A kosaram
0
MÉG
4000 Ft
a kedvezményes
házhoz szállításig

Magyar grammatika

Szerző
Szerkesztő
Lektor

Kiadó: Nemzeti Tankönyvkiadó
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Fűzött kemény papírkötés
Oldalszám: 577 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar 
Méret: 24 cm x 17 cm
ISBN: 963-19-0010-x
Megjegyzés: Tankönyvi szám: 41 184. Első kiadás.

Fülszöveg

A Magyar grammatika olyan, teljességre törekvő összefoglaló magyar nyelvtan, mely a hagyományos grammatikák megszokott és bevált rendszerében és az elmúlt harminc év újabb kutatásainak eredményeit figyelembe véve tárgyalja nyelvünk jelenségeit. Jellemzi a nyelvi elemeket, bemutatja a nyelvi szabályokat és működésüket, valamint gyakorlati tanácsokat, útmutatást is kínál az olvasóknak a nehezebben elemezhető nyelvi szerkezetek megítéléséhez. A könyv szerzői az ELTE oktatói, akik elméleti ismereteik és oktatási tapasztalataik birtokában vállalkoztak arra, hogy modern, megújult klasszikus grammatikát írjanak. A Magyar grammatika elsősorban egyetemi tankönyv, hasznos segítőtársa lehet azonban minden magyar és idegen nyelvet tanító, valamint tankönyvírásra vállalkozó tanárnak is.

Tartalom

Bevezetés17
Előszó (Keszler Borbála)19
Nyelv, nyelvtan, grammatika - Lengyel Klára23
A nyelvi egységek szinteződése - Lengyel Klára24
A fonémák szintje25
A morfémák szintje26
A szavak szintje26
A szintagmák szintje28
A mondatok szintje31
A nyelv és a beszéd egységeinek összefüggései32
Alaktan35
Az alaktan tárgya és alapkategóriái - Laczkó Krisztina37
Az alaktan tárgya37
Alaktani alapfogalmak38
A morfémák osztályozása39
A morfémaosztályok jellemzése40
A zéró morféma és a grammatikai kategóriák48
A tőtípusok51
Általános kérdések - Laczkó Krisztina51
A szavak tőtani besorolásának problémái - Keszler Borbála52
A toldalékok (affixumok) - Laczkó Krisztina55
Affixum és affixáció55
A toldalékok osztályozása55
A toldalékok osztályozása a tőhöz viszonyított helyzet alapján55
A toldalékmorféma-típusok elhatárolása: képzők, jelek és ragok - Keszler Borbála57
A toldalékváltozatok59
A morfémaszerkezetek - Laczkó Krisztina61
A szintetikus és az analitikus szerkesztésmód61
Sorrendi szabályok61
A szabályostól eltérő szerkezetek62
Szófajtan65
A mai magyar nyelv szófaji rendszere - Keszler Borbála67
A szófaji felosztás szempontjai67
Szófaji osztályok a magyar nyelvben67
A szófaji felosztás problémái70
Szófajok a nyelvben és a beszéd mondataiban - Lengyel Klára77
A lexikai szófajok77
A kettős és az átmeneti szófajúság77
Az aktuális szófajok78
A szófajváltás78
A szófaji jelentés hatóköre79
Az alapszófajok81
Az ige - Lengyel Klára81
Az ige jelentés - Kugler Nóra81
Az ige morfológiai tulajdonságai88
Az ige szerepe a mondatban90
Az igei alaptagú szintagma90
Az igetövek - Keszler Borbála95
Egyalakú igetövek95
Többváltozatú igetövek96
A zárt és nyílt tőosztályok kérdése102
Mozgás a tőtípusok között104
Az igeragozás - Kugler Nóra104
Általános kategóriák104
Az igeidő106
A mód108
Az igeidő- és igemód-kategóriák rendszere108
A nyelvtani szám és személy111
Az egyszerű (szintetikus) igealakok lehetséges morfológiai szerkezete111
Az összetett (analitikus) igealakok, azaz morfológiai természetű igei szerkezetek111
Az igeragozási rendszerek111
Az igeragozási paradigmák112
Általános ragozás112
Határozott ragozás115
