A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

A klinikai hatékonyság fejlesztése az egészségügyben

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Az egészségügyi ellátás reformjához nem elegendő az egészségügy szerkezetének átalakítása, új finanszírozási formák bevezetése. A tartós, eredményes reformhoz, az ellátás hatékonyságának... Tovább

Előszó

Az egészségügyi ellátás reformjához nem elegendő az egészségügy szerkezetének átalakítása, új finanszírozási formák bevezetése. A tartós, eredményes reformhoz, az ellátás hatékonyságának fejlesztéséhez az irányítást, az egészségügyben dolgozók szemléletét, gondolkozását is át kell hangolni, a megváltozott körülményeknek megfelelően. Ebben sokat segíthetnek az egészségüggyel kapcsolatban álló társtudományok. A hagyományos egészségügyi ismereteknek megvan a helyük, szerepük az egészségügyi ellátásban, de a társadalom egészségügyi problémáira ez a tudás és szemlélet nagyon sok területen nem tud megfelelő, hatékony megoldást nyújtani. Nem szabad tehát mereven elzárkózni attól, hogy az egészségügy panaszainak megoldásához, az egészségügy reformja során felmerülő kérdések megválaszolásához felhasználjuk az egészségügy társtudományai területén dolgozó szakemberek ismereteit is. Az egészség ügyét szolgáló, tudományos alapokon nyugvó és rendszerszerű megközelítésű ismeretek sokat segíthetnek a jelenlegi problémák megoldásában. Magyarországon az egészségügyben csak az utóbbi években érett meg a helyzet arra, hogy elfogadják a minőségmenedzsment jelentőségét, de ez még korántsem jelenti azt, hogy alapelvei és módszerei a gyakorlatban is alkalmazásra kerülnek azokon a területeken, ahol a leginkább szükség lenne erre. Vissza

Tartalom

A kötet szerzői 24
Bevezetés 29
AZ EGÉSZSÉGÜGY HELYZETE, A MINŐSÉGMENEDZSMENT ÁLTALÁNOS SZEMPONTJAI
1. fejezet • A hatékony egészségügyi ellátást indokló körülmények az egészségügyben 33
1.1. Megváltozott körülmények a 21. század elején 35
1.1.1. Demográfiai változások 35
1.1.2. A betegségek előfordulásában bekövetkezett változások 36
1.1.3. Az egészségügy tudományos-technológiai fejlődése 38
1.1.3.1. Egészségügyi kutatások 39
1.1.3.2. Diagnosztikai eljárások 39
1.1.3.3. Terápiás technológiák 40
1.1.4. Az informatika és a kommunikáció fejlődése 41
1.1.5. Változások az egészségügyi dolgozók és a páciensek viszonyában 44
1.2. Hibák az egészségügyi ellátás napi gyakorlatában 45
1.2.1. Nemzetközi tapasztalatok 45
1.3. Az egészségügyi ellátórendszerek helyzete 49
1.3.1. Válságban az egészségügyi ellátórendszerek 49
1.3.2. Az egészségügyi ellátórendszerek finanszírozása 51
1.3.2.1. Az egészségügy részesedése a GDP-ből 51
1.3.2.2. A GDP és az egészségi állapot 53
1.3.3. Az egészségügyi ellátórendszerek és a korai halálozás 55
1.3.3.1. A korai halálozás 55
1.3.3.2. Az elkerülhető halálozás 56
1.4. Magyarország egészségügyi helyzete 58
1.4.1. Magyarország lakosságának egészségi állapota 60
1.4.1.1. Demográfiai helyzet 61
1.4.1.2. Magyarország morbiditási és mortalitási adatai 64
1.4.1.2.1. Morbiditási adatok 64
1.4.1.2.2. Mortalitási adatok 67
1.4.1.3. A lakosság életmódja 70
1.4.2. Magyarország egészségügyi rendszerének helyzete és minőségi problémái 71
1.4.2.1. A magyar egészségügy fő problémái 71
1.4.2.2. Az egészségügyi ellátórendszer struktúrájának helyzete és minőségi problémái 74
1.4.2.2.1. Az ellátórendszer finanszírozásának helyzete és minőségi problémái 74
1.4.2.2.2. Az egészségügyi szolgáltatók és az ellátási szintek helyzete és minőségi problémái 82
1.4.2.2.3. Az eszközök, műszerek, gyógyszerek, az információs technológia helyzete és minőségi problémái 91
1.4.2.2.4. A humán erőforrás helyzete és minőségi problémái 94
1.4.2.2.5. A szociális gondozás helyzete és minőségi problémái 95
1.4.2.3. Az egészségügyi ellátórendszer folyamatai 97
1.4.2.3.1. Az ellátórendszer folyamatainak értelmezése 97
1.4.2.3.2. Az ellátórendszer folyamatainak minőségi problémái 97
1.4.2.3.3. Szakmai műhibák 101
1.4.2.4. Az egészségügyi ellátórendszer eredményei 102
1.4.2.4.1. Az eredmények értelmezése és felosztása 102
1.4.2.4.2. Az eredmények minőségi problémái 103
1.5. Az egészségügyi ellátórendszer minőségének fejlesztése 105
1.5.1. A fejlesztés általános szempontjai 105
