítésének főbb területei és irányai | 102 |
| A szakmunkástanulók iskolán kívüli nevelése | 103 |
| Az általános művelés elmélyítése | 103 |
| A jövő munkásnemzedéke | 104 |
| Pályaválasztás | 104 |
| A reform végrehajtásának segítése | 104 |
| A szakszervezeti mozgalom és intézményhálózat a szakmunkástanulók nevelésének szolgálatában | 105 |
| A fiatalok aktivitásigénye | 106 |
| Az önművelés eszközei, feltételei | 106 |
| A műveltség döntő eleme a világnézet | 107 |
| Pedagógiai célú együttműködés az iskolákkal | 107 |
| A művészeti nevelés feladatai | 107 |
| A művészetek és a művészeti nevelés szerepe | 108 |
| Művészetpropaganda a munkahelyeken | 109 |
| Film a közművelődésben | 109 |
| Színház és közönség | 110 |
| Képzőművészeti ismeretterjesztés | 111 |
| Múzeum- és tárlatlátogatások, kiállítások szervezése | 111 |
| Üzemi kiállítások rendezése | 111 |
| Művészbarát körök | 112 |
| A zene szerepe a művépszeti nevelő munkában | 112 |
| Az amatőr művészeti mozgalom | 112 |
| Az együttesek szervezésével kapcsolatos teendők | 113 |
| Az együttesek irányításának szakszervezeti feladatai | 115 |
| Énekkarok és népdalkörök | 115 |
| Népitánc-együttesek | 116 |
| Színjátszó együttesek | 117 |
| Zenekarok | 117 |
| Amatőr filmezés | 117 |
| Fotókörök | 118 |
| Képzőművészeti körök | 118 |
| Bábegyüttesek | 118 |
| A szakszervezeti mozgalom művészeti díja, ösztöndíja | 119 |
| Az amatőr művészeti együttesek minősítése, bemutatkozási, fellépési lehetőségei | 120 |
| A szakszervezetek agitációs és propaganda munkája | 121 |
| A szakszervezeti agitáció és a propaganda hivatása | 121 |
| Az agitáció és a propaganda a meggyőződés és cselekvés alakításának egyik eszköze | 122 |
| Az agitáció fogalma | 122 |
| A propaganda fogalma | 122 |
| Az agitáció és a propaganda különbözősége és kölcsönhatása a gyakorlatban | 123 |
| Az agitáció és a propaganda segít a valóság megismerésében és a gondolkodás, magatartás helyes irányú formálásában | 124 |
| A szakszervezeti agitáció és propaganda kompetenciaterülete | 125 |
| Az agitáció és propaganda nem helyettesíthet, de segíthet más munkaterületeket | 125 |
| Az agitáció és a propaganda elválaszthatatlan a mozgalom más területeitől | 126 |
| Az agitáció és a propaganda szerepének alakulása | 127 |
| A szakszervezeti agitáció és propaganda tartalma | 128 |
| A tartalom forrásai és összetevői | 129 |
| Állandó és változó tartalmi elemek | 130 |
| Az agitáció és propaganda tartalmában megjelenik a marxizmus-leninizmus | 131 |
| A párt politikájának, a szocialista társadalom feladatainak, céljainak segítése | 131 |
| A szocialista demokrácia és az agitációs, propagandamunka kapcsolata | 132 |
| A szakszervezeti élet megismertetése, vonzóvá tétele | 133 |
| A gazdaságpolitika, a gazdálkodás segítése | 137 |
| A szocialista építés időszakának megismertetése | 140 |
| Szocialista hazafiságra, proletár internacionalizmusra nevelés | 142 |
| Az emberi tényezőkben rejlő lehetőségek | 143 |
| A kedvezőtlen tudati jelenségek elleni harc | 144 |
| Az agitáció és a propaganda módszerei, eszközei | 147 |
| Az írásos agitáció és propaganda | 148 |
| A szakszervezeti sajtó | 149 |
| Az alapszervezetek feladatai a sajtóterjesztésben | 151 |
| Az agitáció egyéb írásos eszközei | 154 |
| A propaganda írásos eszközei | 158 |
| Az alapszervezetek feladatai a szakszervezeti irodalom terjesztésében | 163 |