Az ikes igék ragozása118
Sajátos és hiányos ragozású igék119
Grammatikai homonimák az igeragozásban122
A főnév - Balogh Judit127
A főnév fogalma127
A főnév jelentése127
A főnév alakja, szerkezete130
A főnév morfológiai tulajdonságai130
A főnév a mondatban132
A főnévi alaptagú szintagma135
A főnév határozottsága139
A főnév kapcsolata más szófajokkal140
A melléknév - Lengyel Klára142
A melléknév típusai jelentés szerint142
A melléknév morfológiai tulajdonságai143
A melléknév szerepe a mondatban145
A melléknév mint vonzat és mint szabad bővítmény146
A melléknévi alaptagú szintagma147
A melléknév szófaji határkérdései150
A névmások - Kugler Nóra-Laczkó Krisztina152
Általános kérdések152
A névmások általános jellemzése152
A névmások csoportosítása156
Az egyes névmásfajták158
A személyes névmás158
A visszaható és a kölcsönös névmás163
A mutató névmás165
A kérdő névmás168
A vonatkozó névmás168
A határozatlan és az általános névmás169
A névszótövek - Keszler Borbála175
Egyalakú névszótövek 175
Magánhangzós végű egyalakú névszótövek176
Mássalhangzós végű egyalakú névszótövek176
Többalakú névszótövek176
Mássalhangzós végű többalakú névszótövek178
Magánhangzós végű többalakú névszótövek180,
Keverék, illetve egyedi típusú névszótövek181
Tőtípusok és szófajok181
A zárt és nyílt tőosztályok kérdése181
Mozgás a tőtípusok között181
A névszóragozás - Balogh Judit183
A névszói paradigma183
A névszók jelei185
A névszójelek táblázata191
A névszók ragjai191
A névszóragok táblázatai203
A névszóragozásban előforduló alakok szerkezeti típusai205
A határozószó - Keszler Borbála209
A határozószó fogalma, elhatárolása etimonjától209
A határozószó szófajváltása210
A határozószó viszonyszóvá válik210
A határozószó fogalomszóvá válik212
A határozószók állománya212
A határozószók osztályozása212
A fogalmi tartomány jellege alapján való csoportosítás213
A határozószók osztályozása a határozói körülmény típusa szerint214
A határozószók osztályozása morfológiai tagoltságuk szerint214
A határozószók alaktani kérdései216
A határozószók képzése216
A határozószók rajzolása217
A határozószók jelzése217
A határozószók tőtani sajátosságai219
A határozószók mondatbeli szerepe219
A határozószók mondatrészszerepe219
A határozószói alaptagú szintagma219
Az igenevek - Lengyel Klára223
Az igenevek általános jellemzése223
Az igenév mint átmeneti szófaj223
Az igenév jelentése223
Az igenév mondatbeli szerepe224
Az igenév alakja225
Az igenevek szófajváltása226
A főnévi igenév226
A főnévi igenév általános tulajdonságai226
A főnévi igenév mondatbeli szerepe226
A főnévi igenév alaptagú szintagma231
A melléknévi igenév231
A melléknévi igenév általános tulajdonságai231
A melléknévi igenév mondatbeli szerepe232
A melléknévi igenév alaptagú szintagma234
A melléknévi igenév időviszonyító jelentése234
Az igei igenév236
A melléknévi igenév szófajváltása236
A határozói igenév237
A határozói igenév átalános tulajdonságai237
A határozói igenév mondatbeli szerepe238
A határozói igenév alaptagú szintagma242
A határozói igenév időviszonyító jelentése243
A határozói igenév szófajváltása244
Az igenevek morfológiai tulajdonságai - Lengyel Klára246
Az igenevek felépítése246
A főnévi igenév morfológiai tulajdonságai246
A melléknévi igenév morfológiai tulajdonságai247
A határozói igenév morfológiai tulajdonságai249