1.5.2. Az egészségügyi ellátás hatékonyságának javítása 107
1.5.2.1. A hatékonyságjavításának szempontjai 108
1.5.2.2. Életmód és egészségfejlesztés 110
1.5.2.3. Az egészségügyi ellátás finanszírozása 112
1.5.2.4. A bizonyítottan hatásos, eredményes és hatékony egészségügyi technológiák alkalmazása 116
1.5.2.5. A szervezeti kultúra fejlesztése, az érdekeltség megteremtése 117
1.5.2.6. Az átláthatóság biztosítása, jogszabályok alkalmazása 118
1.5.2.7. A minőségbiztosítási rendszerek és a költséghatékonyság 119
Irodalom 121
2. fejezet • az egészségügyi ellátás minőségének alapjai 128
2.1. A minőség fogalma 130
2.2. A minőségszemlélet fogalma 132
2.2.1. A minőségszemlélet mint filozófia 132
2.2.1.1. A vevő fogalma 133
2.2.1.2. Folyamatos fejlesztés 134
2.2.1.3. Teljes elkötelezettség és felhatalmazás 134
2.2.2. A minőségszemlélet mint módszer 134
2.2.3. A minőségszemlélet mint szervezési készség 135
2.3. Minőségmenedzsment és egészségügyi ellátás 135
2.4. Az egészségügyi ellátás minőségének értelmezései 137
2.4.1. A minőség meghatározásának problémája az egészségügyben 137
2.4.2. Az egészségügyi ellátás minőségének értelmezése Donabedian szerint 139
2.4.3. A minőség összetevőinek további értelmezései 140
2.4.4. Kockázatmenedzsment 141
2.4.5. Összhangba hozott komponensek 143
2.5. Az egészségügyi ellátás minőségének dimenziói Donabedian szerint 143
2.5.1. Az egészségügyi ellátás struktúrája 144
2.5.2. Az egészségügyi ellátás folyamatai 146
2.5.3. Az egészségügyi ellátás eredménye 149
2.5.3.1. Klinikai eredmények 149
2.5.3.2. Elégedettség 150
2.5.3.2.1. A betegelégedettség 150
2.5.3.2.2. A dolgozók elégedettsége 151
2.5.3.3. Gazdasági eredmények 152
2.5.3.3.1. A gazdasági eredmények jelentősége 152
2.5.3.3.2. A minőségköltségek felosztása 153
2.5.3.3.3. A minőségköltség kontrollja a gyakorlatban 154
2.5.3.4. Társadalmi kihatás 155
2.5.4. A struktúra, a folyamat és az eredmény eltérő szempontjai 157
2.6. Az egészségügyi ellátás minőségének mérése 158
2.6.1. Adatkezelés az egészségügyi ellátás minőségének mérése során 160
2.6.2. A minőség mérése a Donabedian-féle dimenziók szerint 160
2.6.2.1. A struktúra mérése 161
2.6.2.2. A folyamat mérése 162
2.6.2.3. Az eredmény mérése 162
2.6.2.3.1. A klinikai eredmények mérése 162
2.6.2.3.2. Az elégedettség mérése 164
2.6.2.3.3. A gazdaságosság mérése 167
2.6.2.3.4. A társadalmi hatás mérése 169
2.6.3. Mérés kritériumokkal, standardokkal és indikátorokkal 169
2.6.3.1. A kritériumok fogalma 170
2.6.3.2. A standardok fogalma 172
2.6.3.3. Az indikátorok fogalma 173
2.6.3.4. Standardok, kritériumok, indikátorok gyakorlati alkalmazása 176
2.6.4. A minőség mérésének egyéb formái 176
2.6.4.1. Hatósági engedélyezési eljárás 176
2.6.4.2. A minőségügyi rendszer auditálása 178
2.6.4.2.1. Belső audit 178
2.6.4.2.2. Külső audit 179
2.6.4.3. Akkreditálás 180
2.6.4.4. Klinikai audit 181
2.6.4.5. Önértékelés 181
Irodalom 184
3. fejezet • Minőségfejlesztés az egészségügyben 187
3.1. A minőségfejlesztés feltételeinek megteremtése a szervezeti kultúra változtatásával 189
3.1.1. Az eredményes problémamegoldás szükségessége 189
3.1.2. A szervezeti kultúra változtatása az egészségügyben 190
3.1.2.1. Változtatás az egyének szintjén 192
3.1.2.2. Változtatás a csoportok szintjén 193
3.1.2.3. Változtatás a szervezet szintjén 193
3.1.3. A változtatásra ható tényezők 195
3.2. Minőségfejlesztés az egészségügyben 196
3.2.1. Az egészségügyi ellátás minőségének fejlesztése a Donabedian-féle felosztás szerint 199
3.2.1.1. A struktúra minőségének fejlesztése 199
3.2.1.2. A folyamatok minőségének fejlesztése 200
3.2.1.3. Az eredmény minőségének fejlesztése 201
3.2.2. Minőségfejlesztés az érdekelt felek szerint 202
3.2.2.1. A minőség és a vezetők 202
3.2.2.2. A minőség és az egészségügyi szakemberek 204
3.2.2.3. A minőség és a páciensek 206
3.3. A minőségfejlesztés formája és alapelve 206
3.4. Koncentrálás a folyamatok fejlesztésére 207
3.4.1. A folyamatok menedzselése 207
3.4.1.1. Néhány alapfogalom 207
3.4.1.2. A folyamatmenedzselés hat összetevője 209
3.4.1.3. A kulcsfontosságú folyamatok azonosítása, értékelése, javítása 211
3.4.2. Hat lépés a folyamatjavítás felé 215
3.4.2.1. A módszer alapelve és alkalmazhatósága 215
3.4.2.2. A folyamatjavítási modell lépései 216
