A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Az OECD - a legfejlettebb országok klubja

Tanulmányok és dokumentumok

Szerző
Szerkesztő

Kiadó: Stratégiai és Védelmi Kutatóintézet-Magyar Külügyi Intézet
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 171 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 20 cm x 15 cm
ISBN: 963-8117-27-3
Megjegyzés: Kihajtható melléklettel.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Magyarország a rendszerváltozás óta nemzetközi kapcsolataiban is a maga választotta utat járja. Ennek részét képezi az integrálódás az euro-atlanti intézményekbe. Bár ebben a folyamatban a... Tovább

Előszó

Magyarország a rendszerváltozás óta nemzetközi kapcsolataiban is a maga választotta utat járja. Ennek részét képezi az integrálódás az euro-atlanti intézményekbe. Bár ebben a folyamatban a legnagyobb figyelmet az Európai Unió és a NATO kapja, a bekapcsolódás folyamatos, s az nem csupán e két intézmény felé törekvésben fejeződik ki. Részét képezi ennek az a sok szálú együttműködés, ami már kialakult, s a tagság bizonyos korábban kizárólag nyugati demokráciákat tömörítő szervezetekben. Tagságot eddig Magyarország az Európa Tanácsban és a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetben, az OECD-ben nyert el.
Az OECD-t az elmúlt években viszonylag csekély figyelem övezte, holott a fejlett ipari államok együttműködésének fontos intézménye, ahol egyaránt jelen vannak Nyugat-Európa, Észak-Amerika és a Távol-Kelet ipari államai. Olyan klub ez tehát, ahová rangot jelent a bejutás. Nem szabad arról sem megfeledkezni, hogy egyetlen ország sem lett az Európai Közösség/Unió tagja anélkül, hogy előbb ne vették volna fel az OECD-be, illetve elődjébe az OEEC-be. A tagság tehát eszközét képezheti Magyarország más integrációs céljai megvalósulásának is. A közép-európai térség országainak csatlakozási körülményei az OECD-hez egyébként is figyelmet érdemelnek. Mindenekelőtt az a tény, hogy Közép-Európa általában leginkább integrációérettnek tartott államai nem egyidőben válnak a szervezet tagjaivá. Csehországot már 1995 vége felé felvették, Magyarországra 1996 márciusában került sor, s a közeli jövőben a sorban Lengyelország következik. Egyelőre a térség más államaival a szervezet nem folytat tárgyalásokat. A tanulságot talán említeni sem kellene. De mégis érdemes felhívni a figyelmet arra, hogy semmilyen tragédia nem történt akkor, amikor az egyaránt nyugat felé törekvő közép-európai államok közül valamelyik előbb vált az OECD tagjává, mint a másik, s nincs okunk arra, hogy feltételezzük, ez másként lesz a jövőben más integrációk esetében. Vissza

Tartalom

Előszó 5
Major István:
Bevezetés 7
Gazdag Ferenc:
Történelmi előzmények 1948-1961 11
Kardos Gábor:
Az OECD szervezete, működése és döntéshozatala 19
Balogh László:
Az OECD tagság Magyarország euroatlanti integrációs
folyamatában 49
Bodnár Zoltán:
Az OECD liberalizációs szabályozó rendszere 63
Kakuk János:
A szervezet szerepe a nemzetközi adózás szabályozásában 95
Pomázi István:
Környezetpolitika és a magyar csatlakozás 115
FÜGGELÉK 133
Egyezmény a gazdasági együttműködési és fejlesztési szervezetről .135
1. sz. kiegészítő jegyzőkönyv 142
2. sz. kiegészítő jegyzőkönyv 143
Jegyzőkönyv az 1948. április 16-i európai gazdasági együttműködési
egyezmény felülvizsgálatáról 144
A Magyar Köztársaság kormányának nyilatkozata 146
Az OECD Tanácsának határozata, 1996. március 28 162
VÁLOGATOTT BIBLIOGRÁFIA 165
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem
konyv