A viszonyszók252
A segédigék és származékaik - Lengyel Klára252
A segédigék és a segédigékből alkotott segédszók típusai252
A mondatrészteremtő segédszók (a kopulák)252
A szóalakteremtő segédszók255
Az ige modális, aspektuális és pragmatikai segédigéi256
Segédigeszerű szavak a magyarban256
A névutó - Balogh Judit259
A névutó fogalma, általános jellemzése259
A névutó felépítése260
A névutók fajtái260
A névutók jelentése261
A névutó kapcsolata más szófajokkal262
A névutómelléknév262
Az igekötő - Balogh Judit264
Az igekötő fogalma, általános jellemzése264
Az igekötők alakja265
Az igekötők funkciója265
Az igekötő kapcsolata más szófajokkal266
A kötőszó - Balogh Judit268
A kötőszó fogalma, általános jellemzése268
A kötőszó alakja268
A kötőszók osztályozása269
A kötőszó jelentése271
A kötőszó jelentése272
A kötőszók kapcsolata más szófajokkal275
A partikula - Kugler Nóra275
A partikula általános jellemzése277
Az egyes partikulafajták280
Homonímia, többszófajúság, poliszémia280
A partikulák kombinációi282
A névelő - Kugler Nóra282
A névelő általános jellemzése282
A határozott névelő283
A határozatlanság284
A névelőtlenség285
Az anyagnevek és a névelőzés286
A névelős szerkezet szórendje286
A tagadószó - Kugler Nóra289
A tagadószó meghatározása289
A tagadószó a mondatban289
A tagadószó érintkezése más szófaji kategóriákkal290
A mondatszók - Kugler Nóra292
A mondatszók általános jellemzői292
A mondatszó fogalma292
A mondatszók alakja292
A mondatszók a mondatban293
A mondatszók osztályozása294
Az indulatszó295
Az interakciós mondatszó296
A kapcsolat felvételére és lezárására szolgáló mondatszók296
A társalgásszervező és -jelölő elemek296
Az akaratkifejező mondatszók296
A mutató mondatszók297
A módosítószó298
A módosítószó jellemzői298
A módosítószó érintkezése más szófajokkal, nyelvi egységekkel300
A módosítószók kombinációi302
A hangutánzó mondatszó303
A szóalkotás módjai305
A szóképzés - Keszler Borbála307
A képzők jellemző sajátosságai307
A szóképzéssel kapcsolatos legfontosabb fogalmak309
A produktivitás, termékenység309
A gyakoriság310
A képzőfunkció310
A rokonértelműség310
A képzett szavakkal kapcsolatos problémák311
A képzők alaktani problémái313
Egyszerű és összetett képzők313
Egy- és többalakú képzők313
A képzők csoportjai az alapszó és a származékszó szófajak szempontjából314
Igeképzők314
Igéből igét képző képzők (deverbális verbumképzők)314
Névszóból igét képző képzők (denominális verbumképzők)315
Névszóképzők315
Igéből névszót képző képzők (deverbális nomenképzők)315
Névszóból névszót képző képzők (denominális nomenképzők)316
Igenévképzők317
Ma is termékeny képzők317
A képzők sorrendje318
A szóösszetétel - Lengyel Klára321
A szóösszetétel fogalma, jellemzői321
Az összetett szavak morfológiai felépítése322
Az összetett szavak grammatikai csoportosítása324
Az összetett szavak szófaji jellemzői325
Az összetett szavak részletes elemzése326
A ritkább szóalkotási módok - Lengyel Klára337
Az ikerítés337
A szórövidülés és továbbképzése339
Az elvonás340
A mozaikszók341
A betűszók341
A szóösszevonás342
Egyéb mozaikszók343
Szóhasadás343
A népetimológia (szóértelmesítés) és a szándékos szóferdítés343
A tulajdonnevek köznevesülése344
Az elemszilárdulás344
Szintagmatan347
A szintagmák - Keszler Borbála349
A szintagmák jellemző tulajdonságai349