3.5. A PDCA-ciklus lépéseinek egészségügyi alkalmazása 221
3.5.1. Tervezés 222
3.5.2. Cselekvés 224
3.5.3. Ellenőrzés 224
3.5.4. Visszacsatolás 225
3.6. A teljesítmény mérése 228
3.6.1. Mérés három szinten 229
3.6.2. A mérés nézőpontjai 230
Irodalom 231
A SZAKMAI HATÉKONYSÁG JELENTŐSÉGE ÉS MEGVALÓSULÁSÁNAK FŐBB LÉPÉSEI
4. fejezet • A hatékony egészségügyi ellátás alapelvei és megvalósításának lépései 233
4.1. A hatékony egészségügyi ellátás egészségügyi-közgazdasági szempontjai 235
4.1.1. Hatásosság kísérleti körülmények között 236
4.1.2. Eredményesség a mindennapi gyakorlatban 236
4.1.3. Hatékonyság 237
4.1.3.1. Technikai hatékonyság 238
4.1.3.2. Költséghatékonyság 239
4.1.3.3. Termelési hatékonyság 239
4.1.3.4. Allokációs hatékonyság 240
4.1.3.5. A technikai, a termelési, az allokációs és a költséghatékonyság összefüggései 242
4.1.3.6. Egészség-gazdaságtani elemzések 242
4.2. A klinikai hatékonyság 243
4.2.1. A hatékonyság és a minőségbiztosítás kapcsolata 247
4.2.2. A kompetenciák fejlesztése 249
4.3. A klinikai hatékonysági kör 250
4.3.1. Kutatás 251
4.3.2. Egészségügyitechnológia-elemzés 252
4.3.2.1. Az egészségügyi technológiák felosztása 253
4.3.2.2. Az egészségügyi technológiák életciklusa 254
4.3.2.3. Az egészségügyitechnológia-elemzés csoportjai irányzat szerint 256
4.3.2.4. Az egészségügyitechnológia-elemzés kapcsolata a kutatással 256
4.3.2.5. Az egészségügyitechnológia-elemzés kapcsolata a minőségfejlesztéssel 257
4.3.3. Szakmai irányelvek fejlesztése 258
4.3.4. A bizonyítékokon alapuló egészségügyi ellátás 261
4.3.4.1. A bizonyítékokon alapuló gyakorlat értelmezése és jelentősége 261
4.3.4.2. A bizonyítékokon alapuló gyakorlat téves értelmezései 265
4.3.4.3. A bizonyítékokon alapuló egészségügyi ellátás szükségessége 267
4.3.4.4. A bizonyítékokon alapuló gyakorlat előnyei 268
4.3.5. Klinikai audit 269
4,3.5.1. A klinikai audit formái 271
4.4. A klinikai hatékonyság megvalósulásának támogatása 277
Irodalom 278
5. fejezet • Irodalomkutatás és a szakirodalom
kritikus értékelése 284
5.1. Az elsődleges, a másodlagos adatgyűjtés és az adatelemzés 286
5.1.1. Mi a legmegbízhatóbb tudományos eredmény? 288
5.1.2. A szisztematikus és a nem szisztematikus másodlagos adatelemzések 295
5.1.3. A szisztematikus áttekintések jelentősége a bizonyítékokon alapuló klinikai gyakorlatban 295
5.2. A keresés módszerei: a MEDLINE és egyéb internetes adatbázisok alkalmazása 298
5.2.1. A hatékony irodalmazás 298
5.2.2. Az elektronikus adatbázisok előnyei 301
5.2.3. A „szürke" irodalom 303
5.2.4. A köztes és a végső eredmény 304
5.2.5. A publikációs hiba 305
5.3. A Cochrane Együttműködés és a Cochrane Könyvtár 306
5.3.1. A Cochrane Együttműködés története, céljai 306
5.3.2. A Cochrane Könyvtár és az abban szereplő adatbázisok 308
5.3.3. A szisztematikus összefoglalók elkészítésének lépései a Cochrane Együttműködésben 310
5.4. A szakirodalom kritikus értékelése 311
5.4.1. Az eredmények értékelésének általános szempontjai 311
5.4.2. A diagnosztikai módszert ismertető irodalom kritikus elemzése 313
5.4.3. A prognózisra vonatkozó eredményeket ismertető irodalom kritikus elemzése 314
5.4.4. A prevenciós eljárást ismertető irodalom kritikus elemzése 315
5.4.5. A terápiás módszert ismertető irodalom kritikus elemzése 315
5.4.5.1. A kezelés hatásosságának értékelése 315
5.4.5.2. Statisztikailag szignifikáns és klinikailag is jelentős változás 317
5.4.6. A szisztematikus áttekintések kritikus elemzése 321
5.4.7. Az egészségügyitechnológia-értékelések kritikus elemzése 323
5.4.8. Az egészség-gazdaságtani elemzések kritikus értékelése 325
5.4.9. A klinikai döntéselemzések kritikus értékelése 327
5.4.10. Az irányelvek kritikus elemzése 328
5.5. Következtetések, tanulságok 330
Irodalom 332
6. fejezet • A kutatás jelentősége a klinikai hatékonyság megvalósításában 337
6.1. A kutatás jelentősége az egészségügyi hatékonyság megvalósításában 339
6.1.1. A klinikai tudás természete 339
6.1.2. A kutatás szükségessége az egészségügyi minőségfejlesztés során 340
6.2. Az egészségügyben végzett kutatások csoportosítása 343
6.2.1. A kutatások csoportosítása a vizsgálat általános módszertana szerint 343
6.2.1.1. Kvantitatív kutatások 345
6.2.1.2. Kvalitatív kutatások 345