| A szóbeli agitáció és propaganda | 164 |
| A szóbeli agitáció és propaganda általános követelményei | 165 |
| A mondanivalónk szerkezete | 165 |
| Az előadás vázlata, a kidolgozás | 167 |
| A szóbeli gondolatközlés | 169 |
| A szóbeli agitáció fórumai | 170 |
| Az egyéni agitáció | 170 |
| A csoportos agitáció | 171 |
| A csoportos agitáció formái | 172 |
| A szóbeli agitáció tömeges fórumai | 173 |
| A szakszervezeti oktatás rendszere | 175 |
| A szakszervezeti tagság politikai oktatása | 176 |
| A szakszervezeti bizottság feladatai a tömegpolitikai oktatási év előkészítésében | 178 |
| A szakszervezeti bizottságok feladatai az oktatási év során | 180 |
| A propagandisták felkészítése | 180 |
| A szakszervezeti tanfolyamok információs források is | 181 |
| A tisztségviselők képzésének feladatai | 182 |
| A szakszervezeti bizalmiak felkészítése | 184 |
| A szocialista brigádvezetők képzése | 186 |
| A partner gazdasági vezetők felkészítése | 186 |
| Az oktatási bázisokon folyó képzés | 187 |
| A szakszervezet iskolák, oktatási központok | 187 |
| A SZOT Balatonfüredi Oktatási Intézete | 188 |
| A SZOT Központi Iskola | 189 |
| Szakszervezeti napok | 190 |
| Szakszervezeti elméleti konferenciák | 191 |
| Ismeretterjesztő előadások | 191 |
| Szellemi vetélkedők | 191 |
| Szemléltetés az agitációs és a propagandamunkában | 192 |
| A szemléltető agitáció | 192 |
| Plakátok, képes híradók | 192 |
| Falitáblák, versenytáblák, grafikonok és diagramok | 196 |
| Filmek, kisfilmek | 197 |
| Üzemi kiállítások | 198 |
| A szemléltető propaganda | 199 |
| A szakszervezeti agitáció és propaganda új eszköze: a video | 200 |
| A video szerepe az agitációban és tájékoztatásban | 200 |
| A video: oktatási segédeszköz | 201 |
| A videokészítés minimális követelményei | 202 |
| Kész videoműsorok beszerzésének lehetőségei | 203 |
| Demonstrációs táblák | 203 |
| Oktatófilmek | 203 |
| Dia- és írásvetítő | 204 |
| Műszerek, makettek, modellek | 205 |
| A szakszervezeti információ | 205 |
| A kétirányú információáramlás összekapcsolódása | 206 |
| Az információ fogalmáról | 207 |
| Társadalmi információ | 208 |
| Az információkészítés és -felhasználás politikai felelősséggel jár | 208 |
| Közvélemény - közhangulat | 210 |
| A szakszervezeti információ rendszere | 211 |
| Az információ összegzése | 214 |
| Az információ típusai | 215 |
| A szakszervezeti információ helye, szerepe a mozgalomban | 215 |
| Az információk realitását javító tényezők | 217 |
| Az agitáció és propaganda szervezete, követelményei | 220 |
| A szervezeti rendszer | 220 |
| Állandóság és időszakosság a tartalomban | 222 |
| Pontosság és gyorsaság az agitációs és propagandamunkában | 223 |
| Önállóság | 224 |
| Nyíltság, őszinteség | 225 |
| Konkrétság | 226 |
| A meggyőző erő növelése | 227 |
| Az ismeretek felfrissítése | 227 |
| Apró és nagy ügyek | 227 |
| A mozgalmi stílus erősítése | 228 |
| Önpropaganda, eredménypropaganda | 229 |
| Összehangoltság | 230 |
| Az agitációban és a propagandában hasznosítható lélektani ismeretek | 231 |
| A felnőttkor néhány sajátossága az agitációs és propagandamunka szemszögéből | 231 |
| Az agitációt és propagandát segítő neveléslélektani törvényszerűségek | 233 |
| Az agitáció és a propaganda az érdeklődésre építsen | 235 |
| Az érdeklődés felkeltésének általános törvényszerűségei | 236 |
Folytatás Microsoft-tal