A szintagmák elhatárolása más szerkezetekből349
A morfológiai típusú szerkezet349
Az állandósult szókapcsolat350
Az összetett szavak350
A szintagmák típusai350
Az alárendelő szintagma általános jellemzői351
A mellérendelő szintagma általános jellemzői351
Az alárendelő szintagma részletes vizsgálata352
Az alárendelő szintagmák osztályozása353
A jelöltség kérdése az alárendelő szintagmában354
A bővítmények osztályozása355
Az alárendelő szintagmák típusai az alaptag szófaja, valamint a bővítmény kötöttsége szerint358
A szavak (régensek) valenciaszáma358
A mellérendelő szintagmák részletes vizsgálata359
A mellérendelő szintagmák típusai359
A mellérendelő szerkezetek kapcsolóelemei360
A szintagmacsoportok361
A mondatbeli szinteződés (Deme László alapján)363
Mondattan367
A mondattan általános kérdései - Kugler Nóra369
A mondattan tárgya, a mondat fogalma369
A mondatok osztályozása szerkezetük szerint372
A mondatfajták379
Funkcionális-szemantikai kategóriák a mondatban386
A mondatrészek394
Az állítmány - Lengyel Klára394
Az állítmány fogalma, funkciója394
Az állítmányi szerepű szavak szófaja394
Az állítmány szerkezeti felépítése395
Az állítmány jelentése397
Az állítmány és az alany viszonya399
Az állítmány kapcsolata más mondatrészekkel401
A létigével és a kopulával szerkesztett állítmányok elemzési kérdései401
Az alany - Kugler Nóra405
Az alany meghatározása405
Az alany szófaja és alakja405
Az alany szerkezeti felépítése407
Az alany mint vonzat408
Az alany fajtái410
Az alany kihagyása (törlése)411
A tárgy - Balogh Judit414
A tárgy fogalma, funkciója414
A tárgy szófaja414
A tárgy alakja415
A tárgy szerkezeti felépítése415
A tárgy fajtái416
A határozó értékű tárgy418
A tárgy és a határozó összefüggése420
A határozók - Keszler Borbála423
A határozószók általános kérdései423
A határozó fogalma, a határozós szerkezet423
A határozó szófaja és alakja423
A határozók különleges szerkezeti típusai424
A határozók rendszere425
Kötött és szabad határozók426
Sajátos jelentésárnyalatú határozók429
A határozók irányhármassága430
A határozók kapcsolata más mondatrészekkel431
A határozók tüzetesebb vizsgálata432
A aszemantikus vonzatok432
A helyhatározó432
Az időhatározó433
A számhatározó434
Az állapothatározó434
Az eredethatározó437
A partitivusi (részelő) határozó437
Az eredményhatározó437
A társhatározó438
A módhatározó438
Az okhatározó439
A célhatározó439
A tekintethatározó440
A fok- és mértékhatározó441
Az eszközhatározó441
A részeshatározó442
A hasonlító határozó443
A jelző és az értelmező - Balogh Judit444
A jelző444
A jelző fogalma, funkciója444
A jelzők fajtái445
A minősítő jelző445
A mutató névmási kijelző jelző448
A birtokos jelző (és egyéb birtokos szerkezetek)449
Az értelmező452
Az értelmező fogalma452
Az értelmező fajtái452
Az értelmező határozó453
Az értelmező grammatikai státusa453
Az értelmező mint sajátos átmeneti szerkezet457
A részleges értelmező458
Az egyszerű és az összetett mondat határsávja - Keszler Borbála461
A halmozott mondatrészes mondatok461
Az állítmány halmozott461
Az alany, a tárgy vagy a határozó halmozott463
A mondathoz lazán kapcsolódó részeket (hátravetett határozót, esetleg tárgyat) tartalmazó mondatok464
A mondatszót és megszólítást tartalmazó mondatok464
Mondatszót tartalmazó mondatok464
A megszólítások465