6.2.1.3. Kombinált kutatási stratégiák 348
6.2.2. A kutatások csoportosítása az expozíció tervezése alapján 350
6.2.3. A kutatások csoportosítása a kutatás célja, az alkalmazott eszközök és a képzettség alapján 351
6.2.3.1. Orvosbiológiai kutatások 351
6.2.3.2. Egészség-gazdaságtani kutatások 353
6.2.3.3. Szociológiai kutatások 353
6.2.3.4. Pszichológiai kutatások 353
6.2.3.5. Elégedettségi vizsgálatok 354
6.2.3.5.1. Betegelégedettségi vizsgálatok 354
6.2.3.5.2. Dolgozói elégedettségi vizsgálatok 355
6.2.3.5.3. Az elégedettségi vizsgálatok lépései 356
6.3. Klinikai epidemiológiai vizsgálatok 358
6.3.1. A klinikai epidemiológia fogalma és jelentősége 358
6.3.2. A klinikai epidemiológia és a klinikai gyakorlat 358
6.3.2.1. Diagnosztikai kutatások 359
6.3.2.2. Etiológiai kutatások 360
6.3.2.3. Prognosztikai kutatások 361
6.3.2.4. Terápiás kutatások 362
6.3.2.5. Prevenciós kutatások 365
6.3.3. Klinikai epidemiológiai kutatások a vizsgálati elrendezés szerint 367
6.3.3.1. Megfigyeléses vizsgálatok 368
6,3.3..1.1. Deskriptív vizsgálatok 369
6.3.3.1.2. Analitikus vizsgálatok 373
6.3.3.2. Experimentális vizsgálatok 376
6.3.3.2.1. Nem véletlen besorolású experimentális vizsgálatok 377
6.3.3.2.2. Randomizált kontrollált vizsgálatok 377
Irodalom 380
7. fejezet • az egészségügyitechnológia-elemzés szerepe a minőségmenedzsmentben 387
7.1. Az egészségügyitechnológia-elemzés fogalma, jelentősége és céljai 388
7.1.1. Mi az egészségügyitechnológia-elemzés célja? 388
7.1.2. Mi nem célja az egészségügyitechnológia-elemzésnek? 389
7.1.3. Az egészségügyitechnológia-elemzés és a minőség 390
7.1.4. Mikor érdemes egészségügyitechnológia-elemzést készíteni? 391
7.1.5. Kik készítenek és kik készítsenek egészségügyitechnológia-elemzést? 392
7.1.6. Az etika és az egészségügyitechnológia-elemzés 393
7.1.7. Rövid vagy részletes egészségügyitechnológia-elemzést készítsünk? 394
7.2. Az egészségügyitechnológia-elemzés alapvető lépései 395
7.2.1. Első lépés: a téma megválasztása 396
7.2.2. Második lépés: a fontossági sorrend kialakítása 397
7.2.3. Harmadik lépés: az egészségügyitechnológia-elemzés céljának meghatározása 400
7.2.4. Negyedik lépés: az egészségügyiszolgáltatás-szükséglet megítélése 402
7.2.5. Ötödik lépés: a már meglévő tudományos információk összegyűjtése 403
7.2.6. Hatodik lépés: a tudományos eredmények kritikus értékelése 404
7.2.7. Hetedik lépés: új elsődleges adatgyűjtés 405
7.2.8. Nyolcadik lépés: egészség-gazdaságtani elemzés 405
7.2.8.1. Az egészség-gazdaságtani elemzés típusai 406
7.2.8.2. Az egészségnyereség mérése 406
7.2.8.3. A költségek mérése 407
7.2.8.4. Az egészségnyereség és a költségek diszkontálása 410
7.2.8.5. Az egészségnyereségre és a költségekre vonatkozó adatok szintézise 411
7.2.8.6. A költségvetési kihatás becslése 412
7.2.8.7. A bizonytalanság kezelése az egészség-gazdaságtani elemzések során 413
7.2.9. Kilencedik lépés: az eredmények összegzése és interpretálása 413
7.2.9.1. Az eredmények összegzése 414
7.2.9.2. Az eredmények interpretálása 416
7.2.10. Tizedik lépés: az ajánlások megfogalmazása és következményeik bemutatása 417
7.2.10.1. Általános szempontok és formai követelmények 417
7.2.10.2. Az új gyógyító-megelőző eljárás támogatásának hatása a biztosító költségvetésére 418
7.2.10.3. A méltányosság és az igazságos elosztás szempontjainak mérlegelése 419
7.2.11. Tizenegyedik lépés: a terjesztési stratégia kidolgozása 420
7.2.12. Tizenkettedik lépés: az elemzés hatásának vizsgálata 422
7.3. A technológiaelemzés minőségbiztosítása 423
Irodalom 424
8. fejezet • A szakmai irányelvek fejlesztése 427
8.1. A szakmai irányelvek fogalma és jelentősége 428
8.2. A szakmai irányelvek alkalmazásának előnyei 430
8.3. A szakmai irányelvek fejlesztésének típusai 433
8.4. A jó szakmai irányelv kritériumai 435
8.5. A szakmai irányelvek fejlesztésének lépései 438
8.5.1. Témaválasztás 439
8.5.2. Multidiszciplináris fejlesztőcsoport létrehozása, a fejlesztési terv kidolgozása 443
8.5.3. Nemzetközi irányelvek felkutatása 444
8.5.4. Az irányelvek kritikus értékelése, ajánlásaik adaptálása 445
8.5.5. A primer bizonyítékok felkutatása 447
8.5.6. A bizonyítékok kritikus értékelése, rangsorolása, evidenciatáblák készítése 447
8.5.7. A bizonyítékok ajánlásokká alakítása, az ajánlások erősségének meghatározása 448
8.5.8. A fejlesztőcsoporton belüli konszenzus kialakítása 451
8.5.9. Az ajánlások összefoglalása, algoritmus készítése 452
8.5.10. Terjesztés, a bevezetés stratégiájának kidolgozása 452
8.5.11. Az irányelv első változatának összeállítása 454
8.5.12. Külső véleményezés, konszenzus 454
8.5.13. Az irányelv második változatának összeállítása 455
8.5.14. Gyakorlati próbatanulmány 455
8.5.15. A végleges verzió dokumentumának összeállítása 455
8.5.16. Terjesztés, bevezetés 455
8.5.17. Felülvizsgálat, frissítés 456
8.6. Összefoglalás 457
Mellékletek 459
Irodalom 463
9. fejezet • A bizonyítékokon alapuló orvosi gyakorlat 465
9.1. A bizonyítékokon alapuló orvosi gyakorlat jelentősége 467
9.1.1. Az orvosi gyakorlathoz szükséges ismeretek 467
9.1.2. Az EBM gyakorlati alkalmazásának alternatívái 467
9.1.3. Az EBM és a hagyományos egészségügyi képzés kapcsolata 468
9.1.4. Az EBM gyakorlati alkalmazásának nehézségei 469
9.1.5. A bizonyítékokon alapuló orvosi gyakorlat előnyei 470
9.2. A bizonyítékokon alapuló orvosi gyakorlat összetevői 470
9.2.1. A beteg panaszai, a betegség tünetei 471
9.2.2. Korábbi tapasztalatok 471
9.2.3. A betegséggel kapcsolatos bizonyítékok 472
9.2,3.1 A betegséggel kapcsolatos bizonyítékok alkalmazása 472
9.2.3.2. A bizonyítékok terjesztésének és alkalmazásának formái 474
9.2.4. A beteg preferenciái 475
9.2.5. A rendelkezésre álló erőforrások 476
9.3. A bizonyítékokon alapuló orvoslás lépései 477
9.3.1. Világos klinikai kérdés megfogalmazása a páciens problémájával kapcsolatban 477
9.3.2. A klinikai kérdést megválaszoló adatok megkeresése 479
9.3.3. A megtalált adatok kritikai elemzése 482
9.3.3.1. Az eredmény megbízhatóságának értékelése 483
9.3.3.2. Az eredmény értékelése a klinikai hatás szempontjából 483
9.3.3.3. Az eredmény értékelése a páciens szempontjából 484
9.3.4. A hasznos adatok alkalmazása egy konkrét betegre vonatkozóan 485
9.3.4.1. Az eredmények alkalmazásának általános szempontjai 486
9.3.4.2. Az egyénre vonatkozó egészségnyereség meghatározása 489
9.3.4.3. A beteg preferenciáinak megismerése 493
9.3.4.4. A rendelkezésre álló erőforrások 500
9.3.5. Az alkalmazott bizonyíték eredményességének ellenőrzése 501
Irodalom 502
10. fejezet • Minőségi indikátorok fejlesztése 507
10.1. Az indikátorok fogalma és típusai 508
10.1.1. Az indikátor fogalma 508
10.1.2. A minőségi indikátorok rendszerezése 509
10.1.3. Az indikátorok típusai 510
10.1.4. Az indikátorok adatforrásai 511
10.2. A minőségi indikátorok jellemzői 512
10.3. A minőségi indikátorok fejlesztése 512
10.3.1. A minőségi indikátorok fejlesztésének alapelvei 513
10.3.2. Az indikátorfejlesztés lépései 514
10.3.2.1. Az ellátási folyamat vagy esemény kiválasztása 516
10.3.2.2. A lehetséges indikátor képzéséhez felhasznált tényezők pontos definiálása 517
10.3.2.3. A lehetséges indikátorok alkalmasságának ellenőrzése 517
10.3.2.4. A szakértői panel szerepe 519
10.3.2.5. Az indikátor értékét befolyásoló tényezők vizsgálata 520
10.3.2.6. Az indikátor hatásosságának/validitásának vizsgálata 521
10.3.2.7. Az indikátor tesztelése valós körülmények között 521
10.3.2.8. Az indikátorok képzése során alkalmazott minőségfejlesztési technikák 522
10.4. Az indikátorok alkalmazásának árnyoldalai 524
10.5. A brit Nemzeti Egészségügyi Szolgálat indikátorai 525
10.6. Hazai törekvések indikátorok alkalmazására 527
10.7. Összegzés 529
Melléklet 531
Irodalom 551
11. fejezet • A klinikai audit lépései 555
11.1. A klinikai audit tervezése 557
11.1.1. Általános szempontok 557
11.1.2. A vizsgált terület és téma meghatározása 558
11.1.3. A célok világos megfogalmazása 562
11.1.4. A kritériumok, az indikátorok és a standardok meghatározása, fejlesztése 563
11.1.4.1. A kritériumok osztályozása, fejlesztése 563
11.1.4.1.1. A kritériumok osztályozása 564
11.1.4.1.2. Valid kritériumok fejlesztése 565
11.1.4.2. Az indikátorok fejlesztése 571
11.1.4.3. A numerikus standardok kijelölése 572
11.1.5. Az adatgyűjtés megtervezése 574
11.1.5.1. A vizsgált populáció meghatározása 574
11.1.5.2. Az audit időtartamának meghatározása 575
11.1.5.3. A mintavétel módszerének meghatározása 575
11.1.5.3.1. A mintaszám meghatározása 576
11.1.5.3.2. Az adatgyűjtés és a mintavétel formájának megtervezése 576
11.1.5.3.3. Az adatforrások kiválasztása 578
11.1.6. Az adatrögzítés megtervezése 578
11.1.7. Adatelemzés 579
11.1.8. Az eredmények prezentálásának megtervezése 579
11.1.9. A klinikai audit protokolljának elkészítése 579
11.1.10. Az auditprotokoll értékeltetése külső szakértőkkel 580
11.2. Adatgyűjtés, a gyakorlat mérése 580
11.2.1. Az adatgyűjtés problémái 580
11.2.2. Az egészségügyi ellátás gyakorlatának mérése, az adatok rögzítése, összevetése a kritériumokkal 582
11.3. Adatelemzés 585
11.3.1. A gyakorlat összevetése a kritériumokkal 585
11.3.2. Az eltérések azonosítása 586
11.3.3. Az eltérések okainak és a változtatást igénylő területeknek az azonosítása 587
11.3.4. Az eredmények összefoglalása és prezentálása 588
11.4. A változtatás bevezetése a gyakorlatba 589
11.4.1. A változtatást támogató tényezők értékelése 589
11.4.2. A változtatást gátló tényezők értékelése 590
11.5. Ismételt audit - a változtatás eredményének értékelése 591
11.5.1. Az ismételt audit szükségessége 591
11.5.2. Az ismételt audit időpontjának meghatározása 592
11.5.3. A mintavétel jellegének meghatározása 593
11.5.4. Adatgyűjtés és -feldolgozás 593
11.5.5. Az ismételt audit értékelése 594
11.6. A klinikai audit program értékelése, összefoglalása 595
11.6.1. A klinikai audit program minőségbiztosítása 595
11.6.2. Auditjelentés 597
11.6.3. Az eredményesség és a hatékonyság megítélése 598
11.6.4. A tapasztalatok általánosítása, terjesztése 598
Mellékletek 600
Irodalom 604
12. fejezet • Klinikai hatékonyság az ápolásban 610
12.1. Ápolás és vezetés 612
12.1.1. Változások az ápoláson keresztül 614
12.1.2. A tudás szerepe az ápolásban 614
12.2. Az ápolói szerep változása 618
12.3. Az ápolás tudományos bizonyítottsága az egészségtudományokban 620
12.3.1. Bizonyítási módszerek az ápolásban 621
12.3.2. A bizonyítékokon alapuló ápolás fogalomrendszere 625
12.3.3. Kompetencia az ápolásban 626
12.4. A leggyakrabban használt ápolási adatbázisok 627
12.5. A bizonyítékokon alapuló ápolás elméletétől a gyakorlatig vezető út 632
12.6. Minőség az ápolásban 635
12.6.1. A minőség definíciója 636
12.6.2. Minőségirányítás az ápolásban 636
12.7. A minőségmérés módszerei 641
12.8. A teammunka feltételrendszere 643
12.9. Összefoglalás 644
Irodalom 645
A SZAKMAI HATÉKONYSÁG MEGVALÓSULÁSÁNAK PÉLDÁI ÉS TÁMOGATÓ MÓDSZEREI
13. fejezet • A stroke-betegek ápolására és rehabilitációjára vonatkozó irányelv fejlesztése,
a bevezetést vizsgáló klinikai audit tapasztalatai 651
13.1. A stroke-betegek ellátásának és ápolásának hazai és nemzetközi helyzete 652
13.2. A stroke-betegek ápolására és rehabilitációjára vonatkozó irányelv fejlesztése 653
13.2.1. Az irányelv szükségességének indoklása 653
13.2.2. Az irányelv bevezetésével elérhető eredmények 656
13.2.3. Az irányelv fejlesztésének módszere 657
13.2.3.1. Az irányelvfejlesztés támogatói 657
13.2.3.2. Az irányelvfejlesztés folyamata 657
13.2.3.3. Az irányelvfejlesztés eredményei 659
13.3. A klinikai irányelv bevezetését vizsgáló preimplementációs audit tapasztalatai 662
13.3.1. A klinikai auditban részt vevő szervezetek 662
13.3.2. Az auditvizsgálat célja 662
13.3.3. Az audit módszertanának meghatározása 662
13.3.4. Betegdokumentáció, az írásos anyagok vizsgálata 663
13.3.5. A klinikai audit kritériumai 663
13,3.5.1. Struktúrakritérium 663
13.3.5.2. Folyamatkritérium 664
13.3.5.3. Eredménykritérium 664
13.3.6. A kitűzött numerikus standardok 664
13.3.7. Az audit eredményei 664
13.4. A klinikai audit értékelése, a következtetések levonása 666
Irodalom 668
14. fejezet • A hatékonyságot támogató modellek, minőségirányítási és standardrendszerek 671
14.1. A minőségirányítási rendszer fogalma és jelentősége 673
14.1.1. A minőségirányítási rendszer alapgondolata 674
14.1.2. A minőségügyi rendszer kialakításának célja 674
14.1.3. Az egészségügyben alkalmazható modellek 676
14.1.4. Vezetők és minőségügyi modellek 678
14.1.4.1. A vezetés jelentősége 678
14.1.4.2. A minőségügyi vezetők és a minőségfejlesztés 679
14.2. A TQM szemlélet mint a klinikai hatékonyság megvalósulásának általános feltétele a minőségügyi rendszerek és modellek esetében 680
14.2.1. A TQM munkakultúra alapelvei és kiegészítő elemei 681
14.2.1.1. A TQM alapelvei 681
14.2.1.2. A TQM kiegészítő elemei 682
14.3. Az EBP és a klinikai audit működésének szervezeti feltételei 684
14.3.1. Az EBP feltételrendszere 684
14.3.1.1. A bizonyítékokon alapuló egészségügyi ellátás feltételei 684
14.3.1.2. Az EBP bevezetése 685
14.3.2. A klinikai audit feltételrendszere 688
14.3.2.1. A pénzügyi erőforrások biztosítása 689
14.3.2.2. Megfelelő képzettség és szakemberek biztosítása 690
14.3.2.3. A dolgozók és a menedzserek részvétele a klinikai auditban 691
14.3.2.4. A képzettség fejlesztése 692
14.3.2.5. Elegendő idő biztosítása 693
14.3.2.6. A megfelelő környezet kialakítása 693
14.4. Belső minőségügyi rendszer az egészségügyben 698
14.4.1. Általános szempontok 698
14.4.2. A belső minőségügyi rendszer alapelvei 699
14.4.3. A belső minőségügyi rendszer fő kritériumai 699
14.5. Az ISO 9000:2000 szabványcsalád alkalmazása az egészségügyben 700
14.5.1. Vevőorientált szervezet 700
14.5.2. Vezetés 701
14.5.3. A munkatársak részvétele 702
14.5.4. Folyamat alapú megközelítés 703
14.5.5. Rendszerszemléletű megközelítés és irányítás 705
14.5.6. Folyamatos fejlődés 705
14.5.7. A tényeken alapuló döntéshozatal 706
14.5.8. A kölcsönösen előnyös szállítói kapcsolatok 706
14.5.9. Az ISO 9000 szabványcsalád alkalmazásának előnyei és hátrányai az egészségügyben 706
14.5.9.1. Az ISO 9000 szabványcsalád alkalmazásának előnyei 706
14.5.9.2. Az ISO 9000 szabványcsalád alkalmazásának hátrányai 708
14.6. Standardrendszerek 709
14.6.1. Általános szempontok 709
14.6.2. Az egészségügyi ellátás standardizálásának szükségessége 710
14.6.3. Kórházi ellátási standardok 713
14.6.4. Járóbeteg-ellátási standardok 716
14.6.5. Háziorvosi ellátási standardok 718
14.6.5.1. A háziorvosi ellátás jellegzetességei 719
14.6.5.2. Minőségügyi rendszer építése a háziorvosi praxisokban 723
14.6.5.3. A HES kialakításának alapelvei és felépítése 724
14.6.6. Védőnői standardok 724
14.6.7. A minőségirányítási rendszer fejlődése 726
14.7. A szakfelügyelet helyzete 729
14.7.1. A szakfelügyelet szükségessége 729
14.7.2. A korábbi szakfelügyeleti rendszer értékelése 730
14.7.3. Az új rendszerrel kapcsolatos elvárások 731
14.7.4. A szakfelügyeleti rendszer átalakításának célkitűzése 731
14.7.4.1. A szakfelügyelői tevékenység feladatai 731
14.7.4.2. A szakfelügyeleti rendszer struktúrája az egészségügyi szolgáltatók szakmai felügyeletéről szóló 15/2005. (V.2.) EüM rendelet alapján 733
14.8. Területi minőségirányítási rendszer 735
Irodalom 739
15. fejezet • A csapatmunka 742
15.1. A csapatmunka célja 743
15.2. A team sikerének alapjai 743
15.3. Irányelvek a csoportok összetételének meghatározásához 747
15.4. A teamfejlődés szakaszai 748
15.5. A csapatmunka működési feltételei és a munkamegosztás 750
15.6. Az eredményes teammunka feltételei 751
15.6.1. Kommunikáció 752
15.6.2. A team vezetője 754
15.6.3. Csapatszellem 755
15.7. Szempontok a csapatmunkában részt vevők számára 755
15.8. A csapatmunka buktatói, konfliktuslehetőségek 756
15.9. A csapatmunka mérése 757
Irodalom 758
16. fejezet • A minőségfejlesztő projekt tervezése 759
16.1. A projekt fogalma, jelentősége a szervezetek munkájában 760
16.2. A stratégia és a projekt összefüggése 762
16.3. A szervezetfejlesztés mint projekt 763
16.4. A projektmenedzsment 763
16.4.1. A projektmenedzsment célja és feladatai 764
16.4.2. A projekt munkaformája 764
16.4.3. A projektmunka folyamatának jellemzői 769
16.4.3.1. Projektkezdeményezés, projektdefiniálás, a célok meghatározása 769
16.4.3.2. Projekttervezés 769
16.4.3.3. A projekt végrehajtása 772
16.4.3.4. A projekt lezárása 772
16.5. A projektterv készítésének konkrét folyamata 773
Irodalom 780
17. fejezet • A minőségfejlesztés technikái az egészségügyben 781
17.1. A folyamatok minőségét ellenőrző eszközök 783
17.1.1. Az adatgyűjtőlap 783
17.1.1.1. Az adatgyűjtőlap készítésének lépései 784
17.1.2. Grafikonok 785
17.1.2.1. Eseménylefutási ábra 786
17.1.2.1.1. Az eseménylefutási ábra készítésének lépései 786
17.1.2.2. Oszlopdiagram 787
17.1.2.2.1. Az oszlopdiagram készítésének lépései 788
17.1.2.3. Szórásdiagram 790
17.1.2.3.1. A szórásdiagram készítésének lépései 791
17.1.2.4. Folyamatábra 792
17.1.2.4.1. A folyamatábra készítésének lépései 792
17.1.3. Ellenőrzőkártyák 797
17.1.3.1. Az ellenőrzőkártyák készítésének lépései 798
17.2. A csapatmunkát, a problémamegoldást támogató módszerek 801
17.2.1. Ötletroham 301
17.2.1.1. Az ötletroham javasolt menete 803
17.2.2. A Delphi-módszer 804
17.2.2.1. A Delphi-módszer lépései 804
17.2.3. A nominális csoporttechnika 805
17.2.3.1. A nominális csoporttechnika lépései 806
17.2.4. Ötletrendező ábra 807
17.2.4.1. Az ötletrendező ábra készítésének lépései 808
17.2.5. SWOT-analízis 811
17.2.5.1. A SWOT-analízis készítésének lépései 812
17.2.6. Fadiagram 813
17.2.6.1. A fadiagram alkalmazásának lépései 814
17.2.7. Ok-okozati diagram 818
17.2.7.1. Az ok-okozati diagram készítésének lépései 818
17.2.8. Pareto-diagram 821
17.2.8.1. A Pareto-diagram készítésének lépései 822
17.2.9. Kölcsönhatásháló 823
17.2.9.1. A kölcsönhatásháló készítésének lépései 825
17.2.10. Gantt-ábra 825
Irodalom 828
18. fejezet • A klinikai epidemiológiai kutatások tervezésének és elemzésének fő lépései 829
18.1. Tervezés 831
18.1.1. Témaválasztás 831
18.1.2. A kutatási kérdés felvetése, a hipotézis felállítása 833
18.1.3. A kutatás kivitelezésének megtervezése 834
18.1.3.1. A kísérleti elrendezés megtervezése 834
18.1.3.2. A vizsgálati populáció meghatározása és a mintavételezés megtervezése 837
18.1.3.3. A tervezés egyéb feladatai 842
18.2. A kutatás kivitelezése 844
18.2.1. Protokollhűség 844
18.2.2. Adatgyűjtés a kutatás során 844
18.2.2.1. A változók és az adatok 844
18.2.2.2. A mérési skálák 846
18.3. Adatelemzés 847
18.3.1. Adatredukció 847
18.3.1.1. Az adatredukció numerikus módszerei 847
18.3.1.2. Az adatok grafikus reprezentációja 848
18.3.2. Statisztikai következtetés 849
18.3.2.1. A helyes statisztikai módszer kiválasztása 849
18.3.2.1.1. A paraméteres és a nem paraméteres statisztika fogalma 849
18.3.2.1.2. Paraméteres statisztikai próbák 850
18.3.2.1.3. Nem paraméteres statisztikai próbák 851
18.3.2.2. Az eredmények szignifikanciájának szintjei 852
18.3.2.3. Pontbecslés és hipotézisvizsgálat 853
18.3.2.4. Konfidenciaintervallum 854
18.3.3. A prezentáció helyes módja 855
18.3.4. Az első- és a másodfajú hiba 856
18.3.4.1. Elsőfajú hiba 856
18.3.4.2. Másodfajú hiba 856
18.4. Az eredmények értelmezése 858
18.5. Az eredmények közlése, ismertetése 858
Mellékletek 861
Irodalom 866
19. fejezet • Integrált minőségirányítás - az integrált szemléletű auditálás módszertana 868
19.1. Az integrált minőségirányítási rendszerek kialakulása 870
19.1.1. Az irányítási rendszerek együttes alkalmazásának szükségessége 870
19.1.2. Az integrált minőségirányítási rendszerek létrehozásának elvei 873
19.1.3. Az integrált minőségirányítási rendszerek közös elemei 874
19.1.3.1. Akkreditációs standardok az integrált minőségirányítási rendszerben 874
19.1.3.2. Az akkreditációs standardok hazai helyzete 877
19.1.4. Az irányítási rendszerek integrálásának lehetséges módszerei 878
19.1.5. Az integrált minőségirányítási rendszerek fejlesztési lehetőségei 881
19.1.6. A minőségirányítási rendszerek tanúsításának helyzete 882
19.1.7. Az integrált irányítási rendszerek tanúsításának jövőképe 884
19.2. Az integrált szemléletű auditálás 886
19.2.1. Az értéknövelő audit mint a klinikai hatékonyság fejlesztésének eszköze 886
19.2.2. Az integrált szemléletű auditálás elvei 887
19.2.2.1. Az integrált minőségirányítási rendszerek auditálásának kialakulása 888
19.2.2.2. Az auditálás szabványosításának értékelése 889
19.2.2.3. Az integrált szemléletű auditálás fogalmának szükségessége 890
19.2.2.4. Az integrált minőségirányítási rendszerek auditálásának kulcspontjai 892
19.2.2.4.1. A minőségirányítási rendszer folyamatainak auditálása 892
19.2.2.4.2. A figyelemmel kísérés és a mérés folyamatainak auditálása 894
19.2.3. Az auditori kompetencia, a jól összeállított auditteam mint a klinikai hatékonyság fejlesztésének eszköze 895
19.2.3.1. Az auditorokra vonatkozó alapelvek 896
19.2.3.2. A minőségirányítási auditorok általános ismeretei és képességei 896
19.2.3.3. Az integrált minőségirányítási rendszerek auditorainak speciális ismeretei és képességei 898
19.2.3.4. Az auditorok képzettségi és jártassági követelményei 899
19.2.3.5. Az auditorok értékelése 900
Irodalom 902
A könyvben előforduló rövidítések jegyzéke 904
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem
konyv