Az igeneves szerkezeteket tartalmazó mondatok465
A módosító mondatrészeket tartalmazó mondatok465
A "mint"-es szerkezeteket tartalmazó mondatok466
A mint tagmondat kapcsol466
A mint álhasonlító mondatot vezet be466
A "mint"-es szerkezet mondatrésze466
A bevezető szavakat és kifejezéseket tartalmazó mondatok467
Az előrevetett proppozitumot tartalmazó mondatok468
Az alárendelő összetett mondatok - Haader Lea472
Általános kérdések472
Az alárendelő mondatok grammatikai szerveződésében részt vevő kategóriák472
Az alárendelő összetett mondatok jelentésviszonyai476
Az alárendelő mondatok osztályozási problémái478
Az alárendelő mondatok rendszere480
Nem bővítményt kifejtő mellékmondat483
Az állítmányi mellékmondat483
Kötött bővítményt kifejtő mellékmondat485
Az alanyi mellékmondat485
A hogy kötőszós (tartalomkifejtő) alanyi mellékmondat485
A vonatkozó tárgyi mellékmondat486
A kötött határozói mellékmondat490
A hogy kötőszós (tartalomkifejtő) kötött határozói mellékmondat490
A vonatkozó kötött határozói mellékmondat491
A hasonlító határozói mellékmondat494
Nem kötött (szabad) bővítményt kifejtő mellékmondatok495
A jelzői mellékmondat498
A minőségjelzői mellékmondat499
A mennyiségjelzői mellékmondat500
A birtokos jelzői mellékmondat501
Az értelmező jelző mellékmondat501
A célhatározói mellékmondat502
A helyhatározói mellékmondat504
Az időhatározói mellékmondat504
A számhatározói mellékmondat507
Az állapothatározói mellékmondat508
A módhatározói mellékmondat509
A fokhatározói mellékmondat509
Az okhatározói mellékmondat511
Szemantikai többlettartamat hordozó mellékmondatok: a sajátos jelentéstartalmú mellékmondatok513
A sajátos jelentéstartalmú mellékmondatok mondatrészkifejtéssel párosulva514
A hasonlító mellékmondat514
A következményes mellékmondat515
A feltételes mellékmondat516
A megengedő mellékmondat517
A sajátos jelentéstartalmú mondatok a mondatrészkifejtésről elszakadva518
A hasonlító mellékmondat518
A következményes mondat519
A feltételes mellékmondat519
A megengedő mondatok520
A mellérendelő összetett mondatok - Balogh Judit531
A mellérendelő összetett mondat általános jellemzése531
A mellérendelő összetett mondat fogalma531
Zárt és nyílt mellérendelő szerkezetek532
Tipikus és nem tipikus mellérendelő viszonyok533
Az elliptikus, kihagyásos szerkesztés533
A kapcsolatos mellérendelés534
Az egyszerű kapcsolatos viszony534
A hozzátoldó kapcsolatos viszony535
Az ellentétesen hozzátoldó kapcsolatos viszony535
Az összefoglaló kapcsolatos viszony535
A megosztó kapcsolatos viszony535
A fokozó kapcsolatos viszony536
Az ellentétes mellérendelés536
A szembeállító vagy egyszerű ellentétes viszony536
A megszorító utótagú ellentétes viszony537
A kizáró ellentétes viszony538
A választó mellérendelés538
A következtető utótagú mellérendelés539
A magyarázó utótagú mellérendelés539
Az okadó magyarázó viszony539
A kifejtő, helyreigazító magyarázó viszony540
A többszörösen összetett mondatok elemzése - Keszler Borbála542
A többszörösen összetett mondatok alaptípusai542
A közbeékelődéses mondatok545
A többszörösen összetett mondatok elemzésének egyéb problémái550
Tagmondatok elmaradása551
A mondattól elkülönülő szervetlen előrevetések, közbevetések és hátravetések551
Tárgymutató - Lengyel Klára555
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem